
2. SZÍNEZÉS: Szeressen színezni. Nagyon sok alternatív irányzat mondja azt – szerintem teljesen félrevezető módon – hogy a gyereknek ne vegyünk színezőket. Nézzünk meg egy átlagos gyereket. Ezeket a játékokat magától is kezdeményezi, s nagy örömmel színez ki például inverzben szedett betűket az újságban, így is ismerkedve az olyan nagyon érdekes és különleges világgal: a betűkkel. A színezés, a vonalon belül maradás, a helyes ceruzafogás, a kis- és nagymozgások fejlődéséhez éppen úgy hozzájárul, mint a szabad rajz, a szabad alkotás. A „kereteken belül maradás” nagyon fontos az iskolai beilleszkedésben is, hiszen ott is keretek közt mozog majd a gyerekünk, s a kereteket neki kell kitöltenie.
3. ISMÉTLŐDŐ MINTÁZATOK: Az alternatív nézetekben a feladatlapokat is divatos dolog leszólni és szidni. Ugyancsak azt mondom, hogy az iskolaérett gyerek természetes igénye lesz, hogy egy papírtányér szélére sordíszt rajzoljon, egy vonat alá kis karikákként odarajzolja a kerekeket, egy réten ciklikusan ismétlődő sormintaként ábrázoljon virágokat, növényeket, lényeket. Az iskolaérett gyermek belső igénye a rendszerre, a ciklikusságra, az ismétlődő dolgokra igen erős.
4. REJTÉLY ÉS TALÁNY: Szeressen „rejtvényt fejteni”. Ugyanígy fontosak a kitalálós rajzok, a vonalakból összerakható ábrák, a labirintusjátékok is – melyek a talány megfejtésének élményét adják a gyereknek. Az iskolaérett gyereket mindig érdekli a megfejtés, a megoldás kulcsa. A gyerek ilyen korban akár maga is rajzolhat a szülőnek, vagy a társaknak ilyen rejtvényeket. (Találd meg a párját, keresd meg az utat a labirintusban, stb..)

5. ÉRDEKES BETŰK ÉS SZÁMOK: Az iskolaérett gyerek érdeklődni kezd a betűk és a számok világa iránt. Jó, ha az iskolában tanulja majd meg ezek valódi jelentését, ám a rajzokon gyakran megjelenik, hogy a gyerek betűket rajzol, utánozza a kézírást a maga sajátos módján, vagy éppen másolni kezd betűket. Ezt a törekvését nem kell sem támogatnunk, sem letörnünk, engedjük egyszerűen kibontakozni a maga érdeklődési szintjén.
Ha a fenti 5 pontból gyermekünket legalább 4 jellemzi, rajzai alapján jól meg fogja állni a helyét az iskolai kihívások előtt. Az iskolaérett gyermek rajza már mindenképp alak-szerű. Ezzel együtt megengedett a firkálás is. Az jó jel, ha a rajzok részletgazdagok, kidolgozottak, de nem kell minden rajznak ilyennek lennie.
Gyakori tévhit az is, hogy ha a gyerek nem kezdi leírni a nevét, akkor még nem érett az iskolára. Amennyiben a fenti jelek többségét észleljük a gyereken, úgy nem baj, ha még nem érdeki a betűvetés. Az alakok ebben a korban még szemben állnak, a rajz nem feltétlen kell térbeliséget kifejezzen - ezeket még ne várjuk egy iskolába induló óvodástól.
Gáspár Katalin
www.grafologus.hu
Kép: piqs.de: Heinz Hasselberg, Steinfurt - 304. Die warmen Farben der Aufmerksamkeit



