A teacserje felfedezése a híres Sen Nang kínai császár (i. e. 2700 körül) nevéhez fűződik: a legenda szerint úgy ismerte meg a növényt, hogy a csészéjében lévő forró vízbe a szél egy tealevelet fújt. Azóta tartja magát a mondás: "Azért iszik az ember teát, hogy feledje a világ baját."

A teacserje felfedezése a híres Sen Nang kínai császár (i. e. 2700 körül) nevéhez fűződik: a legenda szerint úgy ismerte meg a növényt, hogy a csészéjében lévő forró vízbe a szél egy tealevelet fújt. Azóta tartja magát a mondás: „Azért iszik az ember teát, hogy feledje a világ baját.”

Sen-nung kínai császár kertjében időszámításunk előtt 2700 körül történt egyszer, hogy amikor a császár ivóvizét forralták hirtelen feltámadt a szél, s az üstbe egy közeli bokorról levelek hullottak. A"víz" kellemes illatú volt, a császár megkóstolta, s az italt ízletesnek találta. A hagyomány a tea felfedezőjének mégsem a kínai császárt, hanem Bodhidharma buddhista papot tartja.

Tealegendák
A több változatban is ránk maradt legenda szerint Bodhidharma, kínai nevén Ta-mo, 1. sz. 500 körül Indiából Kínába érkezett, hogy ott vallását terjessze a nép között. A szakállas, mord arcú, szúrós tekintetű önmegtartóztató pap jámborságra való törekvésből éjjel-nappal imádkozott és elvont gondolkodásba merült. Mikor már négy éve volt ébren, egy napon kimerültnek érezte magát: hogy soha többé ne tudjon elaludni levágta mindkét szemhéját (más változat szerint a szemöldökét, illetve a szempilláit tépte ki) és a földre vetette őket. Az ég "megjutalmazta" a buddhista pap cselekedetét, s a ledobott szemhéjakból pompás teacserje sarjadt.

Bodhidharma megevett néhány levelet, és egy szempillantás alatt tűz és erő öntötte el, és folytathassa szent meditációját. Felfedezésével megismertette tanítványait is. Halála előtt pedig meghagyta nekik, hogy teát igyanak, mert az a mértékletesség, a szellemi frissesség és a vallási cselekedetek biztosítéka.

A buddhizmus tanai szerint csak az elmélkedés, az önmagunkba mélyedés, a szigorú szellemi fegyelem küzdheti le az Én-t, vezet el a belső ürességhez. Ebben az állapotban következik be a szellemet a szellemmel összekötő kapcsolat., s jön létre a megvilágosodás élménye. E cél eléréséhez nyújtott a tea segítséget., mert frissítő hatásával serkentette a hosszú meditációkat. Nem véletlen tehát, hogy az ún. zen-buddhista kolostorokban kedvelték a teát., és a teázást szertartássá emelték. A szerzetesek Bodhidharma képe előtt gyülekeztek, s ott egyetlen csészéből sorjában teát ittak ünnepélyes odaadással.

Teafeldolgozás
A tea termesztéséről, feldolgozásáról és a teakészítés módjairól a IV. századtól rendelkezünk írásos emlékekkel. Ekkortól bizonyítható ugyanis, hogy élénkítő, élvezeti italként fogyasztották. Ezt megelőzően valószínűleg csak gyógyászati célokra alkalmazhatták. A teaivás szokása eleinte a buddhista szertartás része volt, a VI. században került a hagyomány Japánba, két évszázaddal később Indiába, majd Indonéziába.

Hogy fest a teacserje?
A teanövény a kaméliákkal rokon. Vadon termő ősének előfordulási helye Kína, Észak-India (Assam), Burma és Thaiföld hegyvidéke. A tea hat méter magasra megnövő, örökzöld bokor vagy kisebb fa. Levele bőrnemű, élénk- vagy mattzöld, fogazott szélű. A 2,5 cm átmérőjű virág fehér vagy halványsárga. A kínai tea levele megnyúlt, 6-10 cm hosszú, az indiaié nagyobb, ovális, hosszan csíkolt. A cserjéről 3-4 éves korban kezdik gyűjteni a levelet és a feldolgozás módja szerint 3-féle teát különítenek el: a fekete, a zöld és az oolang teát.

A tea felhasználási módjai
A kínaiak évezredek során sokféle célra használták a tealevelekből készült forrázatot és főzetet, többek között
· fejfájás
· kelés
· tumor
· hólyagbántalom
· hasmenés és vérhas
· valamint melltáji gyulladás ellen

Az utóbbi néhány évben napvilágot látott tanulmányok szerint a rendszeres teafogyasztás csökkenheti a nyelőcső-, a száj-, a gyomor-, a hasnyálmirigy- és a bélrák előfordulásának gyakoriságát. Állatkísérletek alapján valószínűsíthető, hogy a zöld tea rendszeres fogyasztása szerepet játszik különböző bajok kivédésében, mint például a szív- és érrendszeri betegségek és az UV-sugarak okozta bőrkárosodás.

Szepesi, D. Ideál magazin cikkének feldolgozásával. (2002. 10.)

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.