"Mi üdítőbb a fénynél? – a beszélgetés" írja Goethe A zöld kígyó és a fehér liliom című
meséjében.
Minden csatornán árad a beszéd. De milyen kevés olyan beszélgetés van, ami megbékéltet, utólag is örömmel tölt el, mint az üdítő forrás vize. Vágyunk a másik hangjára, s amikor megkapjuk, gyakran olyan, mintha mérget szívnánk magunkba. Indulatokat válthat ki, ahelyett, hogy megnyugtatna. Azonnal hevesen reagálunk anélkül, hogy megkeresnénk a szavak születésének helyét, a másik ember lelkét. „Az nem úgy volt…”, „Tévedsz…”. Hazudsz…” „Most ezt hallgasd meg…” és túllicitáljuk a partnerünket. A szavak és a birtokolt dolgok versenye elárasztja szennyel a Földet, nem győzünk megszabadulni tőlük, s a birtoklási vágy fogva tart.
Az utolsó óra (A 11. óra)
Nadia Conners , Leila Conners Petersen , Leonardo DiCaprio filmje ilyen pünkösdi figyelmeztetésként jutott el hozzánk. Minden ellenkezőjére fordult. Az emberi leleményességet dicsérte az első autó, ma nélkülözhetetlenné vált civilizációnkban. Boldogan üdvözölnénk minden születő gyermeket, ehelyett a népességrobbanás gyermekek millióinak éhezését termelte ki. A Föld ajándéka volt a kőolaj, ma háborúkkal pusztítjuk egymást és a Földet a kőolajszármazékokért folyó eszeveszett küzdelemben. A drogok a fájdalmas betegségekben szenvedőknek nyújtanának enyhületet, ehelyett ifjúságunk rontja meg saját természetét fokozott kéjvággyal.
Mégis pünkösd szellemét hirdeti a film, mert kimondja, hogy van még menekülési út az ember számára, nem veszett el minden. Vannak megújuló energiaforrások – szél, a Nap – csak az emberiség figyelmét abba az irányba kellene fordítani, s lemondani a profittermelésről. Vagyis: a megszokott helyett új dimenziókat kell találni. Ezt tanítja az Evangélium – Az örömhír, ez a megoldás mindennapjainkra is.
HarmoNet tipp: Pünkösd ünnepéről, népszokásokról >>
Improvizáció
Az improvizáció újat teremtő mozdulat. Új dolog volt a tanítványok számára, hogy kimentek a térre, és eltűnt a félelmük, képesek voltak beszélni arról, amit tudtak. Ez a mozdulat, gyökeresen ellentétes a tudatalatti formákkal, asszociációkkal, szokásszerűséggel. Formától mentes, nem a készdolgokkal foglalkozik, hanem új képességeket teremt. A hogyan-t kutatja érzelmek helyett a megismerő érzéssel. Figyelem a másik embert, és megérzem, mi játszódik le benne. Nem akarom kioktatni, hanem saját gondolatkörében vele vagyok, vele érzek, nem sajnálom, hanem együttérzek vele.
Hallgatás
A beszéd első fázisa. A gyermek másfél évig hallgatja a környezetét. Másfél évesen már megérti a számára evidens világot, ha vigyázunk, hogy az ne váljon félelmetessé. Sokat kell hallgatnunk, ha egy idegen nyelvet meg akarunk tanulni. Kiüresítjük gondolatainkat, és hagyjuk bemenni a nyelvet minden erőszak nélkül. Így óvodás korban is megtanulhatunk több nyelven beszélni.
A figyelemnek lehetőleg tökéletesnek kell lennie. Ne saját gondolatainkat gondoljuk, amelyek helyeslés vagy kritika során felmerülnek bennünk, hanem igyekszünk a beszélővel együtt gondolkodni. Érzésünket úgy irányítjuk, hogy sem antipátiát, se szimpátiát ne érezzünk, csak magát a másik embert. Ez a belső mozdulatok egész sorát követeli, hosszas gyakorlatra van szükség. Figyeljük meg, mikor akarunk közbevágni, letorkollni a másikat. Ha erre már képesek vagyunk, akkor barátságos otthont jelentünk a másik ember számára.
Lerohanás
Egyszer csak észrevehetjük, hogy a másik személy nem csak beszél, de meg akar győzni valamiről, bele akar rángatni valamibe. Ez lehet cselekvés, lehet indulat, harc. A figyelem kizökken tárgyszerűségéből, és privát szférára irányul. Válasz előtt ilyenkor érdemes hosszú szünetet tartani, amíg képesek vagyunk reálisan átgondolni mindent. Az együttérzés nem jelenti azt, hogy azonosulunk a partner izgalmával, lelkesedésével. Jobb magányosan végiggondolni saját véleményünket, és következetesen megmaradni mellette, mint izgalmi állapotban helytelen döntést, rossz választ adni.
Kérdezés
A helyes kérdezés nagyon fontos szerepet kap a beszélgetésben. Apró mozzanatokra lebontva partnerünk maga ismerheti fel gondolatainak túlzásait, hibáit anélkül, hogy mi figyelmeztetnénk rá. Lehet az is, hogy mindössze azért kellett tőlünk tanácsot kérnie, hogy megtalálja a számára alkalmas választ. A nagy gondolkodók kérdései célravezetők voltak, mert már ismerték az anyagot, amiről szó volt. Szókratész folyamatosan kérdéseket tett fel, ezzel serkentette gondolkodásra embertársait. Ő a mai kor emberének előfutára, mert az ember individualitására támaszkodik. Megelőzte pünkösdöt, az emberi beszéd ünnepét.
HarmoNet tipp: Az elszakíthatatlan párkapcsolat >>
Dobosy Ildikó



