Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, nem muszáj feltétlenül szuperagyat birtokolnunk. A sikerhez ennél sokkal fontosabb a gyorsan, precízen és kreatívan munkálkodó agy. És ma már arra is lehetőségünk van, hogy agyunkat aktivizáljuk különféle technikák és gyakorlatok segítségével...

Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, nem muszáj feltétlenül szuperagyat birtokolnunk. A sikerhez ennél sokkal fontosabb a gyorsan, precízen és kreatívan munkálkodó agy. És ma már arra is lehetőségünk van, hogy agyunkat aktivizáljuk különféle technikák és gyakorlatok segítségével. Vannak napok, amikor valósággal füstölög a fejünk. Fel kell dolgoznunk a tömegesen ránk zúduló benyomásokat és információkat, utána pedig olyan üresnek érezzük a fejünket, hogy a legegyszerűbb információk is elillannak belőle, ahogyan a homokot elfújja a szél. Ilyenkor arra gyanakodhatunk, hogy agyunkat túlterheltük. Ha nem csökkentjük a ránk nehezedő terheket, testünk különféle riadójelekkel igyekszik több pihenést kérni. Ez a védőmechanizmus egyaránt működik a legkülönfélébb életkorokban.

Sokan úgy vélik, a gondolkodás életkor kérdése, és ötvenes éveinktől fokozatosan csökken agyunk teljesítőképessége. Mások azt gondolják, a gondolkodás intelligencia, képzettség vagy vérellátás kérdése. Felejtsük el ezeket a tévhiteket! Valamennyi egészséges, agyműködési zavarban nem szenvedő ember képes minden életkorban és szituációban aktivizálni agysejtjeit, hogy gyorsan, precízen és kreatívan gondolkodhasson. Agyunk túlterhelésének - és ezzel együtt korlátozott szellemi képességeinek - oka sokkal inkább az, hogy nem használjuk ki agyunk kapacitását.

Amerikai agykutatók - mint például a Nobel-díjas Roger Sperry professzor vagy a New York-i Michael Gazzaniga professzor - felfedezték, hogy a két agyfélteke működésében máshová helyeződnek a súlypontok. A bal félteke elsősorban a logikáért és a beszédért felelős, míg a jobb a képszerű felismerésért és a zenei képességekért. Valamennyien főként bal agyféltekénket használjuk, mivel gondolkodásunk és képzési rendszerünk a logikán alapul. Ezzel pedig elfelejtjük kihasználni agyunk kapacitásának egyik felét, és egyidejűleg lemondunk arról a lehetőségről is, hogy a két félteke együttműködése könnyűvé, játékossá és kreatívvá tegye gondolkodásunkat.

Létezik azonban segítség, rafinált, újonnan kifejlesztett módszerek formájában. Ezek közül a legeredményesebb az úgynevezett mind mapping. A kifejezés az angol ’mind’, azaz ’tudat’, és a ’mapping’, azaz ’feltérképezés’ szavakból származik. A mind mapping azt jelenti: egy témához összeszedjük a gondolatainkat, és agyunk irányításával egy papírra térképet rajzolunk fel szavakból, jelképekből, struktúrákból. Így a bal agyfélteke logikus gondolataiból olyan rajz keletkezik, amely a jobb agyfélteke képességeivel fogunk fel. Ennek köszönhetően tehát újra egymásra talál, ami eredetileg is egymáshoz tartozott: a jobb és bal agyfélteke.

Megértette? Bizonyára nem, hiszen logikus, bal agyféltekénk védekezik az effajta egyszerű magyarázat ellen, és nem akarja minden további nélkül elfogadni, hogy a vizuális információk felvétele és feldolgozása ennyire egyszerű volna. De ne veszítse el a bátorságát! Gyakorolja nyugodtan a módszert, amikor csak lehetősége van rá. Például olvasás közben ha ki akarjuk jegyzetelni a könyv tartalmát a margóra, önkéntelenül is mind mappinget készítünk. Középpontjában áll a címszó, ebből indulnak ki az információs vonalak, ezekből részletinformációk ágaznak ki - ilyen egyszerű. Ugyanilyen sémával tervezzük meg például az utazásunkat, vagy készítünk elő egy megbeszélést, jegyzeteljük ki a szavakat a nyelvórára, vagy tervezzük el a karrierünk alakulását.

Ennek a tréningnek az eredménye viszont hamarosan jelentkezik, mert gondolataink tisztábbak, precízebbek lesznek. Agyunk pedig aktívabb, mert több információt tárol. A feledékenység és a túlterheltség pedig mintha eltűnt volna. Négy-hat hétnyi gyakorlás után meglepődve tapasztalhatjuk, már ritkábban van szükségünk papírra gondolataink strukturálásához. Már a fejünkben individuális, rendezett struktúrák képződnek, a jobb és bal agyfélteke harmonikus együttműködésének eredményeképpen. A szakértők azt ajánlják, a mind mapping lejegyzésekor olykor a nem író kezünket is használjuk. Kezdetben ez kicsit kényelmetlen lesz, de idővel jobban sikerül. És mindkét kezünk igénybevétele ugyancsak javítja az agyféltekék összedolgozását. Ezenkívül a két agyfélteke harmonizálását és agyunk aktivizálását speciális gyakorlatok is elősegítik. Nagyon egyszerű, ugyanakkor igen hatásos gyakorlat a lábujjon járás.

Ha közben egyidejűleg emelgetjük a jobb kezünket és a jobb lábunkat, főként az analitikus bal féltekét serkentjük. Ha a jobb lábunkat a bal karunkkal, a bal lábunkat pedig a jobb karunkkal együtt emelgetjük, a jobb agyfélteke működését erősítjük. Mi magunk választhatjuk ki, melyik féltekénk teljesítményét akarjuk javítani, de bármelyikről legyen is szó, tapasztalni fogjuk, hogy a gyakorlatok után lényegesen frissebbnek és energikusabbnak érezzük magunkat. A kineziológiai tankönyvek további gyakorlatokat is közölnek, ezek egyike a szellemi-testi központosítást szolgálja, és ujjaink energiaáramlását használja ki. Szorítsuk egymáshoz jobb kezünk gyűrűs- és hüvelykujjának hegyét, és ezt a pozíciót legalább három percig tartsuk meg. Utána tapasztalhatjuk: a fejünk tisztább lesz, gondolataink koncentráltabbak.

Egy másik gyakorlat: álljunk enyhén behajlított térddel, csípőszéleségű terpeszállásban, és két karunkat felváltva lengessük előre, majd hátra. Közben ne rugózzunk a térdünkön. Ez a gyakorlat szinkronizálja és serkenti a két agyfélteke működését, valamint aktivizálja a szemet és a fület. Akár hosszú értekezlet közben is használhatjuk saját magunk szellemi feltöltésére. Reggel is alkalmas arra, hogy felfrissüljünk, ha álmosan másztunk ki az ágyból. A leghatékonyabb gyakorlat agyműködésünk lendületbe hozására, ha az ujjainkkal dobolunk az asztalon. Ha erre nincs módunk, mert például értekezleten ülünk, és ránk szólna a főnök, szerezzünk be egy gömbölyű gesztenyét vagy üveggolyót, és egyik kezünk ujjaival görgessük ide-oda a másik tenyerünkben. Az ujjak mozgása serkenti az agy vérellátását, és órákon át képesek leszünk figyelni.

Mi a mind mapping?

A mind mapping Skandináviában és Amerikában kifejlesztett képszerű rendszer, amelynek során a gondolatokat írás vagy szimbólumok formájában rögzítik. Így keletkezik az úgynevezett mind map, azaz tudattérkép, ahogyan a rajzokat, illetve a gondolati elrendező sémát nevezik. A módszer előnye, hogy a gondolatok vizualizációja során mind a bal (logikus), mind a jobb (muzikális) agyféltekét belevonjuk a gondolkodási folyamatba. Ily módon kihasználjuk agyunk egész potenciálját, és gyorsabban, jobban és precízebben tudunk gondolkodni. Kevesebb dolgot felejtünk el, könnyebben gondolkodunk, és több kreatív képességünket használhatjuk, s ezzel együtt több örömet találunk az életben.

Forrás: Természetgyógyász magazin
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.