Két kislány után a bécsi nép az utcán táncolt és énekelt 1741. március 13-án. Alig halt meg VI. Károly, Mária Terézia apja, megérkezett a várva várt trónörökös. A Habsburg szülők sosem voltak prűdek: amikor leszakadt az ágy a karintiai kastélyban igencsak kívánván a trónörökös megfogantatását, a császár ezt írta lányának:
„kívánom, hogy soha nagyobb baj ne essék…mert az ágy szorosságában derék casusok történtek… a többin meg Isten áldása legyen”.
Lotharingiai Ferenc István volt immár a három gyermek apja, a királynő férje. A gyönyörű, termékeny asszony nem lett német-római császárnő, csak Ausztria és az örökös tartományok császára és királynője (pl. Magyarországé), de néhány év múlva férjét megválasztották a német uralkodók a birodalom császárává. Felesége ismét ötödik hónapban járt újabb terhességével, így utazott kocsikkal Frankfurtba a férje koronázására.

Tizenhat gyermek?
Miért kellett hatalmas szoknyát hordani a tartományok előkelő hölgyeinek? Mert Terézia kitűnő uralkodó volt, miközben évről évre születtek gyermekei. Nagyon szerette egymást a házaspár, Ferenc nem volt nagy politikus, de kitűnő pénzügyi szakember, és gyakran kisegítette a császárnő-feleséget, ha annak gondjai voltak. Az asszony viszont igazi politikus volt: országának valódi anyja. Így hát terhesen ülni a trónon jobbnak látszott hatalmas krinolinban, nem volt olyan látványos a pocak fogyása, növése. Először az udvar vette át a trendet, majd az elegáns hölgyek is mintegy másfél századon keresztül.
A birodalom anyja
Rendeleteivel minden gyermek számára lehetővé akarta tenni a tanulást az egész Habsburg birodalomban. Fontosnak tartotta, hogy minden faluban legyen iskola, és legyen tanult bába, egyetlen gyereket se hagyjanak az út szélén megszületni. A terhes nő köteles volt bejelenteni a bábának állapotát, s a leányanyák számára menhelyet akart biztosítani.
Jól ismert dolog, hogy a legcsinosabb, legerősebb fiatal férfiakból testőrséget szervezett. A magányos férfiak ott laktak Bécsben egy kastélyban. Magyarok, olaszok, horvátok németek asszony nélkül igencsak csábítóan veszélyesek voltak a vidám bécsi leánykákra nézve. Természetesen akkoriban is léteztek nyilvános házak, de szerveztek bálokat, fogadásokat is, melyeken jól meg lehetett szervezni az ártatlan szüzek titkos találkozóját az ifjakkal meglehetősen kevés gardedám felügyelete mellett.
Terézia tudta ezt jól, s a testőrök számára lóbélből készíttetett óvszert. Ha mégis megtörtént a baj, és tudtak róla, elhelyezték a gyermeket vidéki asszonyokhoz.
A napirend
Sok gyermek gondos anyja volt, példamutatóan figyelt minden gyermekére, főleg a tehetséges József tanulmányait tartotta számon. Leveleiben Mária Antoinette-t is folyamatosan tanította, hogyan legyen jó feleség, jó uralkodónő, nem rajta múlott, hogy Antoinette inkább táncolni, lovagolni szeretett, mint fegyelmezetten uralkodni, így aztán elvesztette a trónját majd a fejét a francia forradalom gillotinja által, de ekkor már Mária Terézia nem élt.
A császárnőnek rend volt a lelkében, a palotájában. Reggel 5 órakor kelt, ájtatosan járt misékre, majd minisztereivel tanácskozott, közben jutott némi ideje a kerti sétákra, játékokra is.
Hűség
Leveleiből nemcsak hűsége, de végtelen szerelme is megmutatkozik férje iránt. A császár kalandjaiban nem vett részt, inkább félrefordult, mint aki nem veszi azt észre. Így férje korai halála még inkább a vallás felé fordította érdeklődését. Fiát is megpróbálta eszerint nevelni, de II. József vallásellenes felvilágosult reformokkal indította pályáját.
Dobosy Ildikó



