Choli Daróczi József előadást tartott a magyartanároknak a cigány költészetről Budapesten, ő azt mondta, helytelen a roma kifejezés, mert az már többesszámú személyeket jelent. Rom lenne az egyes szám, tehát olyan nincs, hogy én roma vagyok. De hát ezt csak ő tudja, mert ő írta a cigány nyelvtant. A legtöbb cigány ma Magyarországon nem is beszéli egyik cigány nyelvet se, ezért nem valósítható meg, hogy a hivatalokban cigány nyelven kérelmezzenek.
Rostás György így ír róla:
"Lenyelem,
zsebreteszem
a sok-sok megalázást,
a bölcsesség
viaskodik a félelemmel,
mert itthon idegenül élek…
lennék inkább kecsua indián…”
zsebreteszem
a sok-sok megalázást,
a bölcsesség
viaskodik a félelemmel,
mert itthon idegenül élek…
lennék inkább kecsua indián…”
A régmúlt
A tizenötödik században még azt mondták magukról, hogy Egyiptomból jöttek a nagy fáraók földjéről. Zsigmond király menlevelet adott nekik, hogy a német városokba átutazzanak. St Laurenben be is mutatták a levelet, majd Párizsban is erre hivatkoztak. Mátyás király az erdélyi szász városok falainak építésénél utasítást adott, hogy hagyják dolgozni a cigányokat, adjanak nekik élelmet, pénzt. Egy századdal később Erdélyben már évi 1 aranyforint adót fizetnek.

Művészek
Egyszer érdemes lenne leírni a zenészek kronológiáját is, hiszen Bihari János és zenekara már Európa-hírű volt. I. József megkoronázásán ők muzsikáltak. Mind hegedűst, mind mint zeneszerzőt számon tartja a zenetörténet. A 19. században pedig sorra viszik a magyar zene hírnevét szerte a világba: Boka Károly Kossuth prímása volt, Boldizsár József, zenész és műfordító, Berkes Lajos prímás, Balázs Kálmán prímás. A szabadságharc hadseregében mintegy 6000 cigányzenész vett részt.
A vándorlók
A cigányok nagy része, azonban nem a megszokott letelepedett, feudális, majd kapitalista életformát választotta, még csak 1938-ban kezdenek a gyerekek iskolába járni, a cigányság nagyrészt írástudatlan. A lakosságtól sok feljelentés érkezik, s a feljelentettek megfoghatatlanok. Ezért először is a letelepedést rendelik el. Javasolják, hogy adjanak nekik földet, és rendőri felügyelet alatt tanítsák meg őket dolgozni. Baranya vármegyében a vándorlóktól kapott betegségektől való félelemből intézkednek a beteg cigányok sterilizálásáról.
HarmoNet tipp: Magyar cigány vagyok – magyar zsidó vagyok >>
Porrajmos (túlélők elbeszélései)
Minthogy a cigányság nagy része nem tudott írni-olvasni, nem írták meg memoárjukat a legnehezebb időkről. Később azonban a cigányság életének kutatói még kikérdezték a túlélőket, mire emlékeznek az 1944-45-ös évekből. A továbbiakban ezekből az elbeszélésekből fogunk még közvetíteni.
Ha megengedhető a sterilizálás, már csak egyetlen lépés vezet tovább Himmler deportálási javaslata: a cigányokat koncentrációs táborokba kell elkülöníteni. Először cigánytelepeket hoznak létre, mindenki cigánynak számít, aki maga cigány, és aki cigánnyal él közös háztartásban. Ugyanekkor Auschwitzban megnyitják a speciális cigány koncentrációs és megsemmisítő tábort.

1944. augusztus 3.
Ez a nap a cigány holokauszt napja. Auschwitzban 2897 cigány embert gázosítottak el egyetlen éjszaka.
HarmoNet tipp: Cigánynak még a pénze sem kell! - Nyílt rasszizmus >>
Vajna Gábor nyilas belügyminiszter így nyilatkozik: a zsidó-és cigánykérdés maradéktalan, ha kell, drákói rendezését megkezdtem, amit e két nemzetidegen faj magatartása tett szükségessé.
Jöttek a cigányok
messze idegenből,
négy égtáj felől,
nyitott szívvel
özönlöttek,
ki-ki hozta saját
álmát,
Hazájának küldöttjeként,
fölmutatta a reményt,
énekeltük a másság
himnuszát.
messze idegenből,
négy égtáj felől,
nyitott szívvel
özönlöttek,
ki-ki hozta saját
álmát,
Hazájának küldöttjeként,
fölmutatta a reményt,
énekeltük a másság
himnuszát.
(Farkas György: Cigány zászló alatt)
Folytatjuk egyéni sorsokat bemutatva



