Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, nem muszáj feltétlenül szuperagyat birtokolnunk. A sikerhez ennél sokkal fontosabb a gyorsan, precízen és kreatívan munkálkodó agy. És ma már arra is lehetőségünk van, hogy agyunkat aktivizáljuk különféle technikák és gyakorlatok segítségével. Vannak napok, amikor valósággal füstölög a fejünk. Fel kell dolgoznunk a tömegesen ránk zúduló benyomásokat és információkat, utána pedig olyan üresnek érezzük a fejünket, hogy a legegyszerűbb információk is elillannak belőle, ahogyan a homokot elfújja a szél. Ilyenkor arra gyanakodhatunk, hogy agyunkat túlterheltük. Ha nem csökkentjük a ránk nehezedő terheket, testünk különféle riadójelekkel igyekszik több pihenést kérni. Ez a védőmechanizmus egyaránt működik a legkülönfélébb életkorokban.
Sokan úgy vélik, a gondolkodás életkor kérdése, és ötvenes éveinktől fokozatosan csökken agyunk teljesítőképessége. Mások azt gondolják, a gondolkodás intelligencia, képzettség vagy vérellátás kérdése. Felejtsük el ezeket a tévhiteket! Valamennyi egészséges, agyműködési zavarban nem szenvedő ember képes minden életkorban és szituációban aktivizálni agysejtjeit, hogy gyorsan, precízen és kreatívan gondolkodhasson. Agyunk túlterhelésének - és ezzel együtt korlátozott szellemi képességeinek - oka sokkal inkább az, hogy nem használjuk ki agyunk kapacitását.
Amerikai agykutatók - mint például a Nobel-díjas Roger Sperry professzor vagy a New York-i Michael Gazzaniga professzor - felfedezték, hogy a két agyfélteke működésében máshová helyeződnek a súlypontok. A bal félteke elsősorban a logikáért és a beszédért felelős, míg a jobb a képszerű felismerésért és a zenei képességekért. Valamennyien főként bal agyféltekénket használjuk, mivel gondolkodásunk és képzési rendszerünk a logikán alapul. Ezzel pedig elfelejtjük kihasználni agyunk kapacitásának egyik felét, és egyidejűleg lemondunk arról a lehetőségről is, hogy a két félteke együttműködése könnyűvé, játékossá és kreatívvá tegye gondolkodásunkat.
Létezik azonban segítség, rafinált, újonnan kifejlesztett módszerek formájában. Ezek közül a legeredményesebb az úgynevezett mind mapping. A kifejezés az angol ’mind’, azaz ’tudat’, és a ’mapping’, azaz ’feltérképezés’ szavakból származik. A mind mapping azt jelenti: egy témához összeszedjük a gondolatainkat, és agyunk irányításával egy papírra térképet rajzolunk fel szavakból, jelképekből, struktúrákból. Így a bal agyfélteke logikus gondolataiból olyan rajz keletkezik, amely a jobb agyfélteke képességeivel fogunk fel. Ennek köszönhetően tehát újra egymásra talál, ami eredetileg is egymáshoz tartozott: a jobb és bal agyfélteke.
Megértette? Bizonyára nem, hiszen logikus, bal agyféltekénk védekezik az effajta egyszerű magyarázat ellen, és nem akarja minden további nélkül elfogadni, hogy a vizuális információk felvétele és feldolgozása ennyire egyszerű volna. De ne veszítse el a bátorságát! Gyakorolja nyugodtan a módszert, amikor csak lehetősége van rá. Például olvasás közben ha ki akarjuk jegyzetelni a könyv tartalmát a margóra, önkéntelenül is mind mappinget készítünk. Középpontjában áll a címszó, ebből indulnak ki az információs vonalak, ezekből részletinformációk ágaznak ki - ilyen egyszerű. Ugyanilyen sémával tervezzük meg például az utazásunkat, vagy készítünk elő egy megbeszélést, jegyzeteljük ki a szavakat a nyelvórára, vagy tervezzük el a karrierünk alakulását.
Ennek a tréningnek az eredménye viszont hamarosan jelentkezik, mert gondolataink tisztábbak, precízebbek lesznek. Agyunk pedig aktívabb, mert több információt tárol. A feledékenység és a túlterheltség pedig mintha eltűnt volna. Négy-hat hétnyi gyakorlás után meglepődve tapasztalhatjuk, már ritkábban van szükségünk papírra gondolataink strukturálásához. Már a fejünkben individuális, rendezett struktúrák képződnek, a jobb és bal agyfélteke harmonikus együttműködésének eredményeképpen. A szakértők azt ajánlják, a mind mapping lejegyzésekor olykor a nem író kezünket is használjuk. Kezdetben ez kicsit kényelmetlen lesz, de idővel jobban sikerül. És mindkét kezünk igénybevétele ugyancsak javítja az agyféltekék összedolgozását. Ezenkívül a két agyfélteke harmonizálását és agyunk aktivizálását speciális gyakorlatok is elősegítik. Nagyon egyszerű, ugyanakkor igen hatásos gyakorlat a lábujjon járás.
Ha közben egyidejűleg emelgetjük a jobb kezünket és a jobb lábunkat, főként az analitikus bal féltekét serkentjük. Ha a jobb lábunkat a bal karunkkal, a bal lábunkat pedig a jobb karunkkal együtt emelgetjük, a jobb agyfélteke működését erősítjük. Mi magunk választhatjuk ki, melyik féltekénk teljesítményét akarjuk javítani, de bármelyikről legyen is szó, tapasztalni fogjuk, hogy a gyakorlatok után lényegesen frissebbnek és energikusabbnak érezzük magunkat. A kineziológiai tankönyvek további gyakorlatokat is közölnek, ezek egyike a szellemi-testi központosítást szolgálja, és ujjaink energiaáramlását használja ki. Szorítsuk egymáshoz jobb kezünk gyűrűs- és hüvelykujjának hegyét, és ezt a pozíciót legalább három percig tartsuk meg. Utána tapasztalhatjuk: a fejünk tisztább lesz, gondolataink koncentráltabbak.
Egy másik gyakorlat: álljunk enyhén behajlított térddel, csípőszéleségű terpeszállásban, és két karunkat felváltva lengessük előre, majd hátra. Közben ne rugózzunk a térdünkön. Ez a gyakorlat szinkronizálja és serkenti a két agyfélteke működését, valamint aktivizálja a szemet és a fület. Akár hosszú értekezlet közben is használhatjuk saját magunk szellemi feltöltésére. Reggel is alkalmas arra, hogy felfrissüljünk, ha álmosan másztunk ki az ágyból. A leghatékonyabb gyakorlat agyműködésünk lendületbe hozására, ha az ujjainkkal dobolunk az asztalon. Ha erre nincs módunk, mert például értekezleten ülünk, és ránk szólna a főnök, szerezzünk be egy gömbölyű gesztenyét vagy üveggolyót, és egyik kezünk ujjaival görgessük ide-oda a másik tenyerünkben. Az ujjak mozgása serkenti az agy vérellátását, és órákon át képesek leszünk figyelni.
Mi a mind mapping?
A mind mapping Skandináviában és Amerikában kifejlesztett képszerű rendszer, amelynek során a gondolatokat írás vagy szimbólumok formájában rögzítik. Így keletkezik az úgynevezett mind map, azaz tudattérkép, ahogyan a rajzokat, illetve a gondolati elrendező sémát nevezik. A módszer előnye, hogy a gondolatok vizualizációja során mind a bal (logikus), mind a jobb (muzikális) agyféltekét belevonjuk a gondolkodási folyamatba. Ily módon kihasználjuk agyunk egész potenciálját, és gyorsabban, jobban és precízebben tudunk gondolkodni. Kevesebb dolgot felejtünk el, könnyebben gondolkodunk, és több kreatív képességünket használhatjuk, s ezzel együtt több örömet találunk az életben.
Forrás: Természetgyógyász magazin
Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, nem muszáj feltétlenül szuperagyat birtokolnunk. A sikerhez ennél sokkal fontosabb a gyorsan, precízen és kreatívan munkálkodó agy. És ma már arra is lehetőségünk van, hogy agyunkat aktivizáljuk különféle technikák és gyakorlatok segítségével...
Tetszett a cikk?
Oszd meg a barátaiddal!
Címkék:



