Az írás tanítás titkai szülőknek. Akiknek csúnyul a tollal való írás során az írásképe az visszatérhet a ceruzára, nem kell kényszerítő erővel hatni rájuk

Írástechnika és íráshasználat
Az írástechnika automatizmus kialakulását jelenti. Ide tartozik a szabályos alakítás, a betűk kapcsolása. Ez első, második osztályban követelmény. Ebbe beletartozik az írástempó és ennek fokozása. Az egyéni írás megjelenése harmadik osztályban várható, ezt ekkor segíteni kell.

Az, hogy mikor tér át a gyermek másodikban a tollal való írásra ez differenciáltan történik. Akiknek csúnyul a tollal való írás során az írásképük azok visszatérhetnek a ceruzára, nem kell kényszerítő erővel hatni rájuk. Toll fajtája: kezdetben ceruza vastagságú golyóstoll.


A tempó gyorsítása:
Amikor már a betűket ismerik és kialakul lassan az automatizmus, elkezd gyorsulni az írásuk, ezáltal különböző lesz a gyerekek írástempója. A felgyorsulás során az írás minősége romlik. Ekkor kell megmérniük a saját írássebességüket (3 percig írhatnak, pontosabban másolhatnak a könyvből, majd megszámolják hány betűt írtak, és ezt elosztják 3-mal). Ez otthon is jó játék lehet. Ki tud gyorsabban és szépen leírni egy szülő által diktált szöveget.

Ezután következnek a tempógyorsítási gyakorlatok:
- vagy ugyanazt a szöveget kell leírni egyre rövidebb idő alatt
- vagy azonos idő alatt egyre több szöveget kell leírni, bővülő szöveget.

Minden esetben meg kell vizsgálnunk, hogy az adott idő alatt egy percre hány betű jut. Ezalatt romlott-e az írás külalakja. Addig szabad a tempót gyorsítani, ameddig nem megy a külalak rovására. A fejlesztést harmadik elején kezdjük el, az év során beiktatunk ilyen órákat. Ezen kívül vannak olyan tevékenységek, amikor befolyásolhatjuk az írástempót: Az első pillanatban az írástanulás legelején (ld. a mondóka: lefelé ívelem egyenesen fel…) Nem lehet ezt az ütemezést állandóan csinálni, ezt elhagyva mindenki más tempóban ír. Tollbamondás: figyelem a gyerek írástempóját és fokozatosan gyorsítok a diktálás tempóján.

Egyéni írás:
Az automatizálódott írás után megfigyelhető, hogy több tekintetben eltér attól amit tanultak. Különböző változtatásokat hajt végre: pl. dönti valamerre, soványabb vagy kövérebb betűket ír, dönti-e a füzetét. A betűalakítás egyszerűsödik, ésszerű változtatásokat hajt végre. Kerekdedsége is megszűnik, egyszerűsíti a betű alakját. Az egyéni írást nem lehet befolyásolni, támogatni kell őket, ha ésszerű megoldásokat talál ki. Mindaddig engedjük a változtatást, ameddig az írás tetszetőssége nem szenved csorbát. Csak akkor beszélhetünk egyéni írásmódról, ha a változtatások következetesek. Fontos kérdés az írás terjedelme: a gyerek kezének fejlettségét figyelembe kell venni (ekkor alakul ki a csontozat). Ha első osztályban megterheljük a kezét azonnal kusza lesz az írása, ezért ekkor 3 sornál többet nem lehet íratni. Az írások között legyen pihenés. Fokozatosan kell növelni a terjedelmet 3.4. osztályos korra 5-6 sorra.

Írásképesség fejlesztése = íráshasználat
Az írás eszközként történő használatáról van itt szó. Az íráshasználat fejlesztésével egy időben megkezdődik a helyesírás tervszerű fejlesztése: mondatkezdés, végzés, személyneveknél nagy betű… Figyelni kell arra is, hogy ne hagyjon ki betűt ill. ne cseréljen föl. Három formája van:

Másolás:
Öndiktálás. Kezdetben írott szövegről, mert ez sokkal könnyebb. Később, de még első osztályban nyomtatott szövegről. Meg kell tanítani a gyereket másolni, vagyis nem lehet betűnként másolni.


Le kell hogy fényképezze az egész szót, majd így saját magának diktálja le. Gyakorlása: írásvetítőn kivetítek egy-egy szót. Itt kell megemlíteni a látó-halló másolást: a gyerek látja is a tanító mondja is. Itt hallási megerősítésről beszélhetünk. Az időtartamra is oda tud figyelni.

Tollbamondás:
Kezdetben betűk, majd szavak, rövidebb, hosszabb mondatok végül szöveg. A tanár egyszer felolvassa az egészet, eközben a gyerekek figyelnek, majd lediktálja szavanként, szószerkezetenként, mondatonként a szöveget. Amikor elkészültek újra felolvassa, hogy a gyerekek ellenőrizhessék.
Itt is meg kell említeni a látó-halló tollbamondást: pl. felírom a táblára a lediktálandó szöveget.

Emlékezetből írás:
Közmondások, mondóka, versek leírása. Feltétele ennek, hogy ismerjék a szöveget, előtte fel kell eleveníteni közösen.
Látó-emlékezetből írás: egy , két szót felírok az adott szövegből segítségül. A szavak hosszúságát lehet szóvonallal jelölni, írásjeleket kirakni, nagybetűket beírni. Az azonban csak egy átmenet a tényleges emlékezetből írás és a másolás között.
Fontos mindenképpen a fokozatosság:szó, szószerkezetek, mondatok, szövegek, másolás tollbamondás, emlékezetből írás

Dőlt írás: Kétféle íráskoncepció létezik: párhuzamos, elnyújtott, késleltetett íráskoncepció.

A késleltetett íráskoncepció alapja, hogy először tanul meg olvasni (kis nyomtatott betűk) a gyerek, majd utána tanul meg írni. Az első időben kétszer annyi olvasásóra van ebből kifolyólag. Ez kedvező a kisgyerek számára. Egyszerre csak egy feltételes idegkapcsolatot alakítanak ki. A gyerek kezének fiziológiai fejlettsége iskolába lépéskor még nem megfelelő. Az olvasástanulás nem életkorhoz kötött, ennek megtanulása akár 4-5 évesen is elkezdhető. Az írás viszont életkor specifikus. A sikeres olvasáshoz elegendő az ismerősség, felismerés. A sikeres íráshoz emlékképeket kell felidézni, biztos betűismeretre van szükség, ill. az írásmozgás kivitelezésére. Az értelmes írás (az írást az értelem irányítja) csak akkor lehetséges ha a gyerek tud olvasni.

Írásminőség:
Régebben még gimnáziumban szépírást is tanítottak. Tetszetős esztétikus írást alakítottak ki. Árnyékolt volt az írás, sokszor enyhén jobbra döntötték, aztán áttértek az álló írásra.

Honnan ered az álló írás?
A dőlt írással azért szakítottak, mert az orvosok azt mondták, hogy gerincferdüléshez vezet. 1917 Lengrünn, Sütterlin megalkották a zsinórírást. Magyarországon 1939-ben vették át: Luttor Ignác, Oldal Anna voltak a képviselői és terjesztői. Ebből alakult ki a mai írás. Ennek az írásmódnak a bírálata nagyon korán megjelent:
A 60-as években Gányai Antal: „Az írástanítás célja az egyéni írás megalapozása. ”70-es évek, Szabó Tibor: „A kör nem felel meg az alapelvnek, a dőlés az ami jobban megfelel.”

Csoma Vilmos megpróbálkozott az írásjavítással: döntötték a betűket, de ez nem hozott igazi változást. 1975 Virágvölgyi Péter az Iparművészeti Főiskolai diplomamunkájában kidolgozott egy új írásmintát. Ezt Kutiné Sahin-Tóth Katalin kipróbálta és jónak találta. Ennek ellenére 1978-ban az új tanterv az álló betűket részesítette előnyben.

A 80-as években újból bírálták az álló írást, ezért ‘85-90-ig egy íráskísérletet végeztek. Ennek eredményeképpen a dőlt írás alternatív program lett. A Tanítóképző főiskolákon nem mindenki tanítja. A kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy a gyerekek szeretik ezt a fajta írásmódot, nem fárad el a kezük, gyorsan tudnak írni, szeretik, hogy felnőttes az írásuk.
Filemon

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.