Fanatikus rajongók és szenzációhajhász szakírók időnként azt a véleményt terjesztik, hogy napjainkban kizárt dolog piramist építeni. Paul Brunton Egyiptom titkai című könyvében szintén kevésbé tartja valószínűnek, hogy az iskolában oktatott módon épültek a piramisok. Rajta kívül még rengetegen állítják, hogy a piramisok fölött titokzatos rejtélyek lebegnek, melyet halandó megoldani nem tud, csak találgathatunk.

Fanatikus rajongók és szenzációhajhász szakírók időnként azt a véleményt terjesztik, hogy napjainkban kizárt dolog piramist építeni. Paul Brunton Egyiptom titkai című könyvében szintén kevésbé tartja valószínűnek, hogy az iskolában oktatott módon épültek a piramisok. Rajta kívül még rengetegen állítják, hogy a piramisok fölött titokzatos rejtélyek lebegnek, melyet halandó megoldani nem tud, csak találgathatunk.

Az bizonyos, hogy a ghizai piramisok az építőművészet csodái, és egyúttal a világ hét csodájának legősibb és még egyetlen létező egyike, de rejtélyesnek korántsem mondhatók. Szakemberek kiszámították, hogy ha ma a híres Cheops piramishoz hasonló építményt akarnának emelni, 90 munkásra, 30 autódarura és emelővillás targoncára lenne szükség. Három portáldaruval kiegészíteni, nem számítva az építőanyagot szállító és a munkát irányító embereket. Az egész kb. 10 hónapot venne igénybe. Ez elég kijózanítóan hangzik, főleg, ha ismerjük a Cheops piramis történetét.

Az első piramisokat kereken 5000 évvel ezelőtt, i.e. körülbelül 3000-ben emelték. (Ezzel a dátummal is sokan vitatkoznak, korábbi kultúrák emlékét látják a piramisokban, és sokkal régebbre datálják keletkezésüket.) Talán csak nehezen elképzelhető, hogy az emberiség ekkora már a fejlődés igen magas fokát érte el, jóllehet a mai technikai megoldásokhoz képest gyerekcipőben jártak. A politika és a gazdaság központja Egyiptom volt. Uralkodói, a fáraók, félisteni rangot kaptak, - feltehetőleg nem véletlenül, mágikus hatalmuk valószínű - emellett milliók életének és halálának korlátlan urai voltak.

Egy fáraó halála az alattvalók gondolkodásában feltehetőleg egy világ pusztulásával volt egyenlő. Az a feltevés mely szerint a fáraókat nem lehetett azonos módon eltemetni, mint a közönsége halandókat, megalapozottnak látszhat. Számukra olyan emlékművet kell emelni, mely úgy konzerválja őket, hogy évezredek múlva is hirdessék az elhunyt isteni nagyságát. A Cheops piramis a legnagyobb síremlék, melyet valaha is emeletek. (Már ha a síremlék teóriát elfogadjuk.) Magassága 146, széleinek hosszúsága 230 méter. Ha képzeletben egymás mellé rakjuk az építéshez felhasznált sziklatömböket, összesen 28 000 kilométer hosszúságú szikla utat járhatnánk végig. Kereken kettőmillió háromszázezer kőtömbre volt szükség a gigantikus műhöz, melynek mindegyike 2,5 tonnát nyomott. E méretek láttán természetesen felvetődik a kérdés, hogy milyen levek alapján és milyen módszerekkel építették a piramist? A technikai eszközök mai formájukban akkoriban teljesen ismeretlenek voltak. A szállítási lehetőségek úgyszintén. (Érdekesség, hogy a ló, csak a piramisok feltételezett keletkezése után ezeregynéhány évvel jelent meg Egyiptomban!) A szabvány válasz egyszerűnek és hihetetlennek tűnik: emberi kéz végzett minden munkát. Vagy emberi kéz és Isteni (félisteni?) akarat? Esetleg korábbi civilizációk hagyták emlékül?

A hivatalosan elfogadott és iskolákban oktatott verzió a következő: 100 ezer rabszolga húsz évi munkájának eredménye a Cheops piramis. Kérdés, hogy melyik megalomániás uralkodó dotálta ezt az építkezést, és egyáltalán miért pont oda építtette, ahol a piramisok állnak? Ki etette ezt a tömérdek embert, ki végezte a számításokat az építkezéshez és egyáltalán hogy lehetett ezt az akkori földművelési és szállítási módszerekkel véghez vinni? Elvben a rabszolgák száma végtelen, és életük jelentéktelen. Feltételezik, hogy a rabszolgák többsége elpusztult a hajsza alatt. Hérodotosz -az emberiség történetének egyik legősibb krónikása - leírja a piramisok építését. "Az elkínzott nép tíz évig dolgozott azon az úton, amelyen a köveket szállították." Ez az út messzire vezetett, az építéshez szükséges köveket egy 900 méter távolságban levő területről kellett odaszállítani. (Miért pont kilencszáz méter, és miért pont oda?)

Sok kőtömböt művészi díszítés is díszít, melyhez számítások szerint 4000 vésnököt alkalmaztak. Hérodotosz azt írja: "A piramist lépcső formájúra építették. Miután elhelyezték az első követ, a többit mesterséges, gerendákból ácsolt állványzat segítségével vitték felfelé. Ha a kőtömb szerencsésen megérkezett a földről az első kiszögellésre, tovább került egy ugyanilyen, most már az első kiszögellésen álló állványzatra és így kiszögellésről kiszögellésre egyre feljebb." (Kérdés: honnan volt ennyi fa, És valóban ennyi kutyaütő semmit érő rabszolga, aki nem ért semmihez és értéktelen az uradalom szempontjából, ilyen jól tudott ácsolni és gondolkodni?)

Hogy hány millió korbácsütést kaptak a rabszolgák a munkavezetőtől, és hány ember életét követelte a piramis építése, erről persze nem szól semmilyen feljegyzés. Feltehető azonban, hogy ha a rabszolgás történetet fogadjuk el igaznak, ennek az építése közben folyt a legtöbb vér a történelem valamennyi építkezéséhez képest. A piramisok állítólagos királysírok. Mégis, a bennük nyugalomra helyezett fáraók múmiái közül csak néhányat találtak meg. Gondolhatunk mágikus titkokra, ősi átokra, vagy egyszerű sírrablókra, esetleg feltáratlan titkokra. A teóriák száma szinte végtelen.

Ha úgy véled, tudod a választ, vagy olyan kérdéseid merültek fel, amelyek közelebb vihetnek másokat a megoldáshoz, ne mulaszd el, hogy megírd a HarmoNet fórumán!
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.