Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter illetve Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetemen folytatta, filozófia, pszichológia, szociológia (később politikai gazdaságtan) szakon.
Első munkahelye a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyv osztálya, 1953-tól az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora lesz, 1964-től főszerkesztői beosztásban. Itt dolgozik nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig, de ezután is a kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja.
Első könyve 1957-ben jelent meg. Azóta 32 könyvet írt. Írásait az olvasók korhatár és fenntartás nélkül szeretik. A felnőtt és gyerekvilág konfliktusait humorba oldó, nagy sikerű könyveit több mint harminc nyelvre fordították. Írt még filmforgatókönyvet, dolgozik hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepel a televízióban, rádióban.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Húsz éve elnökségi tagja az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996 óta elnöke az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
Janikovszky Éva írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették.
A Kossuth-díjat ez év március 14-én - betegsége miatt - a hivatalos ünnepség előtti napon, otthonában vette át. Az elismerést Mádl Ferenc köztársasági elnök nevében Görgey Gábor akkori kulturális miniszter nyújtotta át az írónak.
A nemzeti kulturális örökség minisztere az elismerés átadásakor azt mondta: Janikovszy Éva ezer Kossuth-díjat érdemelne azért, amit a magyar olvasóközönségnek és a legnehezebb olvasóközönségnek, a gyerekeknek nyújtott.
Janikovszky Éva az elismerés átvételekor az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a gyerekeknek azt kívánja, hogy "békében és boldog világban nőjenek fel".
Azzal kapcsolatban, hogy mennyit olvasnak a fiatalok és a felnőttek, optimizmusának adott hangot. A Kossuth-díjjal kitüntetett író kitért arra, hogy a legutóbbi öt művét már kifejezetten felnőtteknek írta, s legnagyobb örömére sikerük van. Ezt az olvasóktól kapott levelek is mutatják - fűzte hozzá.
Janikovszky Éva nyilatkozatában úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben megjelent könyvei "ajándékok, s írói életének ráadásai".
Főbb irodalmi díjai:
Deutscher Jugendbuchpreis (1973, NSZK), József Attila-díj (1977); Ifjúsági díj (1979); Gyermekekért díj (1986); Mosolyrend lovagja (1988, Lengyel); Greve-díj (1990), Budapestért díj (1993); a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja (1994), a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (1996). Móra-díj (2001), Szent Imre-díj (2002), Kossuth-díj (2003)
Janikovszky Éva főbb munkái:
Gyerekkönyvei
Csip-Csup (1957)
Szalmaláng (1960)
Aranyeső (1962)
Te is tudod? (1962)
Ha én felnőtt volnék (1965)
Grosse dürfen alles (1999)
If I were a grown-up (1999)
Akár hiszed, akár nem (1966)
Jó nekem (1967)
Happiness! (2002)
Felelj szépen, ha kérdeznek (1968)
Bertalan és Barnabás (1969)
Málnaszörp és szalmaszál (1970) / Égigérő fű (1999)
Velem mindig történik valami (1972)
Kire ütött ez a gyerek? (1974)
Már óvodás vagyok (1975)
A nagy zuhé (1976)
A lemez két oldala (1978)
Már megint (1978)
Az úgy volt… (1980)
Már iskolás vagyok (1983)
A Hét Bőr (1985)
Mit Mir in Budapest (1991)
My Own Budapest Guide (1991)
Cvikkedli (1999)
Felnőtteknek írt művei
Örülj, hogy fiú! (1983) 4. kiadása 2003-ban jelent meg.
Örülj, hogy lány! (1983) 4. Kiadása 2003-ban jelent meg.
Felnőtteknek írtam (1997) 7. kiadása 2003-ban
Felnőtteknek írtam - hangkazettán (2002)
Mosolyogni tessék! (1998)
Ájlávjú (2000) 3. kiadása 2003-ban
De szép ez az élet! (2001) 3. kiadása 2003-ban
Ráadás (2002)
Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter illetve Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetemen folytatta, filozófia, pszichológia, szociológia (később politikai gazdaságtan) szakon.
Tetszett a cikk?



