Sába idejében (i. e. X. század közepén) Salamon király uralkodott Izraelben. A sábaiak olyasmivel kereskedtek, amire a világnak akkoriban nagy szüksége volt: karavánjaik tömjént és mirhát szállítottak messzi tájakra. A tömjént füstölőként, míg a mirhát a holtak bebalzsamozásához és a szépségápoláshoz használták. A mirhaolaj például közkedvelt eszköz volt a bőr rugalmasságának megőrzésére is. Tömjén és mirha csak a sábaiak vidékén és a szemben fekvő afrikai partokon termett, melynek kereskedelmét viszont saját kezükben tartották. Termékeiket Egyiptomba, Föníciába és Szíriába szállították eladásra, illetve Indiából és Etiópiából származó különféle selyemszövetekkel, értékes fűszerekkel és elefántcsonttal közvetítő kereskedelmet is folytattak. A tömjénút Izrael határán ért véget.
Diplomáciai út a Bibliában
Salamon hivatalnokai döntöttek arról, hogy a sábaiak karavánjai egyáltalán átvonulhatnak-e Izraelen. A kellemetlen helyzet megoldására Sába diplomáciai látogatást tett Salamon királynál, amit a Biblia tett ismertté: "És bejöve Jeruzsálembe igen nagy sereggel és tevékkel, amelyek hoznak vala fűszerszámokat, igen sok aranyat és drágaköveket." Boldog Arábia - így nevezték szomszédai Sábát az ókorban - királynéja "ada a királynak száz és húsz tálentom aranyat", majd így szólt hozzá: "mind igaz, amit az én földemen halottam volt a te dolgaid felől és a te bölcsességedről. De én hinni sem akartam azokat a beszédeket, míg én magam el nem jöttem és szememmel nem láttam. És ímé nékem a felét sem beszélték el, te meghaladtad bölcsességgel és jósággal a hírt, amelyet hallottam felőled."
Abban, hogy Sába ajándékot vitt vendéglátójának, nincs semmi különös. Egyfelől minden oka meg volt rá, hogy jókedvre hangolja Salamont, másrészt hivatalos látogatások alkalmával ma is megajándékozzák egymást a résztvevők. Az az ajándék viszont, melyet állítólag Salamon adott a királynőnek egészen más természetű volt. Az etiópok szent irata, a Kebra Nagaszt szerint a tárgyalásokat követő éjszaka Salamon csellel magáévá tette Sába királynőjét, majd másnap reggel egy gyűrűt átadva neki, azzal bocsátotta útnak: "Ha utódom fogant volna benned, ez legyen az ő jele. Ha pedig fiú lesz, jöjjön el majd hozzám."
Így is történt: a hazafelé tartó több hónapos út alatt a királynő fiút szült. A fiú a Menelik nevet kaptat, ő lett az etiópok első uralkodója. A Kebra Nagaszt egyébként ismét valóságos történelmi tényről számolt be: Dél-Arábiából ugyanis nem sokkal Sába királynőjének kora után valóságos bevándorlás kezdődött a mai Etiópia területére. Az arabok elődei, a Boldog Arábiában élő semita törzsek a Kebra Nagaszt szerint összekeveredtek az itt élő fahéjszínű őslakókkal, és ebből a kulturális és etnikai keveredésből született meg a korai etióp állam. Eszerint az etiópok ha Salamont nem is, de Sába királynőjét bizonyos joggal tarthatják ősüknek.
Az viszont mindenképpen tény, hogy a sábaiak karavánjai ettől kezdve zavartalanul áthaladhattak Izraelen, és Salamon hajói rendre kikötöttek a dél-arábiai partokon, hogy vizet vételezzenek, és fedélzetükre vegyék a sábaiak szállítmányait. Cserébe ezért Salamon biztosította a szabad átvonulást országán a sábai karavánoknak. Kereskedelmi szerződés volt ez a javából, mely mindkét fél megelégedésére szolgált. Alighanem, erre az egyezségre vezethető vissza egy későbbi városalapítás is. Ez a város Petra, a nabateusok sziklavárosa Jordániában. A történettudósok sokáig találgatták, kik is voltak ezek a nabateusok, és miért éppen ebben a sziklás pusztaságban alapították meg városukat. A jemeni leletek alapján arra lehet következtetni, hogy a nabateusok a sábai királyság egyik törzsét alkották, és azért "küldték ki" őket Petra megalapítására, hogy ily módon a nagy karavánút mentés egy állandó kereskedelmi lerakat létesüljön.
Sába idejében (i. e. X. század közepén) Salamon király uralkodott Izraelben. A sábaiak olyasmivel kereskedtek, amire a világnak akkoriban nagy szüksége volt: karavánjaik tömjént és mirhát szállítottak messzi tájakra. A tömjént füstölőként, míg a mirhát a holtak bebalzsamozásához és a szépségápoláshoz használták.
Tetszett a cikk?



