
A kutyák szociális segítő szerepben való alkalmazása nem újkeletű dolog, hiszen már az első világháború után alkalmaztak speciálisan képzett vakvezető kutyákat a látássérültek életének megkönnyítésére. Széles körű alkalmazásuk az egészségmegőrzésben, fogyatékos rehabilitációban valamint a készségfejlesztésben azonban csak mintegy 25 éve kezdődött. A Kutyával az Emberért Alapítvány (KEA, 1996) volt Magyarországon az első olyan civil szervezet, mely olyan újfajta segítő feladatokra képzett kutyákat, mint a mozgássérültek segítése, illetve a különböző fejlesztő terápiás foglalkozásokon való részvétel – ismertette Dr. Topál József, a KEA elnöke. Egy mozgássérült embert segítőkutyájával könnyebben elfogadják az emberek, és nem félnek megszólítani őket – mondta Viki, aki több mint 6 éve él Plüsi nevű segítőkutyájával.
A KEA a kutyák rehabilitációs célokra való alkalmazásával kapcsolatban tudományos kutatói és szakértői tevékenységet is folytat. Így például az MTA és ELTE kutatóinak bevonásával kidolgozták a terápiás kutyák vizsgáztatásához szükséges standardokat, valamint a mozgássérült-segítő kutyák vizsgáztatásának szabályait. E tevékenységek szakmai színvonalának egyik fontos biztosítéka a széleskörű nemzetközi beágyazottság: a KEA egyetlen hazai alapítványként tagja a segítőkutyás civil szervezeteket tömörítő európai- (Assistance Dogs Europe) és világszövetségnek (Assitance Dogs International).

A KEA a magyarországi segítőkutya-kiképző szervezeteket összefogó Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség alapító tagjaként részt vett annak az oktatási programnak kidolgozásában, melynek révén a különböző típusú segítő kutyákat kiképzők a jövőben OKJ-s szakképesítéshez juthatnak.
A segítőkutya a fogyatékos rehabilitáció újfajta, költséghatékony eszköze lehet. Ennek széles körű társadalmi elismertetése azonban a szakképzés mellett azt is szükségessé teszi, hogy a kutyák és az azokat használó fogyatékosok jogi helyzete rendeződjön. E cél megvalósításának fontos állomása volt a segítőkutyák képzésének és alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet - 27/2009. (XII. 3.) SZMM, mely egyfelől az esélyegyenlőség szellemében széleskörű jogokat biztosít a kutyával közlekedő fogyatékos ember számára, másfelől pedig szabályozza a segítő kutyák vizsgáztatását és ezzel egyértelműen meghatározza azon kutyák és gazdáik körét, akik a rendelet által biztosított „többletjogokkal” élhetnek – nyilatkozta Dr. Topál József, a KEA elnöke.

Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a segítő kutyákhoz való újfajta hozzáállást még csak most „tanulják” a különböző érintett felek (üzletek, bevásárlóközpontok, hivatalok, szállodák stb.), így a széleskörű tájékoztatásra nagy szükség van. Vannak még tájékozatlanságból eredő gondok, de a fogyatékosok segítő kutyáinak elfogadása területén jelentősen javult a helyzet. Pozitív példaként említhető például a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ, a Lurdy ház, vagy a kecskeméti Malom bevásárlóközpont, ahol bár szigorúan ellenőrzik a kutyák segítő státuszát, de nagy megértőkészséget mutatva igyekeznek mindenben megfelelni az új jogszabályban foglaltaknak.
www.kea-net.hu
www.szupereb.hu



