
Az Alapítvány személyre szóló projekteket támogat: fél éves szociális munkával és konkrét célokhoz kötött anyagi támogatással segíti az intézményből kilépő embereket és családokat. A cél minden esetben az intézményhasználat, és végső soron a hajléktalanlét elhagyása; az önfenntartó életmód kereteinek megteremtése. Éppen ezért az Alapítvány olyan komplex programok felállítására szerződik pályázóikkal, melyek egységesen célozzák meg egy stabil és hosszútávon fenntartható életforma megteremtését.
„A hajléktalanság nem csak a lakás hiánya, sokkal inkább egy olyan, az életforma minden területére hatással lévő állapot, melyet csak az életforma teljes, azaz minden részt érintő változtatásával lehet orvosolni. A támogatott programok körébe tartozik minden olyan segítség, mely az egyén munkaerőpiaci helyzetét hivatott erősíteni, ilyenek lehetnek pl. munkaeszköz vásárlás, tanfolyam, munkaruha, vagy bármilyen képzési program.” – mondta el Breitner Péter, a Van Esély Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A hajléktalan és segítője (aki legtöbbször egy szociális munkás) együtt pályáznak az alapítványnál. A pályázatokon személyenként 50–100. 000. Ft közötti összeg nyerhető. A segítőprogramot a pályázónak kell kidolgoznia, a szervezet a program viteléhez szükséges anyagi feltételeket biztosítja a támogatott és segítője számára, illetve szakmai konzultációt kínál a programok teljes hosszában: a pályázat kidolgozásától a megvalósítás különböző lépcsőin át, annak dokumentációjáig.
Egy, a Van Esély Alapítvány sikertörténeteiből
Péter*, 58 éves férfi, 2010-ben, albérletből, munkahelye elvesztése után került hajléktalanok átmeneti szállására. Stabil egzisztenciával, jól élt sokáig: egy fafeldolgozó üzem vezetője volt, 6 alkalmazottal, majd második feleségével saját éttermet vezettek.

Két feleségnek és gyerekeinek két házat épített fel, a harmadikat nem tudta befejezni, mert tüdőembóliát kapott. Két válása után mindent a családjaira hagyott. Gyerekei most is a rájuk hagyott vagyonból élnek. Kapcsolatuk jó, legkisebb lányával szinte naponta találkoznak.
Fél szemére nem lát egy gyermekkori baleset miatt. Asztmás.
Tanult szakmája szakács, de egész életét végig kísérte a fafaragás, a fával való munka. Régebben a Népi Iparművészeti Kamara által zsűrizett fafaragó volt. A Van Esély Alapítványtól fafaragó szerszámokat kért és kapott, hogy újra dolgozni tudjon. Előbb egy sírfeliratot, majd egy székely kaput készített megrendelésre. Ez utóbbi olyan jól sikerült, hogy az egyházközség a templom kapujának megfaragásával bízná meg, a tárgyalások erről a munkáról most zajlanak. Jövő év elejére már több megrendelése is van. Olyan is akadt azonban, aki ismerve nehéz helyzetét jóval a piaci ár alá alkudta a munkát és olyan is, aki ki sem fizette. A támogatási projekt most is zajlik, Péter bizakodó: újra két keze munkájából akar élni, és támogatni legkisebb lányát, hogy ő is ugyanúgy megkapjon mindent tőle, mint nagyobb gyermekei.
A Van Esély Alapítvány programja egyike a legjobb 25 kiválasztott magyar projektnek az ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díj 2011 pályázatán.
A Van Esély Alapítvány tevékenységéről bővebb információ elérhető itt.
Képek:
dan / FreeDigitalPhotos.net
Mantas Ruzveltas / FreeDigitalPhotos.net



