
Kis történelemóra
Az óraátállítást 1976-ban vezették be Franciaországban, három évvel az első olajárrobbanás után. Már akkor is az energiatakarékosság volt a cél, hiszen kiszámolták, hogy segítségével 0,3 százalékos energiatakarékosság érhető el.
Úgy gondolták, hogy a közlekedésbiztonság szempontjából is jó az ötlet, de később bebizonyosodott, hogy a szervezet nem áll át olyan könnyen, mint az óra, így inkább növekedett a balesetek száma, és az aggodalmak is az óraátállítással kapcsolatban.
A gyakorlat az energiatakarékosság szempontjából talán kevesebb eredményt hozott a vártnál, hiszen egy nagyobb városnak megfelelő energiamennyiség spórolható meg. Nem is beszélve arról, hogy csak a nagyfogyasztók tudnak igazán takarékoskodni, a háztartásokban elhanyagolható az energiafelhasználás csökkenése. Télen gyakorlatilag „visszaállítjuk” az órát, ezzel kompenzáljuk a tavaszi „előreállítást”.

Ennek ellenére egy szép kezdeményezés, amelynek megtétele szükséges ahhoz, hogy együtt tudjunk működni másokkal, a társadalom része lehessünk, pontosan érkezzünk munkahelyünkre, a hivatalokba, stb.
HarmoNet tipp: Vasárnaptól többet alhatunk >>
Az energiatakarékossági kezdeményezéseket pedig meghagyhatjuk azoknak a magán, vagy éppen alapítványi ötletelőknek, akik képesek egész városokat, nemzeteket összefogva arra bíztatni az embereket, hogy egy napon át, legalább pár óráig ne kapcsoljuk be a háztartásban semmilyen áramforrást. Amikor ezt százezrek követik, akkor az igazán nagy fellélegzés bolygónknak!
Kunsay Melinda



