És minden bíró, aki sorra utasítja el a megelőző távoltartási kérelmeket, vagy a gyerekek láthatástól megóvását az anyjukat bántalmazó apjukkal szemben, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden rendőr, aki nem ad ki távoltartást annak ellenére, hogy ezt megtehetné, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden ügyész, aki nem emel vádat a gyermekét szexuálisan használó apával szemben, fenntartja ezt az egyenlőtlenséget. Minden kutató, aki a tényleges egyenlőtlenségeket figyelmen kívül hagyva hamis tudományos eredményeket publikál a nők és férfiak közötti „megvalósult” egyenlőségről és a nők jogbiztonságról, fenntartja és megerősíti ezt a jogegyenlőséget.

Nemrég nyilvánosságra hozott új Büntető Törvénykönyv-tervezet szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályozása – bár tartalmaz óvatos haladást – továbbra is olyan kifejezéseket használ, amelyek nem az emberek (benne a nők) emberi és önrendelkezési jogait, hanem a patriarchális értékrend fenntartását szolgálják, Hiába hívta fel már több nemzetközi emberi jogi testület is Magyarország figyelmét, a „vérfertőzés” és a „megrontás” szavak benne maradtak az új kódex-tervezetben, ráadásul az ezzel foglalkozó XX. fejezet a „szexuális élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” nevet viseli. A törvényhozó láthatólag még mindig nem érti: a szexuális önrendelkezés szabadságát, a nemi önrendelkezés jogát kellene védenie. A tervezetben a szexuális erőszakot meghagyták mangánindítványos bűncselekménynek, ami azt jelenti, hogy az állam nem indít hivatalból eljárást, csak ha az áldozat kéri az elkövető felelősségre vonását. A személy elleni bűncselekmények közül 13-ban írnak elő magánindítványt az eljáráshoz. Ebből kilenc olyan bűncselekménytípus, amelyet az esetek nagy részben nők ellen követnek el, elsősorban párkapcsolatban. A törvényhozó világossá tett szándéka tehát, hogy visszatartsa az áldozatokat azzal, hogy rájuk helyezi a bűncselekménnyel szembeni fellépés terhét. A törvény indoklásában ez áll: „A kizárólag magánindítványra való büntethetőség jogpolitikai indoka egyes esetekben a bűncselekmény nem kiemelkedő tárgyi súlya, amikor is az állam a sértettre bízza annak eldöntését, hogy akarja-e az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását”. Ezt az üzenetet kapják a nők: nem fontosak, az ellenük elkövetett erőszak az állam szerint mellékes cselekmény. A szexuális erőszak során minden áldozat halálfélelmet él meg. A fizikai erőszak után az áldozatok nagy része poszt-traumás stressztől szenved. Nincs az a nő, aki ne tudná valójában, hogy az egyenlőség hazugság!

Nem, az egyenlőséget nem sikerült elérni. A nők egyenlő bánásmódhoz, a jogaik garantálásához való, előítéletektől mentes hozzáférést sem a magánszférában, sem a közszférában, sem a gyakorlat, sem az elmélet szintjén nem sikerült 2012-ig Magyarországon biztosítani. Mindaddig, amíg a Nőnapon nem beszélnek a nők emberi jogainak garantálásáról, és amíg a cél nem ezek tényleges megvalósítása, a Nőnap csupán a hagyományos nemi szerepeket, és általuk a nők társadalmi egyenlőtlenségét konzerváló szokás marad.
Támogassa Ön is jelenlétével, híradással, Facebook-lájkolással, egyéni és társadalmi tevékenységével, hogy ez megváltozzon! Ne dőljön be az egyenlőségről szóló hazugságoknak, hanem tegyen azért, hogy valóban ez legyen az igazság!
Nőnapi demonstráció a Blaha Lujza téren
2012. március 8. 16 óra
Képek: kenfoto / FreeDigitalPhotos
Graeme Weatherston / FreeDigitalPhotos
pong / FreeDigitalPhotos



