Jó nekem, mert nem dohányzom, és ezzel komoly ezreket spórolok meg a nem létező fizetéseimből. Jó nekem, mert nem kávézom, s ezzel újabb ezreseket takarítok meg.
Jó nekem, mert magamtól már húst se veszek (s nem is eszek-eszem), és nem csak azért, mert pénzem se lenne rá, hanem mert már nem életszükségletem. Életet védek vele.
Jó nekem, hogy nem nőzöm, mert úgy hallottam, hogy ez is rengeteg pénzbe kerülne, de mivel magam is nő vagyok, erre szintén nincs szükségem. Még!
De jó is nekem! Alig van szükségem…
Valami kis csoki meg néha egy sör a luxus, aztán meg mindegy, kenyér, alma, sajt, vaj, mi kellhet még… a többi csupa ajándék, ha valahogy bekerül a háztartásomba. No, aztán jó nekem még azért is, mert van két gyerekem.
Jó nekem! Bár csendesen megjegyzem, azért mert nem nyomorékok, még szívesen tölteném velük az életem, ha hagynák, ha akarnák. De ők nem akarják! Megértem őket, mert én sem akartam anyámmal élni-lakni fiatal felnőtten - olyan természetes ez. Most pedig, hogy ő már ottan van a felhőkben, csak hívnám minden nap, csak ellátnám, idevenném magamhoz és szeretgetném. De már nem lehet.
Jó nekem, hogy legalább még gondolhatok rá, és kérhetem, bocsásson meg nekem.
Na aztán még azért is jó nekem, mert a gyerekeimnek vannak apjaik, bár őket sem érdeklem, de ha a gyerekek kérnek tőlük valamit, akkor legalább már nem nekem kell kommunikálnom velük. Sőt! Jó nekem, mert a kisebbik lányom még a nagyobbik lányom apjával is jóban van, ezáltal ügyesen megteremtve magának az anyagi hátteret. Mondtam is neki a minap, hogy én már csak anyai és nem anyagi háttér leszek eztán a számára, amitől nagyon megsértődött, és felhúzta az orrocskáját, ami jókora. De mindegy, akkor is jó nekem!
Azért is jó nekem, mert van egy kedvesem. Egy nagyon kedves kedvesem.
Minden meg van benne, amit szerettem a régiekben, a sok kedvesben, de ő most magában hordja az összeset: szép, fiatal, sokoldalú, széles látókörű, kreatív, ügyes és dolgos, mégis művészi és játékos egyben, jó humorral, szép testtel, nekem tetsző szemekkel, lélekkel, szellemmel… Jó nekem!
Hogy mikor csábítja el tőlem egy szebb és fiatalabb nő, arra meg még gondolni se merek, meg aztán az is lehet, hogy egy idősebb vagy hozzá képest idősebb nővel hozza össze a sorsa, ha tőlem elválna, ha rólam leválna… Ki tudja? De most még bizton állíthatom, hogy: Jó nekem!
Kapcsolódó cikkek
A fényt nézd, azt a kicsi pislákoló fényt, ami ott van mindenben és mindenkiben, ne a sötétséget, s akkor egyszer csak észre fogod venni, hogy a szobádat, az életedet betölti a fény egészen. Mert jó neked, s jó nekem!
A szeretet és a humor angyala segítsen ebben téged, s engem.
Kép: Peter Holmes / Pixabay



