A Kézenfogva Alapítvány
A legelesettebbek, a testileg vagy szellemileg sérültek megsegítésére, összefogására alakult az alapítvány. Sok hazai teendőjük mellett februárban megszerveztek egy közép-európai találkozót, ahol tapasztalatcserét, közös munkaalkalmakat beszéltek meg az Unió képviselőjének jelenlétében. Hónapokkal előbb meghirdették a találkozót a fenti országokban, ennek alapján jelentkeztek a konferenciára. A Fortuna hotel-hajót bérelték ki, ez szimbolizálja a Duna összekötő szerepét az országok között. Közös asztalnál ültünk az osztrák, szerb, román, bolgár képviselőkkel a Duna folyásában gyönyörködve, mely mindnyájunk folyója, és váltakozva angol, német, magyar nyelven folyt a társalgás. A szerb tanárnő Zentáról magyarul is beszélt. Ausztria Bulgáriával közös programot indított a testileg, szellemileg fogyatékos emberek foglalkoztatására.

A programok
A Leonardo da Vinci program célja Európa országai között kaput nyitni: átlátható képzési programokat hozzanak létre, a vidék oktatási fejlesztése. Kinek célja a magyar és roma társadalom közötti ellentéteket kiélezni? Kinek a célja még a huszonegyedik században, két vesztes világháború után a szlovákokkal ellenségeskedést szítani? Tanulni lehetne egymástól, átvenni, megvalósítani mindazt, amit jónak tartunk saját köreinkben. Az európai szemlélet négy évszázaddal előzte meg a mi földhözragadt szemléletünket, mely nem akarja elfogadni a szellem szabad áramlását, ehelyett elveszik a testvérharcban.
HarmoNet tipp: Géndefekt - Down szindróma >>
Magyar, román, szerb bánatból összefogás
Nincs más út. A Kézenfogva Alapítvány fölismerte, hogy rendezni kell végre közös dolgainkat. Nem sírni, hanem munkaalkalmakat teremteni – akár a legelesettebbeknek is. A 76 milliárd Euróból fog jutni a magyar munkaadóknak is, ha megfelelő ellenőrzés mellett képesek fejleszteni az elmaradott országrészeket. A humán tőke felemelése most a cél.
A Daphne program
Ennek a programnak a célja, hogy védelmet nyújtsunk az erőszak, a munkahelyi, otthoni, területi bántalmazások ellen. 109 millió Eurót terveztek ennek megoldására, de itt is először a családnak, a szomszédságnak, a munkahelynek lenne feladata, hogy észrevegye, hogy bántalmazott van a környezetében. Leginkább a fogyatékosok érzik hátrányos helyzetüket az agresszióval szemben. Akinek gondot jelent átmenni a körút és Rákóczi út kereszteződésénél, mert a várostervezők nem gondoltak a kerekes-székesekre, annak félelem lesz elindulni bármilyen útra, mert beláthatatlan akadályok veszik körül. Ha látó, épkézláb embereket rabszolgahelyzetbe hozhatnak az „eltartói”, mi lehet a sorsa a vak, a süket, a rokkant személynek, ha erőszakkal kerül szembe, vagy ilyen családba születik? Az első feladat itt is a környezetre hárulna, hogy ne engedjék titokban tartani az erőszakot. Ahol gyermeket, asszonyt, sérültet bántanak, azonnal fel kellene hívni arra az illetékesek figyelmét, és hamarosan gondoskodnia sértettek elhelyezéséről. Ezután következne a nevelés: megtanítani a sértettet, hogy senkinek sincs joga őt bántani, védelmet kap a közösségtől.

HarmoNet tipp: Szükség van rájuk! - Kézenfogva a kerekesszékesekkel >>
Közösségek
De előzőleg ezeket a közösségeket meg kellene teremteni.
Közös feladat tehát védelmi rendszereket létrehozni, kidolgozni az oktatásnak azt a rendszerét, ahol egyre kevesebb szakképesítés nélküli fiatal kerül ki az iskolából, s akik lemaradtak, találják meg az visszavezető utat a tanuláshoz. A tanulók jellemzőihez, igényeihez igazodó módszertant kidolgozni, mert a múlt századból fennmaradt poroszos rendszer - mint látjuk - 50%-os lemorzsolódáshoz vezet. (A lakosság nagy része járt általános iskolába, de nem tudja a százalékszámítást, tanult valamilyen nyelvet, de nem beszél anyanyelvén kívül mást.)
Van pénz az Európa Unióban, csak előbb be kell mutatni, mire lesz elköltve, érdemes-e befektetni.
Dobosy Ildikó



