Széchenyi először 1830-ban látogatott el az Al-Dunára. Útját az Akadémia első mérnök tagjával, Beszédes Józseffel tette meg, ám a folyószabályozási terveket a helytartótanács vezető mérnökével, Vásárhelyi Pállal készíttette el.

A Széchenyi-út
Széchenyi először 1830-ban látogatott el az Al-Dunára. Útját az Akadémia első mérnök tagjával, Beszédes Józseffel tette meg, ám a folyószabályozási terveket a helytartótanács vezető mérnökével, Vásárhelyi Pállal készíttette el. Vásárhelyi volt az a mérnök, aki a Duna vízrajzi felmérése (“Duna Mappáció”) során az Al-Dunát végigtérképezte, s így ő tudta legjobban, hogy mi a teendő. A “legnagyobb magyartól” 1833-ban azt a feladatot kapta, hogy hajózóutat építsen ki a gőzhajózás számára a szóban forgó folyószakaszon.
Öreg folyónk védelme


Az 1834. évi rendkívül alacsony vízállás jócskán segített abban, hogy a mederből a legveszélyesebb tarajos sziklákat kirobbanthassák, s a hajózást legalább évi 152 napra (!) biztonságossá tegyék. Ám Széchenyi (akárcsak Vásárhelyi) világosan látta, hogy az Al-Duna zuhatagainak “megszelídítése” nemcsak a királyi biztos anyagi lehetőségeit haladja meg (így is többször maga állta a költségeket), hanem a kor műszaki lehetőségeit is. Az elérhetőre törekedtek: a Duna bal partján a sziklába 122 kilométer hosszú utat vágtak. A “Széchenyi-út” a történeti Magyarország balkáni kapujának megnyitását jelentette, az ugyanis nem csupán a hajók vontatását, hanem – hajózási idényen kívül – az árunak szekéren való szállítását is lehetővé tette. I. Ferenc császár és magyar király 1835. évi halála után azonban a birodalmi kormányzat elfordult a balkáni ügytől, s az al-dunai munkákat abba kellett hagyni.

Ki szedi a vámot?
A teherhajózás a XIX. század második felében oly mértékben fejlődött, hogy a Széchenyi és Vásárhelyi által kiépített hajózóutat korszerűsíteni kellett. A part menti államok egymásra acsarkodása miatt újra a nemzetközi diplomácia segítsége kellett ahhoz, hogy a szabályozási munkálatokat folytathassák. Az 1871. évi londoni szerződés a Vaskapu és a Duna egyéb hajózási “szűkületei” (elsősorban a sulinai torkolat) hajózhatóvá tétele ügyében kimondta: a szabályozás költségeinek megtérítésére a munkát végrehajtó államok hajózási illetéket szedhetnek.

A gondokat azonban ez nem enyhítette: az érintett államok közül csupán az izmosodó Osztrák–Magyar Monarchiának volt érdeke, hogy a vízi közlekedés feltételein javítson, erre a déli szomszédoknak pénzük sem volt.
A Dunán, persze, egész Európa szállítani akart – csakhogy nem tudott. Újabb kongresszus következett, ezúttal Berlinben, 1878-ban. Ennek határozata osztrák–magyar kézbe adta a kritikus folyószakasz szabályozását (a végig bizalmatlan Szerbia és Románia csak nagyhatalmi nyomásra egyezett bele a feltételekbe). Az elnyert jogot Ausztria Magyarországnak engedte át: a magyar vízépítés e kitüntető megbízást addigi színvonalas műszaki eredményeivel érdemelte ki.

A magyar mérnöki karnak nagy segítségére volt a tervezésben az, hogy a Vásárhelyi Pál által készített folyófelmérések hatvan év múltán is pontosnak bizonyultak, hogy elhagyhatták az alapadatok begyűjtését. A “nagy mű” befejezését 1895-re tervezték. A szabályozás föltételeit az 1888. évi 46. törvény teremtette meg: a munkálatokat a kincstári kassza 9 millió forinttal támogatta. Ehhez jött még 1892-ben további 1,5 millió forint, majd a tervezett átadás évében 7,5 millió forint.

A Vaskapu hajózhatóvá tétele az előirányzottnál kétszerte többe került, de elérte célját: a Széchenyi–Vásárhelyi-féle szabályozás óta átlagban 152 napos (teljes terhelésű) hajózási idényt 1898-tól 290 naposra sikerült kibővíteni. Összességében 11 kilométernyi, 60–80 méter széles, 2 méter mély hajózóútat robbantottak ki a sziklából, és – javarészt átlagosan 30 méter mély vízben – 13 kilométernyi párhuzamművet (vízvezetőművet) építettek meg kőből és betonból. A vaskapui Duna-meder éles kanyarulatát okozó Grében-sziklaszirtet is lerobbantották 150 méter szélességben. Általa egyszersmind értékes kőanyaghoz jutottak a párhuzamművek és keresztgátak építéséhez.
Továbbiak
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.