Lehetőleg mindkettő! Ugyanis a jelzéseink több, mint 90%-a nem szóban történik, hanem a szavakon túli, úgynevezett nonverbális közlések közé tartozik. A racionális elme - az agy homloklebenyi része - felelős a szavakért, a teljes közléstartománynak azonban alig 10%-a történik szóban. Tehát nem csak az a fontos, amit mondunk, hanem ahogy mondjuk, az is.

Lehetőleg mindkettő! Ugyanis a jelzéseink több, mint 90%-a nem szóban történik, hanem a szavakon túli, úgynevezett nonverbális közlések közé tartozik. A racionális elme – az agy homloklebenyi része – felelős a szavakért, a teljes közléstartománynak azonban alig 10%-a történik szóban. Tehát nem csak az a fontos, amit mondunk, hanem ahogy mondjuk, az is.

A test nyelvét tudattalanul olvassuk
Az agy ősibb részei az úgynevezett „hüllőagy” felelős azokért a képekért, emlékekért, mozdulatokért, melyekkel önkéntelenül is kísérjük mondandónkat. A különféle üzeneteket nem csak önkéntelenül adjuk, hanem többnyire ugyanígy is vesszük másoktól. Anélkül, hogy különösebben odafigyelnénk arra, amit tesz, vagy ahogy beszél, gesztikulál. Szintén tudattalanul tanuljuk meg azokat a képességeket, melyek eldöntik, hogy hogyan boldogulunk a kommunikáció csatornáin.

Az empátia az öntudatra épül
Minél fogékonyabbak vagyunk saját érzelmeinkre, annál jobban tudunk olvasni mások érzéseiben is, sőt az úgynevezett hatodik érzékünk is annál fejlettebbé válik. A mások érzelmeinek befogadására való képtelenség szélsőséges formája az alexithmya nevű betegség. Ez az érzelmi intelligencia súlyos fogyatékossága, hiszen az érzelmi kötődés, a törődés az együttérzés képessége is az empátia egy formája. Az empatikus érzelmeket az élet számtalan pontján be kell vetnünk, a gyerekneveléstől kezdve a szerelmi életünkön át egy egyszerű APEH ügy elintézéséig. Sőt, folyton ilyenek vesznek körül bennünket is, a politikában, a televízióban vagy a kereskedelemben.


Mik ezek a csatornák?
A szavakon túli közlés csatornái a mozdulatok, a hangszín, a hangsúly, a szem, a kezek, az arcizmok apró mozdulatai. A mimikánk – főleg a lélek tükre, a szem – de az egész megjelenésünk, viselkedésünk sugall rólunk valamit. Az, hogy a mi gesztusunkról a másiknak milyen emlékképe van és azt ő hogyan értékeli, egészen különös félreértések is kikerekedhetnek.


Empatikus kísérlet
A nem verbális jelzéseket kutató talán legnagyobb vizsgálat a Harvard egyetemen folyt le. A kísérletben résztvevő közel 7000 embernek egy olyan videofilmet mutattak be, melyen egy fiatal nő érzelmi megnyilvánulásai voltak láthatóak. A képeken a szeretettől az utálatig, az anyai érzésektől a csábításon át a bocsánatkérő gesztusokig, a féltékeny őrjöngéstől a hálálkodásig, minden. A bemutatott képeket úgy rendezték, hogy a helyzeteknél egy, vagy több nem szóbeli (nonverbális) közlési mód következetesen elmaradjon. A némafilm jellegen túl esetenként minden gesztust kimerevítettek, s csak az arckifejezés érvényesült. Máshol csak a test mozdulatai és gesztusrendszerei látszottak. A nézőknek egyik, vagy másik konkrét nonverbális jelből kell megfejteni az adott érzelmeket.

A nők profi „empaták”
A nem verbális jelzések olvasásának képessége elősegíti a beilleszkedést, a népszerűséget a kezdeményezőkészséget, valamint az érzelmi fogékonyságot – derül ki a tesztből. A nők az ilyen fajta empátia terén többnyire túltesznek a férfiakon. Azoknak, akiknek a teljesítménye javult a vizsgálat folyamán, - ezzel jelezve azt, hogy van érzékük az empátiás készségek elsajátításához – a másik nemhez fűződő viszonya is jobb volt. Az empátia tehát – nem meglepő – immár bizonyítottan előny a szerelmi életben is!




IQ és EQ az empátiában
A kísérletben azonban az is bebizonyosodott, hogy az intelligencia, az iskolai teszteken elért pontszámok, az okosság nem állnak feltétlenül szoros kapcsolatban az empátiával. A tesztet ugyanis gyerekek számára is elkészítették, és a közel ezer kisgyermek közül azok, akik rátermettséget árultak el az érzelmek nem verbális jelekből való leolvasásában, az iskolában a legnépszerűbb diákok voltak. Érzelmileg kiegyensúlyozottabbak voltak és természetesen tanáraiknak is jó véleménye volt róluk, hiszen a pedagógusok szívéhez is az érzelmek megértésén, az empátián keresztül vezet az út, hiszen a tanár is csak ember.

Harkányi Adrienne
Pszichológus cikke nyomán
www.celratoro.hu

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.