Az étkezési zavarok kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszanak a szociokulturális tényezők, mint pl. a karcsúságideál. Nem tehetjük azonban egyedül a társadalmat felelőssé: a családnak és a személyiségnek jelentős szerepe van e megbetegedésekben. A kényszeres evés lelki hátterének főbb okai éppen a családban keresendők.

A bulimiában megbetegedettek családjában gyakran figyelhetünk meg konfliktusokkal teli kapcsolatrendszereket, melyek részesek a betegség kialakulásában és fennállásában. Ez a megállapítás természetesen erős ellenállást vált ki az érintettek szüleiből. A szülők ugyanis legjobb tudásukkal próbálták gyermeküket nevelni, boldog életet biztosítani nekik. És most még ők is a hibásak a gyermek megbetegedésében. Természetesen ez így nem igaz, hisz tény, hogy a család egy olyan rendszer, amely hatását több személy összjátéka révén fejti ki• így nem beszélhetünk tettesről és áldozatról. Sokkal fontosabb azt a kérdést tisztáznunk, vajon hogyan funkcionál a család, és hogyan változhat meg.

Bulimia, mint a zavart családi atmoszféra eredménye
A bulimiás személyek családja kívülről nézve normálisnak hat. Az apa legtöbbször jólkereső szakmában dolgozik, az anya pedig ugyan dolgozik, fő tevékenysége mégis a háziasszonykodás, teljesen a háztartás vezetésének és a gyermekek nevelésének szenteli magát. Mindkét szülő kötelességtudó és erősen tartják magukat a társadalmi normákhoz, értékekhez. A gyermek iskolai teljesítménye általában nagyon jó, de mindenesetre átlagos. Kívülről nézve tehát egy harmonikus család képét látjuk, s ezáltal még nehezebben érthető az étkezési zavarok kialakulása.

Merev és homályos törvények
Minden családnak megvannak a maga törvényei, amelyek az együttélést szabályozzák, és előírják kinek milyen jogai és kötelességei vannak.

E törvények nagy részét a szülők saját nevelésük útján sajátították el, és most továbbadják családjuknak. Ezek a törvények azonban rugalmasak, és pl. a kamaszkor kezdetével változtathatók. A bulimiások családja lényegesen eltér ettől a normától. E családoknak is megvannak a maguk törvényei, ezek azonban merevek, és kevés individuális szabadságot hagynak a gyereknek. A törvények megkérdőjelezése nem megengedett alkalmazásuk pedig figyelmen kívül hagyja a megváltozott igényeket és képességeket. Gyakran megfigyelhető, hogy húsz év körüli bulimiásokat a szülők még mindig gyermekként kezelnek.

Konfliktuskerülés
A család klímáját a teljes harmóniára való törekvés határozza meg. Az érzelmek kimutatását a család legtöbbször bünteti, különösen ha negatív érzelmekről van szó, mint a harag, csalódottság, irigység vagy szomorúság. Nyílt viták elkerülendők hiszen ezek tönkretehetnék a családot. Mivel a családi béke a legfontosabb, minden ki úgy tesz, mintha egyáltalán nem lennének konfliktusok. A bulimiás megtanulja, hogy nem bízhat a saját érzéseiben, hisz érzi ugyan maga körül az agresszivitást és elégedetlenséget, viszont tudja, hogy erről beszélni lehetetlen.

Elnyomott igények
Az egyes családtagok igényeiről nem lehet nyíltan beszélni: mindenkinek ki kell találnia, mit akar a másik, és ez természetesen félreértésekhez vezet. Míg az egyik családtag meg nem értettnek érzi magát, a másik dühét próbálja elnyomni: a találgatásokra utaltság bizonytalansághoz vezet. A gyermek igényeit (pl. éhség) a szülő nem veszi figyelembe, nem kérdezi a gyereket vágyai után. "Mi (a szülők) jobban ismerjük az igényeid, mint te". Így aztán a gyereknek kevés lehetősége lesz arra, hogy saját maga tanuljon meg dönteni.

A teljesítmény és siker túlhangsúlyozása
Teljesítmény és siker rendkívül hangsúlyozottak a családban. A gyerek gyakran mintagyerekként nevelődik, akitől a szülő kimagasló teljesítményt vár el. A család legtöbbször szintén elvárja, hogy a gyerek figyeljen külső megjelenésére. A csinos külső megléte elengedhetetlen, hiszen minden egyes családtag az egész család reprezentánsa. Ez a beállítottság az étkezési zavarok kialakulásához vezethet. A bulimiások anyja legtöbbször maga is súlyproblémákkal küszködik, ez magyarázza azt is, hogy a gyerek betegségét csak későn ismerik fel. A legtöbb bulimiás nő a felnőttkorban is folytatja a gyermekként megtanult konkuráló magatartásformákat, és továbbra is a legjobb eredményeket próbálja elérni. Sikereiket sohasem tudják élvezni, mert mindig hiányzik az az érzésük, hogy elég jók. Nagyon fontos számukra, hogy teljesítményüket mások elismerjék. Önértékelésük másoktól való függése megfelel a korán kialakult félelemnek, hogy nem felelnek meg szüleik elvárásainak.

A határok átlépése
A bulimiás személy családja zárt rendszert alkot a külvilággal szemben, amely külvilág fenyegetőként jelenik meg számára. A nagyszülőkkel való kapcsolat legtöbbször nagyon szoros, a család nem határolódik el tőlük. Nagyon sokszor egy családban élnek, vagy legalábbis sűrűn találkoznak, miáltal a nagyszülők is jelentős befolyást gyakorolnak a család eseményeire. A család és annak normáinak szem előtt tartása fontos követelmény, a másság és az önállósági törekvések pedig büntetendők. Mivel mindez a "csak a legjobbat akarjuk" álarca alatt történik, így a visszautasítás meglehetősen nehéz.

A szülőknek általában kevés barátja van, külvilághoz való kapcsolatuk nagyrészt a társadalmi kötelezettségek teljesítésében merül ki. Feltűnő, hogy a szülők és nagyszülők erősen beleavatkoznak az egyes családtagok érzéseibe, gondolataiba, kommunikációjába, így az egyének önállósága korlátozott.

A másik személyes szférájába való behatolás, az intim területek megsértése magától értetődő dolgok. Mivel az elhatárolódások nem megengedettek, a családtagok "kontúrjai" igen gyengék. Ez az elmosódottság nyilvánul meg a másik tulajdonával való bánásmódban: mindenki magától értetődően használja a másik pénzét, ruháját, evőeszközét stb. Titkokat nem tűr meg a család, gyakran egymás leveleit, naplóját olvassák, és a bizalmasan elmesélt dolgokat a családtagok gátlás nélkül mesélik tovább. Az ajtók legtöbbször nyitva állnak, mert a zárt ajtókat a család elutasításként értékeli. Nagyon gyakran a fürdőszoba- és wc-ajtók is nyitva vannak azok használatakor. Ha valaki a szobájába húzódik, a többiek kopogás nélkül lépnek be hozzá. A családtagok természetesnek tartják a meztelenséget, figyelmen kívül hagyva a tinédzser esetleges szégyenérzéseit. A családtagok gyakran kommentálják a másik testformáját, pl. az apa a lány növekvő melleiről nyilatkozik vagy éppen gyarapodó testsúlyáról.


Minimális összetartozás és szerepkeveredések A család általában kevés időt tölt együtt. A családtagok nem sokat tudnak egymással kezdeni, így inkább kitérnek a másik útjából. Feltűnő, hogy inkább egymásról, mint egymással beszélnek. Az anya látszólag teljesen elmerül házias tevékenységeiben, de szerepét titokban elutasítja, depresszióban és belső ürességben szenved. Önfeláldozásának állandó hangsúlyozásával bűntudatot ébreszt a többi családtagban.

Az apa szerepe a pénzkeresésre korlátozódik, és elutasítja az apai és férji szerepekkel együttjáró kötelezettségeket. A háztartás és a gyerekek terhe számára magától értetődően az asszony kötelessége. Az anya erősen orientálódik lányára, és minden helyzetben figyelemmel kíséri. A lány önállósági kísérleteit erősen kritizálja, hálátlanságként és elutasításként éli meg. Anya és lánya között erős kötődés figyelhető meg, tisztázatlan határokkal és szerepekkel. Az anya üzenetei a nőiességről, a női szexualitásról kifejezetten negatívak, a testi vágyat nyíltan vagy titokban elutasítja. Az anya és lánya szoros kapcsolata mellett sok esetben az apa számára is lánya az egyetlen, akiben bízhat.

A szülők házassági problémáinak következtében az apa - akit felesége szexuálisan elutasít - lányára irányíthatja szexuális vágyait, ami akár zaklatáshoz is vezethet. A lány tehát olyan felelősséget vállal magára, ami valójában a szülők dolga. Gyakran játssza el a "jó" gyermek szerepét, hogy a családtagok közti feszültségeket kiegyenlítse. A szülők büszkék kötelességtudó gyermekükre, és nem sejtik, hogy milyen megterhelés a gyerek számára ez a szerep, mint ahogy az ezzel összefüggő félelmet sem sejtik, amelyet a kudarctól való rettegés okoz.


Varró Szilvia
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.