Személyiségformáló alvás
Vajon mennyi időt töltünk el alvással életünk során? Jól sejtik: igen tetemes mennyiséget, hiszen életünk majdnem egyharmada telik ágyban, párnák közt.
Az alvás számunkra fiziológiai szükséglet, nélkülözhetetlen: ha valaki például száz óránál többet tölt ébren, annak személyiségét és viselkedését is eltorzítja az alváshiány. Vádaskodó, paranoid és agresszív lesz, érzékelése pedig drasztikusan megváltozik. Alvás után viszont úgy érezzük, energiaraktárunkat feltöltötték, jobban tudunk koncentrálni feladatainkra, közérzetünk megfelelő, és testünk is életre kelt.
Álom, álom, édes álom ...
Alvás során azonban nem csak testünk regenerálódik. Álmainkban egyúttal fel is dolgozzuk a minket ért érzelmi hatásokat, a ránk zúduló információkat, megélt (vagy csak vágyott, de titkolt) élményeket is. Egy éjszaka alatt alvási ciklusunk kb. öt-hat alkalommal kerül álmodási fázisba, így ha egy nyolcórányi alvást veszünk figyelembe, ebből kb. 2 órát töltünk alvással.
Az átlag ember számára ezek az álmok többnyire képeket, látványt jelentenek –vagyis vizuális jellegűek; álmaink felében hangok is szerepelnek, míg a szagok és ízek mindössze álmaink egy százalékában jelennek meg.
Álombeszámolók nem látó emberektől
Mivel az álmainkat a látással kapcsoljuk össze, ezért él az a sztereotípia az emberek fejében, hogy a vak emberek talán nem is álmodnak. Ez azonban tévedés!
Egy 1999-es amerikai vizsgálat ( Hurovitz, C., Dunn, S., Domhoff, G. W., & Fiss, H. The dreams of blind men and women )15 vak ember bevonásával igyekezett ennek a kérdésnek utánajárni. A kísérletben résztvevőket arra kérték meg, hogy két hónapon keresztül minden reggel közvetlenül az ébredés után mondják magnóra álmaikat.
Az álombeszámolókban a lát, néz, észrevesz, megles, kukucskál stb. szavak a vizuális álomélményt jelentették, a hall, figyel, fülel stb. kifejezések a hangélményekre utaltak és így tovább. Az álmokat egy speciális álomelemző programmal vizsgálták meg.
A vizsgálat egyértelműen kiderítette, hogy a vak emberek is álmodnak, bár természetesen nem abban a formában, mint látó embertársaik, de egy dologban nincs különbség: az ő álmaikban is annyiban jelenik meg a világ, ahogy érzékszerveikkel le tudják tapogatni azt.
Fontos azonban különbséget tenni egy születésétől kezdve látássérült és egy élete során megvakult ember álmai között!
Tapintásos álmok
Amennyiben valaki születésétől fogva vak, vagy igen korán (5 éves kora előtt) elvesztette a látását, akkor álmában nem jelennek meg képi elemek. Helyette viszont felerősödnek a tapintásos, az ízleléssel és szaglással kapcsolatos érzések, és azoknak a mozdulatoknak, emberi érzéseknek lesz kitüntetett szerepe, amelyek mindennapi tapasztalataiból származnak.
Ha valaki 5-7 éves kor között vesztette el látását, akkor már megjelenhetnek képek az álmaiban, míg aki 7 éves kora után vesztette el látását, annak álmában már egyértelműen megjelennek vizuális elemek, színek; bár azok kétségtelenül elhalványodnak az idő előrehaladtával.
Máskép(p)
A vizsgálatból sok egyéb mellett az is kiderült, hogy a nem látó nők esetében előfordulnak állatokkal kapcsolatos álmok is- a vizsgálatban részt vevők körében ez elsősorban a vakvezető kutya álombeli felbukkanását jelentette. Érdekes információ volt a kutatók számára, hogy látó társaikhoz képest inkább barátságos, odaforduló attitűd jelentkezik a nem látók álmaiban, szemben a látók agresszív álmaihoz képest.
Másrészt a vak emberek úgynevezett utazásos álmaiban gyakrabban fordulnak elő kellemetlen élmények, mozzanatok, mint például eltévedések, a látó emberek hasonló álmaihoz képest.
Más tudományos vizsgálatok szerint viszont az erős agyi aktivitást és szemmozgást mutató ún. REM- fázis (rapid eye movement) , amely az álom során jelentkezik látó embereknél, vak emberek esetében nem vagy alig tapasztalható.
Az álmok tehát mindannyiunk alvását elkísérik: olyan élményeket, érzéseket, gondolatokat csempészve éjszakáinkba, melyeket hétköznapi tapasztalatainkból, érzékszerveinken keresztül szűrünk le a világból.
-kv-



