A fordítók rendszerint nem részesültek hosszas taoista képzésben, így szemléletük inkább tudományosnak, mint gyakorlatiasnak nevezhető. Ha pedig az olvasók egy lépéssel a népszerű taoista könyveken túl szeretnének lépni, nagyon kevés lehetőségük marad.

Mi hiányzik? Egy olyan könyv hiányzik, ami azoknak szól, akik ma akarnak megpróbálkozni a taoista életmóddal. Egy ilyen könyvnek meg kell ragadnia a hagyományos taoizmus lírai miszticizmusát, ezzel együtt ékes európai nyelven meg is kell magyaráznia annak fogalmait. A taoizmus erőteljes hatása a kínai kultúrára – hogy még mindig áthatja Ázsia mindennapi életét – a millió kötelékben rejlik, amely a tömegek kultúrájához köti. Amikor egy taoista könyvet nyugati nyelvre fordítanak, ezek a kapcsolódási pontok ódonnak, idegennek, szokatlannak és ezoterikusnak tűnnek. Ami angolul (és más nyugati nyelven) bonyodalmas, az kínaiul igen egyszerű.
Látható, meglátható-e a Tao a mindennapi életben a helytől vagy a kultúrától függetlenül?
A Tao 365 gyöngyszeme éppen ezzel próbálkozik. Nyilvánvalóan nem hagyományos taoista könyv, hanem olyan, amely az orrunk előtti dolgokban keresi a Taót.
Távolságtartás helyett közvetlenség
A tradicionális taoizmus gyakran elitista és homályos, és a fordításokat is megfertőzte az a távolságtartó szemlélet. A Gyöngyszem üzenete éppen az, hogy bárki közvetlenül alkalmazhatja a Tao nyitott és hozzáférhető eszméit a saját életében.
A Gyöngyszem arra ösztönzi az olvasót, hogy induljon egyéni felfedezőútra. Ott húzódik ugyanis a valódi tapasztalat. Ezért hangsúlyozza a könyv állandóan a meditációt. Sokkal jobban tesszük, ha elhajítjuk a halott tekercseket, és közvetlenül a Taóra csatlakozunk, a ma létező formájában. Nyissuk meg magunkat a jelen idők egyedi rendszere előtt, vessük le az elavult formaságok bilincseit, és igazítsuk a rendszert a jelenlegi, tényleges szükségleteinkhez.
A Tao követőinek szemlélete meglehetősen különböző. Nem arra gondolok, hogy nem építenek hidat, nem küzdenek meg a támadóval, vagy nem kutatják a messzeséget, hanem arra, hogy más tényezőket is figyelembe vesznek. A folyó partján megkérdezhetik, mi szükség van a hídra. Van-e valami oka, hogy nem elégedettek azzal, amijük van? Az épülő híd megbontja-e a természet, a társadalom, a gazdaság vagy akár csak az esztétika egyensúlyát?Ismerd meg magad, mielőtt meghódítod a messzeséget!
Mielőtt a Tao követői elindulnának, hogy meghódítsák a messzeséget, először önmaguk alapos megismerésére gondolnak. Szerintük a külső világ csak a belső nézőponttal kapcsolatban ismerhető meg. Ezért önismeretre törekszenek, mielőtt mások megismerésébe kezdenének.
Az önképzés a Tao megismerésének alapja. Bár a Tao megpillantható a külső világban, az embernek finomítania kell az érzékelését ahhoz, hogy megfigyelhesse a nagyság működését.



