A pszichodráma egy "művelője" szemével.
- Milyen bűvészkedés ez?
- Ez bizonyára valami tragikus dolog.
- Izgalmas lehet...
- Már megint egy újabb csodaszer!
- Hasonló ez a pszichothrillerhez?
...mondják a megkérdezettek, amikor a "pszichodráma" szót hallva keresik, mi is lehet ez. És Neked, kedves HarmoNetes olvasó, mi jut eszedbe?
Sajnos, nem áll módomban kiosztani a jutalmat a helyes válaszokért, és szerencsére a fekete pontok is elmaradnak. A cikket elolvasva magad is megadhatod a választ, de legalábbis jobban be tudod határolni, mit takar ez a szó.
Amikor kísérletet teszek arra, hogy megmagyarázzam, bemutassam ezt a módszert, úgy érzem, mintha a tengerpart homokját akarnám kezemben tartani. Hasonlóképpen folyik ki a kezemből, lesz megfoghatatlan az "egész". Ezért inkább úgy döntök gyorsan az elején, hogy teljesen szubjektív módon ragadok meg homokszemcséket, s teszem őket egymás mellé, ezzel idézve a tengerparti napot, szellőt, a sós ízeket, a víz csobbanását, a hely hangulatát.
Először néhány "beavatott" vall arról, mit jelent neki a pszichodráma.
- Emberek, gesztusok, villanások, szövedékek emberek között, múlt és jelen között. Extázis és mélyrepülés. Egy hely, ahol nem kell gondolkodnom.
- Az a hely, ahol elengedhetem magam, ahol nem kell szerepeket játszanom, nem kell megfelelnem. Önmagam lehetek, minden nehézség nélkül.
- A bizalomfelé egy út, amin módszerekkel, lehetőségekkel, emberekkel találkozhatok. Szeretem ezeket az órákat.
(A kiragadott részlet a Magyar Pszichodráma Egyesület folyóiratának 2. számából való.)
Érdemes annak szentelni a figyelmet, hogyan alakult ki a módszer, hisz ez is sokat mond arról, mi is lehet ez. Jakob Levy Moreno 1889-ben, Bukarestben, a Román Királyságban született, abban az évben, amikor Párizs a világkiállítás lázában az Eiffel-toronnyal büszkélkedik, Freud épp Álomfejtés című könyvén dolgozik. Amíg a mi "három milliónk" kitántorog Amerikába, ő Bécsbe kerül, s mire vége lesz az első világégésnek, Morenot orvossá avatják. Már egyetemi hallgatóként elkezdett gyerekekkel a bécsi parkokban olyan meséket eljátszani, amelyeket előzőleg elmesélt nekik. Hogy milyen sokrétű tapasztalatokat szerezhetett, azt még elképzelnünk is nehéz, hiszen prostituáltak részére tartott beszélgető csoportot, majd egy menekülttáborban a csoportok szerkezetét vizsgálta, s egy gyárban üzemorvosként mélyítette tudását.
Egy újszerű kezdeményezés a következő állomás. 1922-ben megalapítja a rögtönző színházat Bécsben. Ez egy nézők nélküli színpad volt, ahol színészek, s a közönség együtt játszott el spontán jeleneteket pl. újságcikkekből továbbgondolva. Korai színházi kísérleteinek a célja a kreatív és spontán cselekvésre nevelés volt. Azonban Európa a pszichoanalízis erős befolyása alatt nem tudta befogadni Moreno szellemiségét. Egy nagy ugrással kövessük mi is Moreno útját Amerikába!
1925-ben érkezett az "Új Világba", 10 év múlva alakul az első pszichodráma-színház, majd 1942-ben az első pszichodráma intézet. A második világháború után lassacskán beszivárog a dolog a vén Európába. Talán nem meglepő, hogy a Magyar Pszichodráma Egyesület épp idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. 1989-ben, a rendszerváltás idején jött létre ez a szervezet, amely azóta képzéseket tart, összefogja a hazai "dramatistákat".
Moreno 1974-ben halt meg Amerikában, de végső nyughelye Bécsben van.
A sírkő felirata az ő kívánsága szerint:
"A férfi, aki nevetést és örömöt vitt a pszichiátriába."
Az idézet azt is jelzi, hogy a dráma nem csak tragikus lehet, s a folytatásból kiderülhet, mi mindenben, s hogyan segít.
Végül egy kis játékot ajánlok Neked, ki olvasóként eljutottál idáig.
Szánj erre pár percet most! Először a magad módján lazítsd el testedet, vagy ha nincs ilyen, akkor helyezkedj el a széken kényelmesen, s szemedet becsukva figyelj befelé. Légzésedre figyelj, majd a fejedtől lefelé a testrészeidre. Légzésed nyugodt, tested megpihen. Keress most egy képet, egy tárgynak a képét, amely a te szimbólumod lehet. Ne gondolkozz, hagyd, hogy eszedbe jusson "magától" valami. Lehet, hogy meglepett, ami megjelent, lehet, hogy nem. Nézd meg jól, akár érintsd meg a tárgyat. Hallgasd meg - ha valami hangot ad -, majd lassan búcsúzz el tőle, s gyere vissza, nyisd ki a szemed, nyújtózz egy jót. Ha van kedved, rajzold le a képet, vagy adj formát neki, pl. gyurmával. A következő alkalommal néhány szempontot, kérdést adok majd, hogy tovább tudd gondolni, mit jelent számodra ez a kép.
Amikor kísérletet teszek arra, hogy megmagyarázzam, bemutassam ezt a módszert, úgy érzem, mintha a tengerpart homokját akarnám kezemben tartani...
Tetszett a cikk?



