Népies nevén pohánka vagy pogánygabona, amely régen a szegények elterjedt eledele volt. Közeli rokonságban áll a hüvelyesekkel de inkább a gabonafélék közé szokás sorolni. Tápláló és könnyen elkészíthető, ezért nagyon elterjed főként a szláv népek között. Napjainkban már a hazai egészséges táplálkozásban jelen van sajnos nem túlzottan elterjedt. Ez valószínűleg alacsony terméshozamának és nehéz hántolhatóságának tudható be. Ezzel szemben nagyon sok pozitív hatása is van, ezt megismerve lehetséges hajdina nagyobb elterjedése.
Honnan származik?
Őshazája Ázsia mérsékelt övi része, innen terjedt el az V. században Japánban és Kínában. Közép-Európába a mongol és török hódításokkal érkezett a középkorban. XVII. Századig elterjedt egész Európában bár ezután folyamatosan visszaszorult a burgonya és búza térhódításával. Hazánkban a lengyel és cseh bevándorlók segítségével terjedt el. Fő termőterületeink az Őrségben és a Felső-Tisza vidékén találhatók.
Mit tartalmaz?
Élelmi rost tartalma kiemelkedően magas a többi gabonaféléhez viszonyítva. Kutatások igazolják a növényi rostok pozitív hatásait az emberi szervezetre. Ezen kívül tartalmaz fehérjéket, telítetlen zsírsavakat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, valamint magas kalcium, magnézium, kálium és nátrium forrásként is számon tartják. Fogyasztásával hozzájuttathatjuk szervezetünket a B-vitamincsoport összes eleméhez, valamint E-vitamint, flavonoidokat és rutint.
Őseink gyógynövényként használták a magas vérnyomás kezelésére. Jó hatással van az emésztésre, ezzel megelőzhetővé válnak gyomor és bélrendszer rákos megbetegedései.
Melegítő hatású, amely ez által ellenállóbbá és erősebbé teszi a szervezetet, erősíti az immunrendszert.
Mi készüljön belőle?
Használhatjuk lisztként, darává őrölve, törve és egészben elkészítve is. Készülhet belőle bármilyen pékáru, sütemény, kenyérféle, köret. Dúsítható bármilyen zöldséggel, olajos magvakkal de főzhetünk kását is belőle. Kásaként édesen és sósan fogyasztva reggelire vagy vacsorára teljes értékű étel.
Patocskai Nikolett



