7 összetevő
Az intelligenciát sokáig egy egységes képességnek vélték, amelyet a biológiai pszichológusok szerint egy terület irányít. Ma már tudjuk, hogy az intelligencia hét összetevőre bontható, melyek szervesen különböznek egymástól és működésükért más-más agyterület a felelős.
Korábban csak három típust különítettek el: az absztrakt-verbális, a tárgyi-manipulációs, és a szociális intelligenciát.
Amit a gyermek intelligenciájáról tudni érdemes
Ki számít és ki nem számít intelligensnek?
Szinte nincs olyan gyermek, aki valamely területen ne lenne különösen intelligens. Az intelligenciát ma iskolákban főként két síkon fejlesztik: az egyik a verbális, nyelvi, a másik a matematikai térség, s ebben is mérik, hogy a gyerek értelmes-e.
Ha a gyermek e két területen nem elég kiemelkedő, nem számít intelligensnek, pedig ez csak részben igaz!
A gyermek valójában, ha bármely téren intelligens, akkor már jónak számít, ügyesnek, s akkor lehet életében SIKERES, ha a szülő segítségével megtalálja melyik az a terület, amiben Ő, személy szerint igazán kiemelkedő.

Egyértelműen zseniális gyermekeknek pedig azokat a lurkókat nevezhetjük, akik minden intelligencia-típusban, vagyis ennek minden összetevőjében valamilyen szinten képzettek, tehetségesek, járatosak. Az ilyen szuperintelligenciák igen ritkák, azonban gyakori az, hogy egy-egy gyermek 2-3 intelligencia-típusban is nagyon fejlett, csak nem épp az iskolában elvártakban. Innen jön a rossz eredmények lélektani lezúzásának kérdése és az önbizalomhiány.
Munkanélküliség? Miért csak a szolgáltató szektorban dolgozunk?
Korunk igen komoly társadalmi problémája a munkanélküliség. Ennek egyik fő oka, hogy az egyre pusztuló természeti környezet több törődést és kevesebb kihasználást igényelne. Az is jellemző tendencia, hogy az egyre növő népességben egyre kevesebben dolgoznak, vagy akár találnak munkát, de ennek egyik jelentős oka, hogy a foglalkozási szektorok közül csak a harmadikban, a szolgáltatás szektorban keresünk szívesen munkát.
Ma nem divat a nehéziparban, gyárakban, vagy mezőgazdaságban dolgozni, sőt sokszor lenézik azokat a személyeket, esetlege előítéleteket képeznek velük szemben, akik e foglalkoztatási szférákban érdekeltek. Az, hogy csak a szolgáltatásokat tartjuk kedvelt munkának, és leginkább csak ehhez értünk, is az oktatási rendszernek köszönhető. Mert igazán sem nyelvi-verbális, sem matematikai intelligenciával nem lehet elhelyezkedni állattartásban, kertészetben vagy egy gyárban. Ezekhez a dolgokhoz, kinetikus, vagy mozgási intelligencia szükséges, egy teljesen más mentalitás. Vagyis társadalmunk hanyatlásának magvai már ott rejtőznek az oktatási rendszer hiányosságaiban.

A 7 típus
Hogyan, miről ismerheti fel a különböző intelligenciatípusokat a szülő, és miként fejleszthetők ezek az összetevők, ha valaki képezné gyermekét?
Egy kis törődés, játék, még nem kerül semmibe, de nagyon kifizetődő!
1. Nyelvi vagy verbális intelligencia
Ez az intelligenciatípus nagyon fontos. Miért is? Mert a verbális kifejezőkészség egy kapocs köztünk és többi ember között, ennélfogva a kommunikáció, a társadalomba való belehelyezkedés egyik alappillére. Emiatt pedig a nyelvi és verbális intelligencia alapvető fontosságú. Ez kell ahhoz, hogy további tanulmányokban is megértsük környezetünket, a tananyagot pl. olvasás elmondás alapján felfogjuk.
Iskolában: Ezt az iskolában elsősorban a nyelv, nyelvtan és irodalom órákon fejlesztik. Jó lehet fejlesztésére viszont pl. a drámapedagógia, vagy színjátszókör, ahol a gyermek beleszokik egy-egy szerepbe és elbeszéli annak érzéseit, élményeit. Ez egy nagyon jó motiváció a gyerekeknek, ám nem mindenki szereti.
Otthon: A szülő leginkább azzal fejlesztheti, ha beszélteti a gyermeket, ha szójátékokat játszik vele és ha mesék költésére bíztatja. Játszhatunk bemondósat, hírösszefoglalósat, nagyobbakkal írhatunk könyvet, novellát, szerkeszthetünk vicces otthoni újságot, hírlapot.
Jó lehet, ha szöveges hirdetőtáblát függesztünk ki, ahol mindenki üzenetet hagyhat, és ha megíratjuk a gyerekkel például a család történetét.
A nyelvi készséget segíti a szókirakó játék, a kölyök Activity egy része, a keresztrejtvények.
Mégis a legjobb, ha a gyermek valakivel, rokonnal vagy barátokkal, levelezik, s fontos, hogy minden nap olvassunk külön vagy együtt mesét, regényt, s később ezt beszéljük is meg!

2. A matematikai vagy logikai intelligencia
A matematikai, vagy logikai intelligencia a másik, iskolában fejlesztett képesség. Elsősorban a gazdasági vagy műszaki továbbtanulás esetén lesz ennek a készségnek nagy szerepe, ugyanakkor nem árt, ha a gyermek képes a pénzügyekkel és a számokkal az életben is elég jól bánni. Ez fontos lehet például ahhoz, hogy a fiatalt ne vágják át egyetlen boltban, árusnál se, hanem pontosan adjanak neki vissza!
Iskolában: Ehhez a készséghez a matematika, algebra és geometria tárgyait találták ki. De nem ez az egyetlen, ami ebben segít.
Otthon: A logika elengedhetetlen kelléke a sakk. Aki tud sakkozni, átfogó gondolkodásra képes. Segíthet még az amőba, ami a figyelmet is növeli, és a malom-játék is, vagy a dámázás.
Kisebbekkel játszhatunk pénzváltósat, boltost, számolósat. Nagyobbak számolhatnak fejben, például a polcról levett termékek értékét, amikor vásárolunk, hogy tudjuk mennyibe fog kerülni a bevásárlás. Ez egy jó tervezés is. Költségeket lehet számolni. Összeadatni a gyermekekkel a havi csekkek, kiadások értékeit és a bevételeket, pénzügyi manőverekben segíthetjük így őt.
Jó lehet még, ha mennyiségeket tanul a gyermek, liszt, tej, üveges élelmiszereknél megérteni pl. a nettó súly értelmét – ez sem könnyű.
A számok megjelennek még az időben. Az órarend mellé napirendet, munkabeosztást, időrendet is készíthet a gyermek, ami tovább segíti a számítgatást és szervezési készségeit is javítja. A logikai fejtörők, kitalálós feladatok is sokat segítenek.
Mechanikus, de jó tanulás, ha a gyermek bevágja a szorzótáblát – egyesével.
3. Vizuális vagy térbeli intelligencia
Ezt óvodákban fejlesztik, játékokkal. De később már maximum a környezeti nevelés során beszélnek róla. Pedig ez kell ahhoz is pl. hogy a gyermekedet ne üssék el az utcán, fel tudja mérni az úttesten a közeledő autó távolságát, mozgását!
A vizuális intelligencia kell, hogy távolságokat, helyeket érzékeljünk, hogy az egész teret átlássuk. Ez az állatok számára természetes képesség, az embernek viszont egyre romló készsége.
Iskolában: Vizuális intelligenciánk javulhat egyrészt festés, térbeli ábrák készítésének segítségével. Rajzórán szó van róla, illetve speciális iskolákban környezet és vizuális kultúra címén kerül be a „padba”.
Otthon: Előnyösek hozzá a szembekötős játékok, találd ki mi van a zsákban, tapogatós játékok. Ez a táv, hely, tér és formaérzékelést javítja.
A vizuális intelligencia mindenféle ezoterikus okosságok, agykontroll, teremtő gondolatok alapja is, ezért a meditációk, az elmében végzett asztrálutazásos vizuális játékok kiválóan fejlesztik ezt.
A teremtő képzelet játékairól már sokat írtam Ezobaba című könyvemben. Jó lehet még a térképrajzolás és olvasása. Földgömb használata, és például a papírhajtogatás, és modellezés, vagyis tárgyak kép alapján térben való elhelyezése.
Az is jó, ha a lakást olykor együtt rendezitek át a gyermekkel. Ekkor esetleg a Feng Shuiba is beletanulhat…

4. Mozgási vagy kinetikus intelligencia
Ide tartozik a mozgási, mozgásirányítási, és műszaki készség is. Mindenféle kétkezi dolgok sorolhatók ide. Ez kell ahhoz is, hogy a gyerek jól tartsa magát, gerincét, és életerős legyen, rendben legyen járása, mozgása, futása.
Iskolában: Az iskolában ezt testnevelés órán részben fejlesztik, de sok gyermek egyáltalán nem szeret tesiórára járni, inkább csak valami speciális sportot űzne.
Ezért segíthetjük őt sportolási lehetőségekkel, nagyon jó lehet a harcművészet, a tánc, vagy az úszás, ami a test teljes egészének összehangolt koordinációját kívánja meg.
Otthon: Jó, ha a gyermek műszaki ügyességi fejtörőket kap, ami logikáját is fejleszti a kinetikus intelligenciáján túl, ilyenek az ördöglakatok és egyebek.
Az a legfontosabb azonban hogy napi sport mellett segítsen a műszaki dolgok létrehozásában szerelésben. A technikaóra elvileg erre lenne, de valójában jobb, ha otthon nézheti, hogyan szereljük a számítógépet, a bicajt vagy az autót.
Ha lányokat ez kevésbé érdekli vagy még kicsi a gyerek, a mozgását segíti a sok kis, finommozgási gyakorlat. Ilyen a hímzés, keresztszemes hímzés, varrás-szabás, öltöztetés, díszítés. Sminkelés és arcfestés tanulása (ezt anyukák igyekeznek halogatni, de igenis jobb, ha 10 évese tudja, mintha 16 évesen idióta bohócmaszkban megy ki az utcára), agyagozás, kézműves munkák, nád és gyékény bevetésével, vagy amit a legkisebbek is szeretnek: a szövés. Ha konyhában tündérkedik veled, vagy a kertben ás, kapál, ültet az is kiváló és fejleszti őt, s megismeri a növényeket is legalább!

5. A zenei vagy auditív intelligencia
Ez elsősorban a hangokra és zeneiségre alapozó intelligencia típus. A zenei intelligencia segít a memorizálásban, ezzel a képességgel tud valaki valamit szó szerint visszaadni, tud könnyen verseket tanulni. Tehát a jó memória is ide kapcsolható.
Miért?
Mert elültetni valamit magunkban, elmélyítéssel lehet. Ez lehet tanult testi szokás (ami mozgási intelligencia) vagy információ. Az információ zenei karaktereken keresztül rögzül, mert az első ritmus, amihez életünkben később mindent kötünk, amihez kapcsolunk, édesanyánk szívverésének hangja!
Iskolában: Az ének-zene órán ezt a készségünket fejlesztenénk, ám gyakran ez eléggé háttérbe szorul más órákkal szemben.
Nem csak hallás és jó énekhang tartozik ide, hanem elsősorban ritmusérzék, a zenére való mozgás képessége, a hangszereken való virtuóz játék. Kodály Zoltán óta tudjuk, hogy ez elengedhetetlen a gyermek fejlődéséhez.
Otthon: a kismama is fejlesztheti e téren gyermekét.
Jó, ha együtt énekelünk, dalokat tanítunk neki és minden gyermek legalább egy hangszeren, alapszinten megtanul játszani. Fontos lehet a tánc is, a ritmikus mozgás valamilyen zenére, ehhez a kerekítő játékok, a zenebölcsik kínálnak lehetőségeket, később a legjobb talán, a népi tánc, akár iskolán kívül is.
A zenei intelligenciát fejleszti, ha a gyermek dalokat költ, komponál, verset ír, dalokat, ami rímel, hangszeren zenét szerez vagy betanul valamilyen táncot, esetleg utánoz. A zenei intelligencia segít abban is, hogy a gyermek hanghordozása mindig a megfelelő legyen beszéd közben, ezért befolyásolja tonikáját és egész kommunikációját.
A fennmaradó két intelligenciatípusunk némiképp különbözik a fent felsorolt öt, viszonylag ismert összetevőtől. Ezek elvontabb tartományban jellemzőek és általában kevésbé tartják fontosnak a szülők. Mondjuk úgy, ha a szülőnek nincs meg, a gyermek felé sem tartja fontosnak ezt kommunikálni. Pedig ez a két összetevő nagyon sok finom szinten határozza meg az embert.
6. Interperszonális intelligencia – az emberek közötti kapcsolati tér
Ez egy olyan képesség, amitől a gyermek igazán szocializálódhat és társas lény lehet. Ez a képesség kell ahhoz, hogy sokan szeressék őt, hogy konfliktusait könnyen rendezze, hogy ne szóljon az élete az utálkozásokról, hanem elfogadással teli kegyen. Ez kell ahhoz, hogy bárkit megértsen és segítőkész legyen, és ez kell ahhoz is, hogy barátokat gyűjtsön.
Ez gyakorlatilag az empátia, beleérzőképesség és az elfogadás, mint tolerancia, nem érték-elv alapon, hanem pusztán létalapon történő elfogadás egyvelege.
Iskolában: Talán segít valamicskét a társadalomismeret. De nem jellemző.
Otthon: Az interperszonális képességet javíthatjuk önismereti körökbe járással, beszélgetésekkel, ha sokszor visszük kortársak közé a kicsit, és ha segítő szándékunknak hangot adunk. Tipikus tér a homokozó.
Az állatkertben etessünk állatokat, vegyük neki egy apró háziállatot, gondoskodjon róla. Legyünk megértőek nehéz helyzetben lévő emberekkel. Gyűjtsünk együtt adományokat, évente válogassuk ki a régi holmikat és vigyük el segítő pontokra, vagy ha már nagyobb, segédkezhet beteg emberek ápolásában is, vagy korrepetálhat kisebbeket. Ez az érzelmeket, együttérzést, az érzelmek megfogalmazását és egyfajta társadalmi jobb emberré válást is segíti.
Tanári hivatáshoz, ha valaki valóban értené és nem csak szakmaként művelné, ez a készség, később elengedhetetlen!

7. Metakognitív intelligencia
Ez egy magas és transzcendens szint. Elsősorban a befelé fordulást, az önismeretet és a spirituális szemlélődést teszi lehetővé. Ahogy az előző az extrovertált létezés, úgy ez az introvertált sík az ember életében. A gyermek metakognitív intelligenciája elsősorban az önismeretet jelenti. Ami viszont az élet minden terén, a tanulásban, barátkeresésben, pályaválasztásban meghatározó lehet. Ki vagyok én, mi a világ, honnan jövünk, hova megyünk, mi ezek között a kapcsolat? Ennek függvényében most mi a legjobb számomra?
Ide tartoznak az olyan komolyabb filozófiai témák is, miért vagyunk itt, van-e Isten, ha van, Ki Isten és mi az ember dolga ebben az életben? Vagyis a végső jelzőlámpákat jelenti életünkben, a kik vagyunk mi az út, amin haladunk, és a hová tartunk, fontos, életünket terelő, mederben tartó kérdéseit jelenti.
Iskolában: Legfeljebb a filozófia óra, minimálisan.
Otthon: Segíteni ezt, lélektani, filozófiai témájú könyvek olvasásával, sok-sok őszinte beszélgetéssel lehetséges. Az érdekes önismereti témákat kisebbekkel érdemes lerajzoltatni, nagyobbakat pedig ösztönözzük arra, hogy írjanak naplót. Ha furcsa dolgokat észlelünk, akkor ezekről is próbáljunk őszintén beszélni a gyermekkel – ne legyenek tabuk.
Írjunk olykor listát a terveinkről, és két oszlopba jegyezzük fel, mire vagyunk képesek és mi az amit még fejlesztenünk kell. Játékosan karakterlapot is készíthetünk magunknak, mint a szerepjátékokban, ahol a gyermek saját valós készséget – tehát nem egy kitalált szereplőét – pontozhatja belátása szerint, majd beszéljük meg, hogy meglátásai valósak-e. A spirituális témákhoz érdemes vallásos helyekre is elvinni a gyermeket, a szülő nézeteivel megegyező helyszínekre.
Mint láthattuk az utolsó két intelligencia-elem már egészen elvont. Az egyik a másokkal (interperszonális) a másik magammal (metakognitív-intraperszonális) és csak részben másokkal való együttműködést feszegeti. Vagyis kik a többiek, kik a társadalom, hol a helyem, és én ki vagyok, mi vagyok ebben, merre tartok, mit szeretnék - kérdéseit taglalja. Foglalkozik az ember életútjával és Istennel, a végső kérdésekkel, amiktől gyakran úgy félünk. Az egyébként tabu témákra is ez az intelligencia fogja megadni a választ, így a hogyan születik a gyermek, mi a halál, mi van utána témák az ebben a térségben felgyülemlett információk szerint lesznek bírálva.
Mennyire értelmes gyermeked - vagy Te magad?
Gyermekünk tehát összességében annyira értelmes, amennyire ezeken a szinteken, együttesen értelmes. Nem feltétlenül csak a hagyományos, iskolában mért képességek értékek, hiszen biztonságához, vagy a jó memóriához, láthattuk nem a megszokott két terület nyújt alapot.
Ma a gyermekeknek nagyon sok információt kell feldolgozniuk és folyamatosan, percenként haladni a korral. Ez nem lehetséges úgy, ha az intelligenciának csak bizonyos szeleteit fényezzük, szükség van a teljes egész egyöntetű fejlesztésére.
Fontos, hogy egészsége épp olyan jó legyen, mint mozgási ügyessége, hogy szépen beszéljen. Ne vágják át a boltban, hogy ne üssék el az úton. Meg tudja jegyezni mit kellett hozni a boltból, ezt el tudja kérni az eladótól, mindezt udvariasan, kezelve azt a helyzetet is, hogy pisztácia nincs, mert kifogyott…
S ha egy mód van rá, ebben az egészben tudja, hogy az élete kicsit több mint a bolti bevásárlás, s mindezt miért teljesíti. Így a gyermek teljes és boldog életet élhet, nem elveszve a részletekben, feloldódva a nagyobb célokban.
Fodor Kata
(Képek: piqs.de)
November 03-tól december 22-ig 7 héten át tartó nyereményjátékunkon való részvétel feltétele, hogy hozzászólj a cikkekhez. Ha nyerni szeretnél, kommentáld az olvasottakat, mondd el a véleményed!



