A pénz számolva jó
Számoljunk tehát! Példánkban válasszunk realisztikus, de kerekített számokat: a benzinár legyen 430 Ft, a gázár 230, az átlagos autóhasználat havi 2.000 km, gépkocsink átlagos fogyasztása benzinnel 8 l/km, gázzal 9. A gázüzemre való átállás átlagos szerelési költségei 250.000 Ft körül alakulnak.
Következhet a kalkuláció! 100 km autózás benzinnel 3440 forintba, gázzal 2070 forintba kerül, a megtakarítás tehát 1370 forint. Ez példánkban havonta 27.400 forintos költségcsökkentést jelent. Tehát 9 hónap alatt térül meg a befektetés, és utána havonta spórolhatunk 27 ezret.
További szempontok is figyelmet érdemelnek a gázüzem beszerelése előtt:
- A gázüzem környezetkímélő, 20%-kal kisebb a széndioxidkibocsátás, és koromrészecskék sem kerülnek a levegőbe.
- A gázt használó autók voltaképpen vegyes üzeműek. Gombnyomásra lehet váltani a két üzemmód között, és két tartálya is van a kocsinak.
- Eladás esetén a beszerelt gázüzem növeli az autó értékét.
- A motorhoz hasonlóan a gázfelszerelést is időnként ellenőrizni kell, ez némi pluszköltséget jelent.
- Mivel az autó benzinüzemmóddal indul, és a motor üzemi hőmérsékletének elérése után kapcsol át automatikusan gázüzemre, rövid téli városi utazások esetében nem lehet kihasználni a gázüzem előnyeit.
- Beszerelés előtt meg kell határozni a gáztartály helyét: kerülhet a csomagtartóba, az alváz alá, a pótkerék helyébe. Mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.
- Ma már néhány gyártó esetében új autóknál is kapható gázüzemű típus.
- Külföldi út előtt meg kell érdeklődni, hol vannak töltőállomások és hova nem szabad vele behajtani, a szabályozás országonként eltérő.
- A gázüzemhez szükséges szerelés átlagosan 150-350 ezer forint között van, de lehet olcsóbb és drágább is. Minél újabb típusú az autó, annál drágább a gázüzem beszerelése, és az összeg függ a gáztartály típusától és térfogatától is.
A tisztánlátás érdekében nagyon hasznos felismerni a legelterjedtebb tévhiteket is:
- Állítólag fokozottan robbanásveszélyes balesetek esetén. Aki a filmeken látta a benzines autók felrobbanását, az felteheti a kérdést: és mekkorát robbant volna, ha gázzal ment volna? A gáztartályok azonban robbanásbiztosabbak a benzines tartályoknál. Mellesleg a filmen sem a benzin robbant, hanem a pirotechnikusok robbanóanyaga.
- Az autó utasterében gázszag terjeng, szól a másik tévhit. Lehet, hogy a régebben az otthoni garázsban összebütykölt gázüzem esetében ez így volt. Ma már kötelező a korszerű biztonsági berendezések beszerelése, ellenörzése, és nincs gázszivárgás.
- A legveszélyesebb mindig az a tévhit, aminek esetleg lehet némi igazságtartalma. Állítólag gázzal működő autókkal nem lehet behajtani a parkolókba. Nyitott parkolók esetében ez sohasem volt gond, de régebben a mélygarázsokba valóban tilos volt a behajtás. Azonban 2011 októbere óta változott a szabályozás, az újabb biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gázüzemű autók behajthatnak a mélygarázsokba is.
- Lomhább a gázüzemű autó, szól a következő ellenvetés. Ez valóban részben igaz, ugyanis veszít a motor pár lóerőt a teljesítményéből, de ez olyannyira jelentéktelen, hogy egy átlagos autózó észre sem veszi.
Bunyik Zoltán, pénzügyi szakértő
Pénzügyi tanácsadó weboldal



