A hisztamin fokozza a hajszálerek falának áteresztő-képességét: a vérsavó átszivárog a bőr felső rétegébe, és a sejtek közé jutva csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A duzzanat gyakran erősen viszket.
A csalánkiütés nedve tartalmazza a hisztamin nevű szöveti hormont, valamint hangyasavat és ecetsavat, melyek érintéskor kitágítják az ereket. Röviddel a kipirosodást követően megduzzadnak és világos rózsaszíntől fehér színig terjedő bőrelváltozásokat okoznak. Ha az érintés erőteljesebb, úgy a duzzanatok nagyméretű kiemelkedéssé olvadnak össze. Mindez akkor válik fájdalmassá, amikor a folyamatban a mélyebben fekvő bőrrétegek is részt vesznek. Ekkor nagyobb duzzanatok alakulnak ki, amiket angioödémáknak nevezünk.
Míg a felületi csalánkiütés két-négy óra után magától elmúlik, addig az angioödéma több napig is megmaradhat.
Súlyos esetben légzési nehézség ill. fulladás is kialakulhat, melyet a nyelv-, az orr-, a száj- és a torok lágy részeinek duzzanata okoz
A csalánkiütésnek számtalan kiváltó oka lehet. Hátterében allergiás és nem allergiás folyamatok is állhatnak. Az allergiás eredetű esetekben az allergiás asztmához vagy náthához hasonlóan az immunrendszer bizonyos anyagokkal szembeni túlérzékenysége okozza a tüneteket. A kiváltó tényezők arra serkentik a bőrben lévő hízósejteket, hogy hisztamint bocsássanak ki magukból. Kiváltó tényező lehet valamely élelmiszer, pollen, gyógyszer-hatóanyag, fizikai tényező (hideg, meleg, nyomás, fény).
Ha a kiütések hat hét után sem múlnak el, vagy ismételten megjelennek, akkor krónikusnak tekinthetők. A krónikus urtikaria részben jelentős lelki zavarokkal is összefügg, és megléte egyben erős lelki megterhelést is jelent.
A kiváltó ok tisztázása bonyolult és sokszor sikertelen. Emiatt a tünetek megszüntetése, a megelőzés és a kezelés is nehéz feladat.
Csalánkiütés esetén az allergiaokozó megállapításáig is fontos a gyógyszeres tüneti kezelés.
A csalánkiütés fajtái:
1. Heveny (akut) csalánkiütés - súlyos, de rövid lefolyású reakció.
2. Krónikus csalánkiütés - lassú lefolyású reakció.
A betegség heveny formája a lakosság kb. 20 %-ánál valamikor az élet folyamán legalább egyszer előfordul.
A krónikus csalánkiütés a lakosság sokkal kisebb részét érinti (0,1-3 %)
Heveny (akut) csalánkiütés
Az heveny csalánkiütés rendszerint az IgE közvetítette allergia tünete. Heveny csalánkiütésnél a kellemetlen és viszkető pirosodás az allergénnel való találkozás után azonnal fellép. A heveny csalánkiütés és angioödéma az ételallergia legfontosabb tünete, gyakran az anafilaxiás sokk részét képezi.
A tünetek intenzitása változatos. Enyhe formájában néhány, a bőrön elszórtan elhelyezkedő, néhány centiméter átmérőjű, rózsaszínű, erősen viszkető csalángöb jelenik meg. Súlyosabb esetben az ödéma olyan mértékű, hogy az ereket összenyomja, így nem rózsaszínű, hanem porcelánszínű csalánkiütések jelentkeznek. Ha a kialakuló ödéma a laza, bőr alatti tüneteket is érinti, akkor torzító duzzanatok jelenhetnek meg a test bármely részén (leggyakrabban az arcon, szemhéjakon, ajkakon, kézfejen).
A tünetek néhány órán, rendszerint egy napon belül elmúlnak, majd később kiújulhatnak. Mivel súlyos esetben a csalánkiütésen és duzzanaton kívül fulladásérzés és eszméletvesztés is bekövetkezhet, ezért csalánkiütés esetén (gyógyszer hiányában) azonnal forduljunk orvoshoz.
Ha a csalánkiütés jelenségét ajak-, szem-, nyelv-, arc-, végtag- vagy egyéb testtáj duzzadása kíséri, azonnal forduljunk orvoshoz!
Amennyiben a duzzanat a gégét is érinti, akadályozottá válhat a légzés.
Kiváltó tényezők heveny csalánkiütés esetén:
- valamilyen élelmiszer, alkohol, koffein
- rovarcsípés (méh, darázs)
- valamely fizikai tényező: napfény, hideg, meleg, nyomás, rezgés
- gyógyszer (pl. penicillin, antibiotikum, láz- és fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő)
- ondó
- a bőrrel érintkező kontakt allergének (illatszer, vegyszer, fém, kozmetikum, selyem). A csalánkiütés megjelenésekor próbáljuk kitalálni, hogy a lehetséges kiváltó tényezők közül mi okozhatta a tünetet. Ha ételallergiára gyanakszunk, gondoljuk át, hogy mit ettünk vagy ittunk aznap, ami nem mindennapos az étrendünkben.
Érdemes feljegyezni a csalánkiütés napján fogyasztott összes ételt, italt, gyógyszert, és összehasonlítani az esetleg legközelebb megjelenő csalánkiütés napján fogyasztott élelmiszerekkel.
Ha beazonosítottuk a kiváltó tényezőt, a jövőben mindenképpen kerüljük a fogyasztását.
A fizikai allergia során az allergiás tünetek valamilyen fizikai ingerre, például hidegre, napfényre, hőre vagy apró sérülésre adott válaszként jelennek meg. A fizikai allergia leggyakoribb tünetei a viszketés, foltok és csalánkiütés. Néhány embernél a tüdő légutai beszűkülnek, és a légzés nehézzé válik.
Hidegallergia esetén hideg víz vagy hideg levegő hatására a beteg bőre csalánkiütéses, ödémás lesz. Ritkán pontszerű bevérzések és fekélyek is kialakulhatnak a végtagokon. Sokaknál a hideg víz elfogyasztása is gondokat okozhat, megduzzadhat a nyelv, az ajak, a garatnyálkahártya. Jégkockát a karra helyezve a hidegallergia könnyen azonosítható, a beteg bőre percek alatt csalánkiütéses lesz. Súlyos esetben már 15-17 fokos víz is kiválthatja a reakciót. A hidegallergia elmúlhat, de gyógyszeres kezelésre van szükség.
Azoknál az embereknél, akik a hőre fokozottan érzékenyek, az úgynevezett kolinerg urtikária jelenhet meg, apró, erősen viszkető, vörös gyűrűvel körülvett különálló csalánkiütések formájában. A kolinerg urtikáriát sport, érzelmi igénybevétel vagy bármely, izzadást okozó tevékenység válthatja ki.
Krónikus (lassú lefolyású) csalánkiütés
A krónikus csalánkiütésnél a tünet nap mint nap jelentkezik és hetekig fennáll. A krónikus csalánkiütés hol eltűnik, hol kiújul (hatással lehet rá a hőmérséklet, lelkiállapot stb.).A kiváltó okot nagyon nehéz megtalálni, gyakori az ismeretlen eredet.
A valódi allergiákkal való összefüggése nincs bizonyítva.
Ha élelmiszer vagy gyógyszer okozza, az IgE antitestek nem mutathatók ki, a bőrpróba nem mutatja ki. Gyakran az ételekben található festékanyagok és tartósítószerek okoznak csalánkiütést.
Kiváltó tényezők krónikus csalánkiütés esetén:
- nem kezelt idült fertőzés a szervezetben (pl. arcüreg-, toer-, mandula-, középfül-, epehólyag-, vese-, petefészek-, méh-, prosztatagyulladás, fogtályog, bélparaziták, gombás fertőzés)
- élelmiszer-adalék, alkohol
- élelmiszerekben lévő nikkel
- gyógyszer-túlérzékenység (aszpirin, antibiotikum, szulfonamid, morfium és más narkotikum
- vegyületek iránti intolerancia (illatszer, dohányfüst, festék, benzin, rovarirtó, tisztítószer, nyomdafesték, fényes újságpapír, erős szagú műanyag)
- túlérzékenység a borban és az érett sajtokban (camambert) lévő biológiailag aktív vegyületekre
- krémek és kenőcsök tartósítóanyaga (pl. parabene)
- ritkán élelmiszer vagy pollenérzékenység
- ritkán latexszel vagy háziállatokkal való érintkezés
- menstruáció előtti hormonális változások
- Candida-problémák
- ritkán a felnőttkori coeliakia (lisztérzékenység) kísérőjelensége
A krónikus csalánkiütés kezelése:
Érdemes 6 héten át adalékanyag-mentes élelmiszert fogyasztani, kerüljük az alkoholt, fűszereket, aszpirinszerű hatóanyagot tartalmazó gyógyszert. Segíthet a hisztaminmentes diéta és a biogén aminokban szegény étrend. Ha ezek után a javulás csak részleges, érdemes áttérni a szénhidrátszegény diétára, továbbra is kerülve a hisztamintartalmú élelmiszereket. Így korlátozzuk a bélbaktériumok hisztamintermelését, mivel a keményítőtartalmú ételek bevitelének csökkentésével a baktériumok nem jutnak elég tápanyaghoz. Ezt rövid ideig alkalmazzuk, majd szedjünk probiotikumokat (hogy a bélflóra helyreálljon) és próbáljuk fokozatosan visszaállítani étrendünkbe a kiiktatott élelmiszereket.
Haspuffadás, erős bélgázképződés és végbélviszketés esetén valószínű az élesztőgomba-túlszaporodás. Ilyenkorélesztő- és cukormentes diéta, valamint gombaellenes gyógyszerek szedése szükséges.
Ritkán élelmiszer-intolerancia okozza a krónikus csalánkiütést, ilyenkor kizárásos étrenddel megtalálhatjuk a problémás élelmiszert.
Gyakori csalánkiütés esetén napló vezetése javasolt, melyben feljegyezzük az aznap fogyasztott élelmiszereket, viselt ruházatot, használt kozmetikumot, bevett gyógyszert.
Forrás:Allergia info
A hisztamin fokozza a hajszálerek falának áteresztő-képességét: a vérsavó átszivárog a bőr felső rétegébe, és a sejtek közé jutva csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A duzzanat gyakran erősen viszket.
Tetszett a cikk?



