Míg az ősember megfigyelte a természet jelenségeit és a benne előforduló növényi és állati modelleket, szerkezeteket, addig a modern ember teljesen eltért a természettel való együttműködéstől, és találmányaival szinte szándékosan szembefordult a természettel.

Míg az ősember megfigyelte a természet jelenségeit és a benne előforduló növényi és állati modelleket, szerkezeteket, addig a modern ember teljesen eltért a természettel való együttműködéstől, és találmányaival szinte szándékosan szembefordult a természettel.

Az embernek mindig célja volt valami olyasmit megalkotni, ami a természetben nem fordul elő. Valami művi dolgot, aminek létrehozásához intellektuális tevékenységre, többek között emberi tudatra van szükség. Különböző dolgok feltalálása legalább olyan régi, mint maga az ember. Különbség van azonban az ember ősi szerszámai, szerkezetei, házai, egyéb találmányai és a mai modern szerkezetek között.

Az ősember, de még egy-két évszázaddal ezelőtt élt embertársunk is arra irányította tevékenységét, hogy három alapszükségletét kielégítse: ezek a táplálék, a tető a feje fölé, és a szaporodás (természetesen szüksége volt szociális, társadalmi, kulturális igényeinek kielégítésére is).

Mindenesetre elődeink sokkal nagyobb gondot fordítottak a természet csodáinak megfigyelésére, annak ápolására, a vallási és kulturális hagyományok tiszteletben tartására, mint az ipari forradalom által liberalizált ember.

Már a görög és római kultúra is különbözik egymástól. A görögök elsősorban a filozófia, és ezen keresztül más tudományok alapjait fektették le. A rómaiak sokkal gyakorlatiasabbak voltak.

Hódításaikhoz felhasználták a korabeli tudomány és technika eszközeit, azokkal a Földközi-tenger országaiban, sőt távolabbi területeken is megvetették lábukat. Utakat, vízvezetékeket, fürdőket, katonai létesítményeket építettek, megfelelő, még ma is példásnak tekinthető jogrendet teremtve. Ezzel szemben iparuk fejlesztésére Európa számos erdejét, szántóföldjét tönkretették. Sokkal nagyobb ökológiai kárt okoztak, mint amit a görögök elképzelni tudtak volna.

János apostol jelenései

János apostol, akit Pathmos szigetére száműztek, minden bizonnyal a rómaiakra hívta Isten haragját. (János jelenései 11,18.)
„…hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a Földet!”
„…de eljött a Te haragod, hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a Földet!”

A görögök hódítás helyett inkább színházakat, templomokat építettek, nagyszerű szobrokat alkottak, nagyobb súlyt fektettek a kultúrára.

A mai műszaki emberek feladata

Célunk az ökológiai szerkezetekkel (ökológiai konstrukciók) az, hogy buzdítsuk a technikusokat, mérnököket, építészeket, kutatókat egyszerű, természetbarát, olcsó energiatakarékos, logikus és esztétikus gépek, berendezések alkotására, melyeket természeti modellek vagy saját zseniális képzeletük szerint hoztak létre.
Ezeknek az ökológiai szerkezeteknek újszerű alkotásoknak alkalmazkodniuk kell az ökológia érzékeny törvényeihez és elveihez, függetlenül attól, hogy természeti modellek, vagy emberi fantázia által jöttek létre.

Lebontás

A szerkesztői munka során már a rajzasztalnál is gondolniuk kell arra, hogyan bontsák le, vagy szedjék szét ezeket az egységeket és berendezéseket, ha felhasználásuk (alkalmazásuk) véget ér. Továbbá hogyan lehet azokat részben vagy egészében újra felhasználni. Mi az belőlük, ami veszélyes lehet a természetre, hogy azokat a részeket megbízhatóan tárolhassuk és a természeti körforgalomból kikapcsolhassuk.

Nyilvánvalóan azt is meg kell követelnünk az öko-konstrukcióktól, hogy felhasználásuk, üzemeltetésük ideje alatt is alkalmazkodjanak a természet játékszabályaihoz, és ne károsítsák a környezetet. Ma már a felépítés és a lebontás egyenlő fontosságot kapott az ökológiai egyensúly fenntartásában.

Dobosy Ildikó
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.