Muhtari Aminu-Kano, a BirdLife International delegációjának vezetője a megállapodással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás megóvása érdekében elengedhetetlen a kormányok, a civil szervezetek, a helyi közösségek és az üzleti szféra összefogása a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Bár több kérdés még tisztázásra vár, a nagoyai megállapodás elfogadása egy „történelmi pillanat volt a bolygó életében”. A gazdag országok sajnos üres zsebbel, konkrét pénzügyi felajánlások nélkül érkeztek a konferenciára, de a végső egyeztetések során megegyeztek abban, hogy a 2012-es riói csúcsig kidolgozzák azt a mechanizmust, ami a kellő dollár százmilliárdokban mérhető támogatást biztosítani tudja az elvégzendő feladatokhoz. Ezen felül a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést és a javak igazságosabb elosztását szabályzó nagoyai jegyzőkönyv is segíti a végrehajtás anyagi hátterét előteremteni.

A csúcs sikeréhez az is hozzájárult, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) aláírói korábban már több fontos kérdésben megegyeztek, illetve hogy Japán 2 milliárd dollárt (közel 400 milliárd forintot) ajánlott fel a fejlődő országok támogatására, a konferencián megfogalmazott célok elérése érdekében. A találkozón a felek megállapodtak abban, hogy 2020-ra a szárazföldek 17 százaléka, a tengeri partvidékek és óceánok 10 százaléka kerüljön védelem alá a jelenlegi 13 és 1 százalékkal szemben. Ezek a területi célkitűzések némileg elmaradnak a nemzetközi természetvédelmi szervezetek által megfogalmazottaktól, azonban a stratégia fő célkitűzései így is kellően ambiciózusnak mondhatók.
Forrás: MME
Kép: piqs.de: kstudi - LAND OF LIGHT



