Eredetileg Szent Luca egy legendásan erényes, ókeresztény szicíliai lány volt, aki nem ment hozzá pogány kérőjéhez, hanem hitéért vértanúságot szenvedett . Az európai néphit szerint vannak olyan időszakok, amikor természetes tárgyak természetfölötti behatolás közvetítői, ilyen alkalom, "gonoszjáró időszak" Luca napja.
Luca-szék helyett
Ezen a jeles napon minden boszorka lelepleződött, s ezért képesek voltak bosszút állni, számukra az év utolsó hónapjának 13. napja a legalkalmasabbnak bizonyult a mágiák gyakorlására. A bűbájosok, boszorkányok, rontások ellen úgy védekeztek, hogy Luca előestéjén minden ajtót, ablakot zárva tartottak a gonosz ellen. A kulcslyukba dugott fokhagyma, a bal ajtófélfába vágott kés és a keresztbe állított söprű is elriasztotta őket.
Egyes vidékeken fokhagymával rajzoltak keresztet az ólak ajtajára, s közben mondogatták: "Luca, Luca, távol légy!" A seprűket is eldugták a boszorkányok elől. E napon sem kölcsönadni, sem kölcsönkérni nem volt szabad, nehogy a kölcsön a boszorkányok kezére kerüljön.
Luca napja a falvakban
A boszorkánykeresés mellett a falvak asszonyai, leányai, legényei ugyancsak felhasználták a mágia összes fortélyát jóslásra, varázslásra. Íme néhány nem túl ismert szokás:
Kotyolás
A legények hajnalban elindultak végigjárni az ismerős házakat. Általában szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek és előadták termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:
"Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza,
Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda,
Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz!
Annyi pénzük legyen, mint a pelyva,
Annyi csirkéjük legyen, mint a fûszál,
Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag!
Luca, Luca, kitty-kotty,
Tojjanak a tiktyok!"
Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek: "Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!" A szalmát a gazdasszony a tyúkok alá dugta, a vendégeket a konyhában ültette le, és úgy tartották, szerencsét hoz a tyúkokra, ha aznap legény érkezik elsőnek a házhoz.
Lucabúza
Tányérban, meleg helyen búzát csíráztatott e naptól kezdve a gazdasszony. Volt, ahol gyertyát vagy pohárban égő mécsest is tettek a búza közepébe. Jó jelnek számított, ha a búza Karácsonyra szárba szökkent (30-40 cm).
Lucahagyma
Luca-napján hat vöröshagymát félbevágtak, kiszedték a közepét, sót szórtak a belsejébe. Attól függően, mennyire eresztett levet egy-egy fél hagyma, következtettek a jövő év hónapjainak csapadékosságára.
Lucapogácsa
Tollat tettek a pogácsákra, és akié megperzselődött, az közeli halálra számíthatott.
A jövendőbeli neve is kiderült a pogácsákba belesütött nevekből. Ugyanezt a célt szolgálta a Luca-cédulák készítése is: 12 cédulára férfineveket írtak, Luca-naptól Karácsonyig minden nap tűzbe dobtak egyet, és amelyik utoljára maradt, az mutatta a leendő társ nevét.
Házasságjóslás: Luca-nap estéjén készíts tésztát, szabjál belőle 13 darabot, írjál 13 cédulára neveket, gömbölygessed bele a tésztába, vessed forró vízbe a gombócokat, és amelyiket legelébb feldobja a forró víz, az mutatja meg a leendő férj nevét.
Luca napján elsőként mindenki a híres Luca-székre gondol vagy a boszorkányságra, de azt tudjuk-e, hogy ki is áll a Luca név mögött?
Tetszett a cikk?



