
Dr. Csermely Gyula elmondta: „Minden kockázatelemzés azon múlik, hogy a betegek és egészségesek bizonyos jellemzőinek normális eloszlási görbéje eltér egymástól. De az AFP szűrés esetében az egészséges és Down-kórral sújtott magzatok AFP normális eloszlási görbéje nem tér el szignifikánsan egymástól. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat találati aránya alacsony és sok tévesen kórós lelet keletkezik, azaz nagy arányban téves eredmény születik. Sajnos még mindig sok esetben a normálistól eltérő AFP eredmény miatt a megrémült kismamákat a diagnózis pontosítása érdekében elküldik magzatvíz mintavételre, amely ugyan pontos képet ad, de veszélyes lehet a magzatra, mivel 1 százalékos gyakorisággal vetéléshez vezet. A teljes procedúra hetekbe telik, amely tehát veszélyes is lehet, valamint komoly lelki terhet jelent a terhesnek, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően pedig egy felesleges tortúrának számít. A Down-kór mellett a nyitott gerinc és a nyitott hasfal kiderítésére is csak korlátozottan alkalmas az AFP, mert közvetetten jelzi ezeket a rendellenességeket, míg az ultrahangon közvetlenül látni is lehet az esetleges eltéréseket, sőt egyes eseteket (fedett nyitott gerinc) az AFP egyáltalán nem képes, még közvetetten sem jelezni.”
Dr. Csermely Gyula hozzátette: „Ma már kitűnő alternatívája létezik az AFP szűrésnek, mégpedig az úgynevezett első trimeszteri kiterjesztett szűrés, ami egy olyan biztonságos mérés, amely során egy vérvétel és egy hasi ultrahang alapján történik a kockázatelemzés. Ezt csak jól felszerelt szűrőközpontokban, FMF akkreditációval rendelkező orvosok végezhetik. A vizsgálat találati aránya 90-95 százalék feletti, miközben 2-5 százalék a tévesen kórós esetek száma. Az AFP vizsgálatot a 16. hét körül végzik, a kiterjesztett szűrést pedig lényegesen korábban, a terhesség 11. és 13. hete között. A vizsgálat során a nyaki redő, orrcsont, magzati arcszög, a vénás vezetékek, illetve a három hegyű billentyűn mért áramlások eredményeit mérjük, mindezt kiegészítik az anyai vér biokémiai vizsgálatával. A nyaki redő, a BétaHCG és a PappA mérése során a normális eloszlási görbe jelentősen eltér az egészséges és a beteg populációban.

Az AFP vizsgálat mellett az a nézet is elavultnak tekinthető, hogy csak a 35 év felettiek számára szükséges a kromoszóma rendellenességek vizsgálata. Minden terhes kismamának szükséges elvégeztetni ezt a vizsgálatot, hiszen lehet, hogy egy 20 éves nőnél, magas, 1:50-hez az esély, hogy Down-kóros lesz a gyermeke, míg egy 35 évesnél alacsony, 1:1000-hez. Ha csak az életkori sajátosságokat vennénk figyelembe, az egyéni sajátosságok helyett, akkor az összes Down-kóros eset 30 százalékát lehetne kiszűrni, ugyanis a Down-kóros esetek 70 százaléka 35 év alatti anyáknál fordul elő. Magyarországon évente kb. 200 Down-szindrómás terhesség fordul elő, melynek jelenleg csak a felét veszik észre a terhesség során. Az első trimeszteri kiterjesztett szűréssel a terhesség alatt 180-190 esetet ki lehetne szűrni.”
Dr. Csermely Gyula végül elmondta: „Az első trimeszteri szűrővizsgálat tehát megbízható eredményt ad, lényegesen korábban és rövidebb idő alatt, ráadásul teljesen veszélytelen. Őszintén remélem, hogy ez a korszerű szűrővizsgálat rövidesen mindenki számára elérhető lesz Magyarországon, az AFP vizsgálatot pedig kiveszik a terhesgondozási vizsgálatok közül, és egyetlen magyar terhes sem esik át egy értelmetlen és megbízhatatlan eljárásra alapozva a magzatvíz vételes kromoszómavizsgálaton.”
Forrás: Rózsakert Medical Center
Képek: www.morguefile.com



