
Habár a magyar törvények szerint hazánkban minden, asszisztált reprodukcióra jelentkező pár átesik a megfelelő szűrővizsgálatokon, kérdéses, hogy vajon érdemes-e minden próbálkozás előtt megismételni a szűrést, és ezzel kizárni, hogy ha legelőször negatívnak is bizonyult az illető, nem az adott vírusra jellemző ablakperiódus (amikor még olyan alacsony a szervezetben az ellenanyagok szintje, hogy nem mutatható ki) fennállása miatt született a negatív diagnózis.
„Egy spanyol kutatócsoport tanulmányában azt vizsgálta, hogy milyen gyakorisággal fordul elő a két hepatitis-vírus és a HIV a petesejt-donorok és a meddőségi kezelésben résztvevők körében, valamint hogy mennyire gyakori az ablakperiódus-jelenségre visszavezethető negatív eredmény az első szűréskor. A vizsgálathoz felhasznált adatokat több mint 10 spanyol klinika elmúlt 13 évének páciensanyagából gyűjtötték össze - összesen félmilliónál is több szűrővizsgálatot elemeztek. A tapasztalatok szerint a HIV-hordozók a meddőségi páciensek körülbelül másfél ezrelékét tették ki, míg a hepatitis B vagy C formájával fertőzöttek aránya 6,0-6,5 ezrelék körül mozgott. Ennél jóval alacsonyabb arányban találtak vírushordozókat a petesejt-donornak jelentkezők körében. Kiderült, hogy a meddő csoportban a férfiak a nagyobb arányban fertőzöttek, igaz, a meddőségi kezelés szempontjából nincs jelentősége, hogy a pár melyik tagja a vírushordozó” – nyilatkozza Szabó Katalin, az intézet laborvezető embriológusa.

„Az egészségesnek bizonyult páciensek újraszűrését átlagosan az első szűrés után másfél évvel végezték. Egymillió páciensre vetítve alig 5 új HIV, 20 hepatitis B, valamint 6 hepatitis C fertőzést találtak. A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a jelenleg hatályban lévő törvényi szabályozás, miszerint a pácienseket és donorokat a kivizsgálás részeként kell szűrni, megalapozott, és szükségszerű, hiszen a páciensek egészségének védelme alapvető fontosságú” – magyarázza Dr. Vereczkey Attila.
Képek:
Louisa Stokes / FreeDigitalPhotos.net
Ambro / FreeDigitalPhotos.net



