Retró a fa alatt, azaz Te mit ajándékoznál Igornak és Kovács elvtársnőnek? Milyen ötleteket szült a hiánygazdaság, a 60-as, 70-es években? Egy különleges kis könyv, melyből jópofa ötleteket meríthetünk még ma is. Jókat derülhetünk rajta, hogyan vásárolt nagyanyánk gömb alakú üvegvázát nyakára erőstett nylonzsineggel, amivel a mennyezethez lehet akasztani, vagy divatos, műanyaglapra szerelt szobahőmérőt. Nosztalgia? Divat? Mindkettő!

A könyvecskét eredetileg ’70-ben magyarították franciáról, de annyira érződik rajta a szocializmus nem is annyira diszkréten elnyomó bája, hogy egyértelműen cenzúra alatt fordították ezt a bűbájos kis könyvecskét, melynek szerzője egy idézettel nyit, amit tényleg érdemes megfogadni manapság is:
 
"Nincsen csodálatosabb alkalom az ajándékozásra, mint hogy minden nap odaadd egy nyílt lelkû lénynek mindazt, ami a legjobb és legigazabb benned." (Rabindranah Tagore)

Halló! Otthon vagytok? Egy pillanatra bekukkantok hozzátok!
A látogatás a leggyakoribb alkalom az ajándékozásra. Ilyenkor hagyni kell a virágot beszélni magunk helyett, kedvesen föltételezi azt, hogy a delikvens ismeri a virágnyelvet, és ha levendulából és rózsaszínű lóherevirágból álló csokrunkra válaszul esztergapadunkon, vagy volánunkon egy szál napraforgót találunk, akkor mindenki tudni fogja, hogy az udvarlási gesztusunk helyett maximum barátságot kaphatunk. Ha azonban a múltkor már vittünk szegfűt (te jó ég, ma még árulnak szegfűt egyáltalán? a szerk.) ne ismételjük magunkat. Vigyünk a vendégségbe ikebanát, kerámia, vagy öntött vázát. De ha mégsem a virág mellett döntünk, akkor jó lehet a személyre szabott ajándék is.

Mézes hetek, és kisbabanéző
Az ifjú párnak föltétlen a tánclemez a jó ajándék, az asszonyka kaphat még jénai edényt, sőt praktikus fürdőszobai szivacs szőnyeget is, ám ha babás házhoz állítunk be, akkor a piké kötényke, a műanyag fonatból készült babacipőcske és a műanyag csengettyű a menő.

Kényeztetés napjai
Ha csak úgy akarunk egymásnak vásárolni valamit, a szerző férfiak számára csinos műbőr tokba bújtatott logarlécet (!!! ifjú olvasóink talán nem is tudják, mi az!) ajánl, de az önműködő toll is nagyszerű ajándékötlet. Egyedül talán ez a tipp időtálló: jegyeket egy focimeccsre még ma is bátran adhatnánk.

Névnap és születésnap
Asszonynépnek ajánlja a méterárut, a széles csíkozású olcsó és modern bársonyt, de az olcsó műanyag ékszerek is listára jutottak, a többi ajándék akár elmenne ma is, hiszen a blúz, vagy az illatszer tényleg örök darabok. Az urak a műszálból kötött pulóverekre számíthattak akkoriban, hímzett monogramos zsebkendőre, és megnyújtott, saroknál visszahajtott talpú cipő, amiről köztudott, hogy tartást ad a lábnak vezetés közben, de jó a meggyfapipa,vagy akár a bizományi áruház sarkában felfedezett antik dohányszelence is.
Munkahelyi alkalmaknál listavezető darab lehetett a műszőrméből készült fekete kandúr a kolléganőknél, és az úrvezető számára kiválasztott műbőr kulcstartó és autós kesztyű is.

Az élmunkásnő karácsonya
A jó tanácsok ugyanazok voltak már akkoriban is, mi manapság is folyik a rádióból, tévéből és a netről, csak ma már hömpölygő folyamban jön az amit akkor még kuriózumként tartottak számon. Ajánlják, hogy készülődjünk előre, hogy írjunk listát, sőt azt is, hogy a távolabbi családtagok is jussanak eszünkbe. Persze a fa alá ajánlott tárgyak között ott van a gumikacsa a gyereknek, a humoros évkönyv, a flanel anyag, méterben, vagy megvarrva, a műanyag levéltárca, ám itt felsorolásra kerül az is, amiről a szocialista élmunkásnő valószínűleg csak álmodozott; mint például a villamos masszírozó gép, a villamos kávédaráló. Elvtársnőnk kitér arra is, hogy a gyermekeknek is illendő ajándékot készíteniük.

Gyermekjátékok
A szocialista hazafiságra nevelés oly mélyen hatja át ezeket a sorokat, hogy már-már kedvünk támad egy vidám úttörő-nótát elénekelni közben. Szó esik itt az önzésről, az odaadásról, a közösségi erkölcsről, mindezt persze az ajándékozás hálójába bújtatva. A 12 éves fiúcskáknak ajándékozhattunk a "jövő villanyszerelője" készletet, golyós irónokat, és diaszkópok és a diapozitívok mesékkel pedig az ajándékozás csúcsának számítottak.

Meghívás táncos teára
A kamaszokról idealisztikus képet fest a szerző, és a táncos teára való meghívásra még anyuka is elkíséri a 14 -15 éves sarját. Javasolja, hogy vigyünk pralinét, apró mütyűrt, de legalább fiacskánk fizesse a leányka villamosjegyét! A leánykának pedig ilyenkor illendő elájulnia a fiú gavallériájától.

Mit ne ajándékozzunk?
Már akkoriban felhívja a figyelmet arra, hogy fogyókúrázónak édességet adni modortalan dolog, és arra is, hogy a cigi egészségtelen. Szó szerinti idézet; hogy fiatal lánynak ne ajándékozzunk rágógumit, ezzel arra a cseppet sem elegáns és nagyon nőietlen látványra csábítanánk, amit vég nélküli rágás nyújt.

Az élmunkásnõ külön megemlékezik a nőnapról, melyen a férfiak kötelessége, hogy lepjék meg a többi munkás elvtársnőt, s szövőszékükön és katedráikon ilyenkor virág legyen ám!

Az esküvőn a szamovár, és a "hőnyomásos főzőedény", úgy is mint kukta, a népszerű ajándék, de a szerző ki sem lát a klisékből, amit a készletek és szódászifonok nyújtanak.

Az eredeti műben a világjárásról hazahozott apró szuvenírek kaphattak helyet, ez a fejezet az országjárásokra módosul, mivel ebben az időben még a testvéri államokba sem nagyon lehetett kiuccanni. 

Az utolsó és igen lényeges téma a könyvben az ajándékok elfogadásáról szól. Arról, hogy illendő örülnünk, és az átadást is egyszerű szavakkal kísérjük, hogy ne hozzuk zavarba azt, akit megajándékozunk.

A szerzőnél jobban mi sem zárhatjuk mondandónkat: "Könnyű ajándékozónak lenni, ha csak tanácsadásról van szó!"

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.