Mik azok?
A közoktatásban működő pedagógiai szakszolgálatok. A Nevelési Tanácsadók olyan intézmények, melyeknek az adott kerület Polgármesteri Hivatala a felügyeleti szerve, de többnyire önálló épületben dolgoznak. Alapvetően az óvodás és iskolás korú gyermekek nevelési és tanulási problémáiban hivatottak segítséget nyújtani a szülőknek, pedagógusoknak és természetesen az érintett gyermekeknek egyaránt. Budapesten minden kerületben, vidéken régiónként a nagyobb városokban van Nevelési Tanácsadó.
Hogyan és mikor jöttek létre?
Kb. 35 éve léteznek. Valódi szakértői-civil kezdeményezésként jött létre az intézmény: pedagógusok, pszichológusok, gyerekorvosok kezdtek rendszeresen összejárni beszélgetni az eseteikről. Ebből nőtt ki maga az intézmény, később a családgondozás, szociális munka, a fejlesztő v. pszichopedagógia. A nevtan alapja ma is a team munka, a komplexitás. Minden szakember tud a gyerekről és minden gyerek-szülő olyan ellátást kap egy helyen, állampolgári jogon, amilyen kell neki. A fejlesztőpedagógus akkor tud elkezdeni érdemben és rendszeresen foglalkozni a gyerekkel, amikor a pszichológussal történt konzultációk nyomán a szülő már el tudja fogadni gyermekét olyannak, amilyen.
Miért fontosak? Jómagam 2 éve dolgozom az egyik nevelési tanácsadóban, és már e 2 év alatt is látom, hogy egyre több a rászoruló gyerek. Amikor pedig a kartonozóban keresem a régebben nálunk járt gyerekek anyagait, döbbenten tapasztalom, hogy míg évekkel ezelőttről csak egy-két csomag kartont őrzünk, az elmúlt 3-4 év ügyeinek tárolásához fiókok és polcok hosszú sora sem elegendő már. Naponta telefonálnak szülők, nagyszülők, tanárok, nevelők, orvosok, és kérik a gyerekek vizsgálatát.
Mire kérik a segítséget? Leginkább érzelmi, viselkedési, beilleszkedési, nevelési és tanulási nehézségeik vannak az ide küldött gyerekeknek. A tanulási problémáknál „divatos” az úgynevezett „diszes kérés”, vagyis a dys- vagy dis- előképzővel jelölt dysgráfia, dyslexia, dyscalculia vizsgálat iránti kérelem. Viszont ezekben az esetkben is igen sokszor kiderül, hogy a vélt vagy valós írási,olvasási, számolási problémák hátterében komoly pszichés, fejlődési vagy a gyermek családi helyzetéből fakadó gondok, nem egyszer pedig a nem megfelelő tanítási módszerek húzódnak meg.
A magatartási zavaroknál már drámaibb a kép; hol egy szülő, hol egy pedagógus fakad ki arról, hogy nem bír a gyerekkel, vagy a gyermek nem bír még önmagával sem. Mintha másfajta gyerkek születnének, akikhez a felnőtteknek még nincs meg a „kulcsuk”. Sokszor különcségnek minősített különlegességük feltárása még nyomozati fázisban van. Velük együtt és általuk tanuljuk őket.
A mindennapok gyakorlatában azonban ez úgy néz ki, hogy sokan már egyre kisebb koruktól sem óhajtanak megfelelni az elvárásoknak, beilleszkedni a környezetükbe, és miközben valószínűleg ennek minden esetben „jó” oka van, kiborítják a felnőtteket, önmagukat pedig mindenféle lehetetlen és veszélyes helyzetbe hozzák testileg-lelkileg-szellemileg egyaránt.
Persze arról lehetne beszélni, hogy mi/ki volt előbb, a felnőtt vagy a gyerek, s hogy ki hordozza magában azt a problematikát, amin javítani, változtatni lehetne,de a tény, tény marad: évente több száz gyereknek kérik a vizsgálatát egy-egy kerületen belül is.
Kik foglalkoznak a gyerekekkel?
Egy nevtanban ( a nevelési tanácsadó általunk rövidített elnevezése) dolgoznak az intézmény vezetői, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, logopédusok, pszichiáterek, szociális munkások és a szükséges adminisztratív és gazdasági, valamint takarítást ellátó munkatársak is természetesen. Számuk attól függ, hogy mekkora helyen van ez az intézmény, hány gyermeket lát el, mennyi a költségvetése, és így tovább. Mindegyikük munkájára nagyon nagy szükség van; szakértelmükkel, hozzáértésükkel, emberséges magatartásukkal egymást támogatják és segítik az igazán hatékony ellátásban.
Ha nem lenne pszichológus, nem derülnének ki olyan rejtett problémák, melyek esetleg a tanulási zavarokhoz vezetnek például. Ha nem lenne fejlesztő pedagógus, megakadnának a gyerekek a tantárgyi elmaradottságaikban. Egyes esetekben a helyzet súlyosabb, és ezért vagy pszichiáterre vagy szociális gondozóra is szükség van.
Természetesen egy ilyen intézmény adminisztrációja is meglehetősen nagy. A statisztikák nem pusztán számadatok itt, hanem a kis emberpalánták fejlődésének, javulásának, követhető, igaz lenyomatai, amit bármikor ki lehet adni hivatalos kérésre, más hivatalos szerveknek is. Sokszor ettől függ, hogy a gyerek hol és hogy tanulhat tovább, hogy miből kap felmentést, merre felé veszi az irányt az élete.
Az asszisztensi, ügyviteli munkakörben dolgozók sem csak a papirjaik vagy a számítógépeik fölé görnyedve végzik munkájukat, hanem kedvességükkel, megértésükkel, empatikus segítőkészségükkel, sokszor tudják megnyugtatni a háborgó felnőtteket, a síró gyermekeket, a problémákon rágódó klienseket. A telefonos, személyes vagy levélbeli kapcsolattartás mindenki számára elengedhetetlen.
Év vége van. Lassan bezárnak az iskolák, és ügyeleti rendre kapcsolnak a nevelési tanácsadók is. A gyerekek és szüleik néha egy-egy virágcsokor kíséretében és hálás szívvel köszönik meg egész éves ingyenes és áldozatos munkánkat. Mi is megköszönjük a részvételüket, mely szülőket, gyerkeket egyaránt igénybe vett, és tiszteletünket fejezzük ki mindazoknak, akik rendszresen hozták ide csemetéiket és kitartóan haladtak előre a javulás útján.
Ennek a valódi gyökerekből táplálkozó, élettel teli intézménynek nem járt le az ideje. Sőt! Kaotikus, félelmekkel, fenyegetettségekkel teli világunkban egy olyan kis szigetet nyújt szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak egyaránt, ahol mindenki megállhat egy pillanatra, hogy rálásson az életének összefüggéseire, kifújja egy kicsit magát, és meghitt, családias körülmények között, az elfogadás talaján elindulhasson a kívánt változások felé.
Munkájukhoz kívánunk sok erőt, emberséget és kitartást!
MIRA
A közoktatásban működő pedagógiai szakszolgálatok. A Nevelési Tanácsadók olyan intézmények, melyeknek az adott kerület Polgármesteri Hivatala a felügyeleti szerve, de többnyire önálló épületben dolgoznak.
Tetszett a cikk?



