Családi marakodás
Ma is vannak olyan családok, akik mindent megpróbálnak megtenni, hogy hatalmukat kiterjesszék a családtagokra. Felépítik csodás házaikat, de elmarják a gyerekeket, vagy a gyerekek választottjait. Mit tehet az egyszerű leány vagy legény? Nincs más módszer ellenük, mint megszökni otthonról. A paraszt-polgári életbe nem fér bele, hogy a gyerek külföldre menjen tanulni, vagy akár csak táborozni. De méltán irígykedünk azokra, akik külföldön karriert befutva itthon is jól érvényesülnek.
A Tisza melletti faluban él Kárpáti család, akiknek befolyása elér falu minden szegletébe, de még azon is túl, meg jogász ismerőseik is segítik őket. Ez szép lenne, ha nem arra használnák fel, hogy másokat a kezükben tartsanak. Legelsősorban pedig leányukat, Ágnest, aki ugyan diplomás közgazdász, de életében nem dolgozott még, elsősorban jólkereső férje juttatásaiból él. Nem a fizetéséből, mert a férj nem teheti be a lábát a családi házba, Ágit pedig szülei rávették, hogy hagyja ott férjét, és költözzön haza két kislányával.

Külföldi utak
Attila és Ágnes házasságkötésük után rendszeresen külföldi kiküldetést kaptak. Attilának volt ugyan Pasaréten villája, de mint üzletkötő Spanyolországban is tudott venni egy medencés házat, és itt várták boldogan első kislányukat. Ámde az anyuka otthon akarta megszülni a babát, és ezzel bekerült édesanyja hatókörébe. A kórházban már meglátogatta édesanyja, majd rábeszélte, hogy néhány évig maradjon otthon a családi házban. Ágnesnek volt elég teje, tudott volna szoptatni, de a nagymama üvegből kezdte eteni a babát, akit ettől kezdve teljesen
kisajátított.
Az édesapa, Attila hazajött családjához, de munkája minduntalan elszólította külföldre. Közben bekopogott a második baba is: két gyönyörű kislány élt ezek után a nagyszülőkkel. Az anya időnként még elment az apával nyaralni, de az apának egyre kevesebb lehetősége volt együtt lenni a gyerekekkel.
Bíróság
Hát ez a jó magyar természet: inkább, mint hogy szépen megegyeztek volna, hogyan tudnak a nagyszülők besegíteni időnként, ahelyett az apa jogos követelését, hogy együtt szeretne élni családjával, semmisnek tekintették, és Ágnes is szembefordult férjével. A gyermekek a legjobb külföldi iskolákba járhattak volna, nyelveket tanulhatnának – mint oly sokan ma már kisgyermekkorban két-három nyelvűek – tudásukkal hazatérve előrevihetnék a megrögzött falusi életet, a nagyszülők bíróságra mentek, az apára tücsköt-bogarat szórtak, pusztán azért, hogy a gyerekek ne léphessék át falujuk határát.
A nagymama kedves kijelentése volt, amikor az apa eljött a gyerekekért: „inkább a Tiszába dobom őket, mint hogy innen elmenjenek”.
A Kiskőrösi Városi Bíróság az ismertetett tényeket és bizonyítékokat (a bíróság által kirendelt igazságügyi pszihológus szakértő szakvéleményét) figyelembe véve döntest hozott, miszerint a gyermekek az apánál lesznek elhelyezve.
Az ellentámadás azonnal elindult, az anya családja elintézte (a nagypapa azzal dicsekedett a faluban még a másodfokú ítélethirdetés előtt, hogy 10 millióért elintézte az ügyet), hogy Kecskemétre helyezzék másodfokon az ügyet.
Attila a Legfelsőbb Bíróságon megnyerte a gyerekeket, és külföldre utazott velük. Itt érte őket utol az anya újabb támadást indított az Interpollal kerestette volt férjét és leányait.

Végső döntés
Szörnyű volt a találkozás Beirutban az ügyészségen. Az apa barátai voltak jelen, ők adtak hírt arról, hogyan próbáltak a gyerekek elbújni anyjuk elől, de az apa itt már nem ellenkezett. A gyerekeket hazavitte Ágnes a nagymamához a faluba. Legyenek olyan magyar gyerekek, akik félnek külföldtől, félnek az újtól, félnek a saját apjuktól. Ágnes már dolgozik, sokat van távol, a nagyszülők nevelik a kislányokat. A falusi iskolában nem fognak megtanulni angolul, spanyolul, németül, hiába lennének nyelvórák, ismerjük a magyar nyelvoktatás helyzetét.
Mit tehet a gyermek?
Csak egyet. Emlékezetében megtartja édesapját, bármit rosszat is mondanak rá. És amint nagykorú lesz, megszökik ebből a környezetből. Reméljük, apjuk még akkor is szeretni fogja őket, ha új feleség mellett új életet kezd, újabb gyerekei lesznek.
Állnak a falvakban a gyönyörű emeletes házak erkéllyel, amiket nem használ senki. Végigsétálunk a falun, és alig hallunk gyermekhangot, bezárnak az iskolák. Pedig milyen boldogok lehetnének a nagyszülők, amikor nyaranként egy hónapra az egész család együtt lehetne a szép nagy házban! A nagyszülők is meglátogathatnák unokáikat Spanyolországban: Európa nyitva van. Olcsók a repülőjegyek negyedévenként rá lehetne szánni egy-egy napot, hogy átrepüljünk a kontinensen, megismerjünk másféle embereket, életmódokat.
De szép volna, ha ritkábban járnánk bíróságra!
(Az édesapa jelenleg nemzetközi körözés alatt áll. Noha egyetlen bűne, hogy szerettett volna feleségével és gyermekeivel tölteni néhány esztendőt életéből... - a szerk.)
Dobosy Ildikó
Képek:
piqs.de: destroyer - Lara
piqs.de: kibri - Ich sehe dich ...
(A képek csak illusztrációk! Nem az eset szereplői láthatók fotóinkon.)



