
Az Egyesület az önkéntesek támogatásával, a publicitás és az információgyűjtés eszközeivel tölti be közvetítő szerepét. Közvetlenül magánszemélyeket nem támogatnak. Az Egyesület működésének első négy évében nagyjából 18 ezer tonna élelmiszert gyűjtöttek be és adtak tovább, ezzel mintegy 400 ezer ember kapott 20 millió dollár összértékű támogatást. A tapasztalatok szerint a rászorulók száma nagyobb, mint a felajánlott élelmiszerek mennyisége, de a kukákba kerülő „pazarlások” megelőzésével a küldők-fogadók közti különbségek hatékonyan csökkenthetők.
Az ipari és kereskedelmi élelmiszerfeleslegek keletkezésének több oka lehet. Vannak az eladás szempontjából értéktelen technológiai selejtek (pl. ízkeveredéses joghurtok a gyártósor málnásról epres ízre történő átállításakor) és esztétikailag értékesíthetetlen termékek (pl. amikor az azonos íz ellenére egy étel színe a minőségi előírásoknak nem felel meg).
Ezen kívül az ún. „logisztikai lyukak” maradékai is számottevőek, melyek a biztonsági tartalékként rendelt heti mennyiségekből, valamint az új termékek bevezetésekor még kiszámíthatatlan keresleti mennyiségekből tevődnek össze. Ami egy hétköznapi fogyasztó számára megdöbbentő, az egy élelmiszer-áruház számára elenyésző mennyiség (50-100 kg).
Lehetnek továbbá „akciós okai” is a forgalomból való kivonásnak. A speciális csomagolású (pl. nyereményjátékok) és a szezonális termékek (pl. csokinyuszi) tipikus példái a megmaradó készleteknek.

Bizonyos partnerektől nagyjából jól tervezhető mennyiségek érkeznek a Magyar Élelmiszerbank logisztikai raktáraiba (ilyenek az „áruházi lejárósok”), de legalább ilyen jelentős az „eseti rontottak” mennyisége. A hibás csomagolású, felirat nélküli termékek fel- vagy átcímkézését az Egyesület meg tudja oldani, bár ésszerűségi és gazdaságossági okokból leggyakrabban csupán „a kereskedelmi forgalomba nem hozható” figyelmeztetés kerül feltüntetésre. A lejárt szavatosságú termékek fogyaszthatóságának bevizsgálására is lenne lehetőség, de a hatályos jogszabályi előírások szerint a gyártó által megjelölt lejárati időn túl az élelmiszerek fogyasztása nem megengedett. Pedig a minőség megőrzésének időpontja mindig pesszimista becsléssel kerül a csomagolásra, vagyis (főleg a tartós élelmiszerek esetében) napokkal később is romlatlan és teljes értékű marad az érintetlen étel. A csomagolt élelmiszerek „tartalék idejének” kihasználására az Élelmiszerbank a jogszabályok változtatását kezdeményezte. Szeretnék elérni, hogy a hivatalos szavatossági idő után ellenőrzött és még fogyaszthatónak ítélt élelmiszereket karitatív úton továbbítva még fogyasztani lehessen.
Magyar Élelmiszerbank Egyesület oldala
Szerző: Névery Dorottya
Forrás: Humusz
Kép: Grant Cochrane - FreeDigitalPhotos.net



