Így tényleg van idő egymásra figyelni, közösen főzőcskézni, sétálni, kirándulni, és kinek-kinek a saját kedvenc időtöltését végezni. Legfőképpen pedig szemtől szemben beszélgetni.
Természetesen kicsit több tudatosságot igényel a szülőktől, hogy a vásárlás szombaton megtörténjen, de cserébe nyerünk egy nyugodt napot.

Azt érdemes tudni, hogy minél kevesebb dolog van egyszerre egy gyermek életében, annál elmélyültebben tud abban részt venni, s odafigyelni rá.
Talán sokkal kevesebb figyelemzavaros gyermek lenne, ha le tudnánk újra lassulni, s ha gyermekünknek nem vonná el a figyelmét az a rengeteg környezeti inger, aminek mi magunk tesszük ki.
Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor című könyve is ezt a témát járja körül.
Miként csökkenthetjük gyermekünk életében a fékeveszett tempót, a stresszt, a túl sok környezeti ingert, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az egyre gyakoribb pszichológiai betegségekhez, mint a figyelemzavar, hiperaktivitás, magatartászavar?
A könyv nem csak elméleti síkon beszél ezekről, hanem gyakorlati tanácsot ad ezek megvalósítására, melyek egyrészt a fizikális környezet leegyszerűsítéséről szólnak (nem kell olyan sok kacat), hiszen ha kevesebb dolog követeli a gyermek figyelmét, akkor az elmélyül és kiélesedik.
Másrészről a gyermekeket ért túl sok információra vonatkoznak, melyek szintén stresszelik a gyerekeket. Fontos tudni, hogy a felnőtt világ dolgai, problémái, a nem rájuk tartozó felnőtt beszélgetések, híradó mind-mind stressz hatást kelt a gyermekekben.
A könyv jó ölteteket, segítséget ad a változáshoz, és persze személyes történeteket is leír, melyek élővé teszik a könyvet, s megadják azt a fajta felismerést, amikor párhuzamot tudunk vonni a könyvben szereplő és saját problémánk között.
Olvassuk el, érdemes!



