A tulajdonos jogosult a tulajdonát képező dolgot (ingó, ingatlan) birtokolni, használni, hasznait szedni (pl. bérbe adni) és rendelkezni vele (megterhelni vagy eladni).
A haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Ebből következik, hogy a haszonélvezeti jog jogosultja (a haszonélvező) a más tulajdonában álló dolog valamennyi, a tulajdonost megillető jogát gyakorolhatja – az elidegenítés kivételével.
A haszonélvező jogai megelőzik a tulajdonos jogait: a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
A tulajdonos rendelkezési joga ugyan nem korlátozott, de a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad, vagyis a tulajdonos a dolgot eladhatja, de csak haszonélvezettel terhelten (és ebből kifolyólag alacsonyabb áron, hiszen a vevő a dolog használatát csak a haszonélvezet megszűnését követően, vagy a haszonélvező jóváhagyásával gyakorolhatja).
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Ez utóbbit nevezzük holtig tartó haszonélvezeti jognak.
A haszonélvezet létrejötte, a haszonélvező jogai
Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. A haszonélvező viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket (adókat).

A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólításra a tulajdonos, akinek ez kötelessége lenne, azokat nem végzi el. A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
A haszonélvező kártérítési felelőssége
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. Ha a kár azért következett be, mert a haszonélvező nem tett eleget értesítési kötelezettségének, ezért felelősséggel tartozik.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. A biztosíték olyan vagyontárgy elkülönítése, amelyet a tulajdonos a bekövetkezett kár megszűntetésére, elhárítására felhasználhat.
Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép (pl. biztosítási összeg), a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
A használat joga
A használat joga hasonló a haszonélvezethez, de annál szűkebb körű: a használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A lényeges különbség tehát az, hogy a használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
A használat jogára egyebekben a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
Illetékszabályok
Olyan dolog vásárlása esetén, melynek megszerzéséért illetéket kell fizetni, ha egyidejűleg haszonélvezet is alapítanak, a tulajdonos a dolog a haszonélvezeti jog értékével csökkentett érték után fizet illetéket, a haszonélvező pedig a haszonélvezeti jog értéke után. A haszonélvezeti jog, mint vagyoni értékű értékét az illetéktörvény 72. §-a alapján kell megállapítani. Ezen jog értéke függ a dolog értékétől és a jogosult életkorától ill. a jog fennállásának időtartamától.

Özvegyi jog
Végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül. eszerint az örökhagyót túlélő házastárs örököl, ha az örökhagyónak leszármazója (gyermek, unoka) nincs.
Ha viszont az örökhagyónak van leszármazója, az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Az özvegyi jog tehát haszonélvezeti jog, csak a létrejötte különleges, mivel erre az örökhagyó halálakor kerül sor.
Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.
A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozása azt jelenti, hogy a haszonélvezetet az örökölt vagyon egy részére korlátozzák: pl. ha az örökségben több ingatlan található, az özvegy özvegyi jogát az egyik ingatlanra korlátozzák, a maradék ingatlan felett az örökösök a tulajdoni jogukat korlátlanul gyakorolhatják.
Haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
Az özvegyi jog intézményét a jövőre hatályba lépő új polgári törvénykönyv megszűntette, helyette a túlélő házastárs a leszármazókkal egy sorban állagörökösnek minősül.
Dr. Baffia Gergely ügyvéd
Kép: piqs.de
November 03-tól december 22-ig 7 héten át tartó nyereményjátékunkon való részvétel feltétele, hogy hozzászólj a cikkekhez. Ha nyerni szeretnél, kommentáld az olvasottakat, mondd el a véleményed!



