Az idei évben november 30-án, azaz november utolsó napján lesz advent első vasárnapja. November 30-a András napja, melyet a keresztények Szent András apostol ünnepéhez kapcsolnak. Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott.
Advent első vasárnapján kezdődik meg az új egyházi év a keresztény hagyományok szerint, a karácsonyra való felkészülés hetei ezek. Advent négy vasárnapot foglal magába, az ünnep Szent András megemlékezésével kezdődik és december 24-éig tart.
Adventi koszorú
Az advent, a latin adventus "eljövetel" szóból származik. A karácsonyt, Krisztus születését várják. Az ünnep első nyomai a VI. század első felében lelhetők fel. Az adventi koszorú hagyománya azonban sokkal későbbi. A koszorú, karika gondolata ugyan az emberiség ősi homályába merül: azokban az időkben, mikor még hittek boszorkányokban, varázslókban, gonosz lelkekben, innen származik a varázskör gondolata. Az ősi pogány kultúrában koszorút fontak szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös, vagy aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú - vagy a kör - az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy a koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült és 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész.
Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. De csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború idején protestáns vidékeken már minden családnál kigyulladtak az adventi koszorúk, de csak a múlt század ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja az ősi szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készít. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, de a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak.
Rorate-mise
Régi időkben éjféli harangszó hirdette advent kezdetét, az egyházi év megnyitását. Advent alatt az emberek egykor szigorú böjtöt tartottak, falun eljártak a hajnali misére, a rorátéra, amit szép középkori kifejezéssel angyali vagy aranyos misének is neveztek, s Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A rorate-misék december 8-ához, a szeplőtelen fogantatás ünnepéhez kapcsolódnak. A rorate szó arra utal, hogy a misék szövege a "harmatozzatok" kifejezéssel kezdődik.
Az advent bűnbánat időszakában hagyomány, hogy a pap a viola liturgiai fájdalomszínében, azaz lila ruhában misézik. A harmadik héten azonban rózsaszín ruhát ölt fel.
A negyedik gyertyát ez évben december 21-én gyújtják meg.
Az idei évben november 30-án, azaz november utolsó napján lesz advent első vasárnapja. November 30-a András napja, melyet a keresztények Szent András apostol ünnepéhez kapcsolnak. Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott.
Tetszett a cikk?



