Az ember már nagyon régóta törekszik arra, hogy a körülötte lévő világot elrendezze. Az Univerzumban (makrokozmosz) valamilyen rendszert próbált felfedezni és azt a saját világában (mikrokozmosz) megvalósítani.

Az ember már nagyon régóta törekszik arra, hogy a körülötte lévő világot elrendezze. Az Univerzumban (makrokozmosz) valamilyen rendszert próbált felfedezni és azt a saját világában (mikrokozmosz) megvalósítani. Számos ősi kultúrában az Univerzumot négyzetként ábrázolták. Az ember ebben, a makrokozmoszból leképzett, négyzet alakú kicsiny világban próbált vonalak segítségével rendszert kiépíteni, képletesen ezzel az Univerzumban is. Amikor a négyzetbe álló vagy átlós keresztet rajzolt, akkor az ismeretlenben próbált eligazodni, a teret felosztani, rendezetté tenni.

A táblásjátékoknál a játék tere - a négyzet vagy téglalap alakú tábla - a teljes világot jelképezi, amiben mindannyian élünk, és aminek a törvényszerűségeit a saját életünkben is megvalósítani szeretnénk. Egyik legősibb játékunk a malom, melynek ábrája könnyen elkészíthető néhány, a négyzetet felosztó függőleges és vízszintes vonalból. A malomjáték ábráját kultikus helyeken találták meg, például az Ile - de France sziklabarlangjaiban (három egymásba rajzolt négyzet átlókkal), vagy az olaszországi Val Camonica sziklarajzai között, de egyiptomi lelet is van, az i.e. 1400 körüli Kurna templom tetejébe vésve és egy Ceylonon, egy körülbelül kétezer éves kőlépcsőbe vésve. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy időszámításunk előtt már malmot játszottak, hiszen a leletek mind kultikus helyekről származnak, sokszor a függőleges falba vésve. A malom játékként csak a római korból ismeretes, de nem tudjuk, hogy a szakrális szimbólum miként vált a nép társasjátékává.

A labirintusoknak (a szó eredeti jelentése: föld alatti útvesztő) is szerepük lehetett a táblásjátékok kialakulásában, annak ellenére, hogy az előbbi eredetileg vallási célt szolgált. A legelső, általunk ismert labirintust a Minószi kultúra csúcspontján (i.e. 1580-1450) építették. A labirintus szó görög eredetű, egy görög monda utal rá: Minósz király egyik fia, Androgeósz meghal Athénban, vendéglátója, Aigeusz király hibájából, féltékenységéből. Minósz király hadjáratot indít fia gyilkosai ellen és kegyetlen sarcot követel a békekötésért: kilenc évente hét ifjút és hét leányt kell küldeniük Krétába. Az ifjakat Minotaurusznak, a félig ember, félig bika alakú szörnynek áldozzák fel. Minotaurusz Minósz és Pasziphaé (Héliosz leánya) gyermeke, akinek a király Daidalosszal építtetett egy útvesztőt lakóhelyül. Harmadszor kerül sor az adóra, mikor a hét ifjú között ott van Thészeusz királyfi is, aki megfogadja, hogy legyőzi a szörnyet, és ezzel megmenti országát a további kegyetlen adóktól.
Kréta városában Ariadné, Minósz király lánya beleszeret Thészeuszba és segítségként egy gombolyag fonalat ad neki, hogyha legyőzi a szörnyet, akkor kitaláljon az útvesztőből. Thészeusz és Ariadné terve sikerül, a királyfi megöli Minotauruszt és kijut a labirintusból. Társaival együtt elindul hazafelé, Ariadnét is viszi magával, hiszen megígérte neki, hogy feleségül veszi, ám útközben otthagyja őt Naxosz szigetén.

A knósszoszi palota festményei között ma is látható olyan, mely bika hátán ugráló ifjú akrobatákat mutat be. A képekről arra következtethetünk, hogy a monda egy régi beavatási szertartást örökített meg.

A labirintus motívuma a középkorban, a kereszténységben is fellelhető, bár eredeti jelentését a keresztény világhoz alakították át: itt az ösvényt, az üdvözüléshez vezető utat jelöli. A motívum több templom padlózatán is fellelhető, például a ravennai San Vitaleban, a franciaországi Chartes katedrálisban (itt a labirintus 13 méter átmérőjű).

A keresztény labirintus jelkép jelenik meg az ugróiskolákban: a lélek fejlődését szimbolizálva. Erre bizonyíték az, hogy az ugróiskola célmezőit gyakran Mennyországnak, vagy Paradicsomnak hívták és másrészről a játék egyéb elnevezései - templomjárás, pokoljáték, világjáték - is erre utalnak. Az ugróiskola pedig nem más, mint az asztali társasjátékok archetípusa, hiszen a földbe karcolt ábrát csak le kell rajzolnunk papírra és ahelyett, hogy mi magunk ugrálnánk az ábrán, egy bábu segítségével végigjárjuk a mezőket, aszerint, hogy mennyit dobunk a kockával.

Valószínű, hogy a táblásjátékok kialakulásában mind az Univerzum elrendezésének vágya, mind a labirintus szimbóluma egyaránt szerepet játszott, a két elméletet nem is lehet egymástól teljesen elszakítani.

Shine
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.