Rénszarvasok a Szent Máté-szigeten
A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre.
Mivel bőségesen volt táplálék, a csorda folyamatosan szaporodott. 1957-ben már 1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000. Ámde addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. A tavaszt csak 41 tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították őket a ragadozók, másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.
Fehéregerek, kutyák, macskák, sőt embergyerekek is ily módon tehetik tönkre egymás életterét.
A víz
Az ENSZ március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. Az ember számára nem a zuzmó az életfeltétel, hanem a víz. Ha az ember értelmes lény lenne, tudomásul venné, hogy ma a földön naponta mindössze 50 liter vizet fogyaszthat fejenként. Vagyis: legyen elég egyszer zuhanyozni, ne mosogassunk, borotválkozzunk folyó csap mellett, személyenként egyszer egy héten használhatjuk a mosógépet, a vécét takarékos vízzel öblítsük ki, az öblítővizet felhasználhatjuk padlófelmosásra... felesleges újabb mosószeres vizekkel piszkítanunk csatornáinkat.

2009-ben több mint 1 milliárd embernek nem jutott megfelelő ivóvíz. Most pedig csak abban reménykedhetünk, hogy nem fog nőni ezeknek a száma. Vannak országok, ahol 4 liter víz sem jut egy embernek, miközben egy USA-polgár napi 500 liter vizet is elfogyaszt.
A nagyvárosok egy részének vízhálózatára csapást jelent a fölmelegedés. Sidney víztartaléka 2 évre elegendő, mert a vízgyűjtőben a szokásos csapadék 45%-a hullik már évek óta. (Australian, 2009). A folyamatos aszályok következtében a Föld gabonatartalékai az 1986-os 100 napról mára 40-50 napra zsugorodtak.
Externáliák
Mindezek mellett még nem vettük számításba a palackok, erőművek, csokoládékészítés, papirgyártás és egyéb ipari tevékenységeihez elhasznált vizet. Ha egy gyárat folyó mellé építenek. A víz irány akkor lenne megfelelő, ha a víz kibocsátó helyétől folyna a bevételi hely felé, azért, hogy érdeke legyen a gyárnak a víztisztítás. Ha a marhahús ára arányos lenne az elfogyasztott víz arányával, kilónként 4500 forinttal kellene többet fizetnünk, mert egy marha 16 köbméter vizet fogyasztott.
Gyógyszer
Az emberi szervezetek által elfogyasztott gyógyszerek kiürülése újabb veszélyforrás víztartalékunkra. A vizeletben lévő antibiotikumok kimutathatók folyóvizeinkben. Lassan az ember testében felhalmozott gyógyszer lesz akadálya a termékenységnek. Ez elsősorban az európai környezetre jellemező: nálunk 100 anya 160 gyermeket szül átlagosan, az elmaradott országokban nem fogyasztanak ennyi gyógyszert, ott magas a szaporulat.

Mezőgazdaság
Az iparosított mezőgazdálkodás, a zöld forradalom mára elérte a határait. Az alkalmazott módszerek egyre jobban szegényítik a talajt és rontják a termelés feltételeit. Ezért a befektetett erőforrásokat növelni kell, egyre újabb növényvédő szerek, több műtrágya szükséges, de ezzel a termelés 1980 óta már alig nő. A Föld gabonatartalékai csökkennek. 2009-ben a Föld legfőbb gabonatermő vidékein, mint hazánkban is, minden addiginál több gabona termett, ennek ellenére a gabonatartalék azóta is csökken. Azaz pl. ebben az évben is több gabonát fogunk elfogyasztani, mint amennyi megtermett. Hiába a termelési csúcs, a Föld lakossága naponta csaknem negyedmillióval nő.
Tavaszi, nyári belvizeink
Bár évszázadok óta visszatérő probléma a tavaszi hóolvadás, a nyári esők ideje, önkormányzataink még máig se tudtak időben felkészülni fogadásukra. „Váratlanul” érte az országot, hogy a méteres hótömeg elolvadása után az utcák patakká, folyókká változtak. Miután a féltett értékek a víz áldozatává váltak, a katasztrófa-védelemnek kellett megszervezni a mentést, a lakosság kitelepítését, orvosi ellátását, a járványveszély elhárítását. Vajon megoldhatatlan lenne a XXI. században Európában angol vécét létrehozni minden családnak, azért, hogy a következő évben, 2011-ben az árvíz ne öntse ki a budik tartalmát az utcára? Valóban az államnak kellene erre költséget tervezni, orvosokat, mentőszolgálatot létrehozni, ahelyett, hogy elvezető árkokat ásnának a falvak, a házak körül? Ki fogja megakadályozni, hogy tolvajok adják el a zsilipek vasszerkezetét, s aztán egész falvak pusztuljanak gondatlanság miatt?
A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács tárgyalt mindezekről, a főiskolán tanuló fiatalok megismerték a problémát, de a veszély elmúltával vajon megakadályozzuk-e a következő évi árvíz pusztítását, vagy úgy képzeljük, kétszer egymás után nem lehet katasztrófa.
Dobosy Ildikó
Képek:
funeddy - Sturm im Wasserglas
jocelyn durston - vancouver from false creek



