A zavarok már az óvodában, hároméves korban is szűrhetők s akkor még három év áll rendelkezésre, hogy megfelelő fejlesztésekkel a hibákat kijavíthassuk az iskolakezdéséig. Ez sokkal ideálisabb, mintha az iskola-érettségi vizsgálaton derül ki valami és akkor állnak neki fejleszteni, elveszítve a fejlesztés szempontjából leghatékonyabb éveket.

Mercsek László a CFR technika eredményeiről:

Többéves munkánk során kikristályosodtak a következők:
- Az esetek 95 százaléka jól reagál a CFR technikára.
- Gyermekeknél a technika alkalmazása mindig egyedi elbírálást igényel.
- Bármilyen fejlesztő eljárással együtt alkalmazható.
- Az együtt alkalmazott technikák egymás hatását erősítik.
- Az elért eredmények tartósak.
- A gyermekek jól tűrik, sőt szeretik a CFR technikát.

A zavarok már az óvodában, hároméves korban is szűrhetők s akkor még három év áll rendelkezésre, hogy megfelelő fejlesztésekkel a hibákat kijavíthassuk az iskolakezdéséig. Ez sokkal ideálisabb, mintha az iskola-érettségi vizsgálaton derül ki valami és akkor állnak neki fejleszteni, elveszítve a fejlesztés szempontjából leghatékonyabb éveket. Az agy szempontjából a heti 1-2 alkalommal elvégzett egyórás fejlesztés nagyon kevés, mert a megfelelő hatékonysághoz 72 órán belül meg kell ismételni a gyakorlatokat ahhoz, hogy az agy azt hatékonyan beépítse. Az agytréner készülékkel ez sokkal intenzívebben valósítható meg, ezért gyorsabb és hatékonyabb gyógyulást eredményez. Módszerünknél fontos szerep hárul a szülőkre is. A család energiaállapota mindig a leggyengébb személyen, azaz a gyereken mutatkozik meg először. Ha a szülők fáradtak, kimerültek, idegesek, akkor a gyerek sokkal többet betegeskedik. A sok asztmás, kruppos stb. gyerek hátterében energiaszegény, stresszes, gondokkal, veszekedésekkel teli családi háttér áll: „Fuldoklom ebben a légkörben”.

Lényeges a szülők kezelése is, illetve a családi harmónia megteremtése. Ha helyreállítjuk energiarendszerüket, növeljük stressztűrő képességüket, akkor nemcsak egészségesebbek, kreatívabbak, boldogabbak lesznek, hanem növekszik a problémamegoldó képességük is. Így a gyerek is egészségesebb lesz és jobban fejlődik, ami pozitívan hat az egész családra. Természetesen a sikerek mögött mindig ott van a szülők és a fejlesztők rengeteg munkája és türelme.Az olykor csodaszámba menő gyógyulások esetén sem beszélhetünk csodákról.Soha sem mi és nem is a készülék gyógyít. A csoda az emberi agyban van. Mérhetetlen az önfejlesztő, öngyógyító képessége, és képes a saját hibáit kijavítani.

A CFR technikával mi ezt a képességet használjuk ki, illetve ezt serkentjük. Szerencsére egyre több szakember ismeri fel a jelenlegi módszerek alkalmazásának korlátait, ezért keresik az új lehetőségeket, amelyekkel többet és hatékonyabban tudnának segíteni. Minket is rendszeresen megkeresnek, hogy tartsunk bemutató előadásokat, illetve tanfolyamot a CFR technikáról. Vidéken, ahol a távolságok miatt a fejlesztési lehetőségek korlátozottak, nagy segítséget jelenthet ez a módszer a korai és a későbbi fejlesztésekben egyaránt. Alkalmazható óvodákban és iskolákban, csoportos vagy egyéni fejlesztés keretében is. Korai fejlesztő központok, nevelési tanácsadók első számú hatékony segédeszköze lehetne. Hol a határ? Nem tudjuk, de álljon itt néhány eset, amelyek azt bizonyítják, hogy nincs lehetetlen.

4 és fél éves gyerek. Beszélni nem tudott, finom és nagymotorikus zavarok, egyensúlyproblémák, értelmi képességeit gyengének mérték. Most már kilenc éves lesz és a rendes általános iskola második osztályába jár, az osztály második legjobb tanulója, mozgása minden tekintetben tökéletes.

4 éves gyerek. A súlyos idegrendszeri sérülés tüneteit magán viselő gyermek – mozgáskoordinációs, zavart kontraktúrák – beszélni nem tudott, szocializálódási problémái voltak. Ma már – hétéves lesz – szépen megy és beszél, szenzációs a memóriája és teljesen szocializálódott. Jelenleg a szem–kéz koordinációs készség fejlesztése folyik.

6 éves gyerek. Idegrendszeri sérülése miatt nem tudott járni, gurulva közlekedett, nem beszélt. Két év után már képes 3-4 kilométert sétálni, háromkerekű biciklivel kerékpározik, focizik, s elkezdett beszélni. A beszéde sokkal később indult el, mint a fiatalabb gyerekeknél – ennyire jelentős a fejlesztés megfelelő időben való kezdése. S hogy a baleseti sérülteknek – gerincsérülteknek – is adjunk reményt:

27 éves fiatalember. Baleset következtében teljes érzés- és mozgásképtelenséggel járó csigolyasérülést szenvedett. Öt évre rá kezdtük el a kezeléseket. Három hónap után a kiválasztási és ürítési funkciók észlelése visszatérőben van, kezdi érezni a lábát.

Dr. G. Tóth Viktória: Amire minden szülőnek figyelnie kell!
– A következőkben azokat a korai jeleket, tüneteket foglaljuk össze, melyeket, ha nem kísérünk figyelemmel és szükség esetén nem avatkozunk be, akkor részképesség-gyengeségekhez, figyelem- és magatartászavarokhoz vezethetnek. A „rizikós” gyerekek fejlődését fokozott figyelemmel kell követni. Ez a csoport a következő:
– koraszülöttek
– szülési problémák:elhúzódó szülés, köldökzsinór-problémák, adaptációs zavarok, császármetszéssel születettek.

Náluk oxigénhiányos állapot állhatott fenn, ami a további fejlődésükben zavarokat okozhat. A bárki által észrevehető, megfigyelhető jelek három csoportba sorolhatók.

1.) Legfeltűnőbb, ha a gyermek elmarad kortársaitól a nagymozgás, a finommozgás, a beszéd vagy a szocializáció terén. A következőkben az időpontok azt jelentik, hogy tovább várni már nem szabad, szakemberhez kell fordulni:
a.) Nagymozgások
– 6 hónapos kor – nem próbál forogni
– 13-15 hónapos kor – nem áll
– 18-20 hónapos kor – nem jár
– 2-2,5 éves kor – nem lépcsőzik váltott lábbal
– 3-4 éves kor – nem tud biciklizni (biciklihajtó mozgás)
– 4-5 éves kor – nem tud hintát hajtani.

b.) Finom motorika
– 4 hónapos kor – nem figyel tárgyakat
– 8 hónapos kor – nem markol
– 11 hónapos kor – nem tud elengedni
– 12 hónapos kor – nem tud két ujjal fogni
– 15 hónapos kor – nem tud egyszerre három tárgyat fogni
– 21 hónapos kor – nem tud kockával építeni
– 3-4 évesen – nem rajzol
– ha a gyerek nem tud egyedül játszani.

c.) Beszéd
– 3 hónapos korban:
– még nem gőgicsél
– hangsorai szegényednek
– gőgicsélési időszak csökken


Lányoknál -Fiúknál
– 18 hónapos korban szavak megjelenése - 24 hónapos korban
– 24 hónapos korban beszéd beindulása nem kezdődik el - 30 hónapos korban
Ha csak a szűk család érti a gyermek beszédét, szintén szakemberhez kell fordulni.

2.) Egy másik csoportba azok a tünetegyüttesek tartoznak, amelyeket a szülők a gyermek „egyéniségének” tudnak be. Ezek azonban valamennyi eltérő fejlődésű gyermek anamnézisében is szerepelnek. Ráadásul e tünetek a gyermek növekedésével „eltűnnek”, helyettük újak jelentkeznek.

a.) Csecsemőkorban a bioritmus nem áll be. Nappal alszik, éjjel sír és nem alszik. A fordított vagy zavart bioritmusú gyerekekből kerülnek ki az alvászavaros gyerekek – nehezen elalvó, korán kelő, illetve éjjel sokszor felébredők.

b.) A lusta, rosszul szopó babáknak gondot okoz a szilárd táplálékra való átállás, nem szeretnek rágni. Velük később beszédindító és beszédjavító terápiákon találkozhatunk.

c.) A szülők réménél, a vigasztalhatatlan csecsemőknél a sírás idővel csökken, de észlelési és értelmezési hibák miatt nehezen irányítható, vagy az új dolgokat rosszul tűrő, nehezen alkalmazkodó gyermekké válhatnak. A bölcsődébe, óvodába történő beilleszkedésük elhúzódhat, gyorsan neurotizálódhatnak.

d.) Csecsemőkorban a kúszás-mászás kimaradt – ez szinte minden tanulási zavaros gyermek anamnézisében szereplő tünet.

3.) Vannak olyan jelek, amelyekre a szülők büszkék: az ő gyerekük pozitív irányba tűnik ki a többiek közül:
– már 6-8 hónaposan jár,
– 1 éves kor körül már beszél,
Ezek a gyors pszichomotoros fejlődésű örökmozgók 2-3 éves korukra rengeteg információt gyűjtöttek be, mindent tudnak, mindent egyedül akarnak csinálni, mindenről van véleményük, minden érdekli őket. A rövid idejű találkozások alkalmával elbűvölik a felnőtteket, a szülők még büszkék rájuk, de a mindennapokban már fárasztóak.

Az óvodások problémái
1.) Az óvodás korú gyermekeknél a mozgásról és a test feletti uralom megszerzéséről a részletekre, a finom koordinációra, az integrációra, az értelem fejlődésére tevődik át a hangsúly. A jelekből tünetek lesznek, a probléma egyre nyilvánvalóbbá válik. A nagymozgás területén az összerendezett mozgássorok kivitelezése – biciklizés, hintahajtás, a környezeti ingerekre való gyors reagálás, hirtelen irányváltás, gyors indítás megállás – és az ilyen típusú játékokhoz való hozzáállás, azaz a szenzomotoros integráció minősége árulkodó.

2.) A figyelmetlen, többször visszakérdező, mindig mást csináló, a feladatokat autonóm módon megoldó, „szelektív süket”, felejtős – „ja, elfelejtettem, hogy azt mondtad” – gyerekek egy részénél a beszéd észlelés-megértés zavara állhat fenn. Megerősíti gyanúnkat, ha az anamnézisükben gyakran szerepel elhúzódó felső légúti hurut, középfülgyulladás, allergia, nyitott szájjal, horkolva alvás, nagy orrmandula.

3.) A gyermekekben még megvan a megfelelni akarás, ezért a gyengébb teljesítményt kompenzációs mechanizmusokkal javítják, így gyakran elérik a kívánt szintet, ugyanakkor azonban nem derül fény a gyengébb területekre. Bizonyos határokon túl a kompenzáció elégtelenné válik, ekkor jelentkeznek a másodlagos problémák, magatartási-érzelmi gondok – „inkább nem csinálom, nem akarom, mást akarok csinálni.” A tanuláshoz való viszony, beállítódás romlik.

4.) Az iskolába kerülve már nyűg a tanulás, minden új információ feldolgozásától rettegnek. Mivel ezek a gyermekek egyáltalán nem értelmi fogyatékosok, sőt gyakran igen magas az intelligenciájuk, ha nem lépünk közbe, nem szakítjuk meg az ördögi kört, elveszítjük az ország potenciális szürkeállományának egy részét.

Kevevári M. Katalin
Agyinfo
Első rész
Második rész
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.