Az eszkimók a rozmárokat aiviknek (Inuit) vagy aivuknak (Yu’pik) hívják. A legrégebbi rozmármaradványok hozzávetőlegesen 14 millió évesek. A mai rozmárok a sarkkörök közelében élnek, vagy a Bering, Chucki és Laptev tengerekben (Csendes óceáni rozmár), vagy az Atlanti óceánnál. Leginkább a 80 méternél sekélyebb vizeket kedvelik és életük kétharmadát a vízben töltik.
Legtöbbjük ott él, ahol a levegő hőmérséklete -15 és +5 fok között mozog. A rozmárok leginkább úsznak, de előszeretettel közlekednek az úszó jégtáblákon is. Néhányan akár 3000 kilométert is képesek vándorolni, bár ez leginkább a fiatal- és a nőstény egyedekre jellemző. A rozmárnépesség 250000 egyedet számlál.
Egy átlagos Atlanti-tengeri rozmár hím súlya 800 és 1700 kg között van, hossza pedig 270 és 360 cm között. A nőstények súlya 400 és 1250 kg, testhossza pedig 230 és 310 cm között mozog. A Csendes-óceáni rozmárok valamivel kisebb termetűek.
A legtöbb rozmárnak 18 foga van, ebből a két szemfog elefántcsont színű agyarrá alakult át ami kölyökkoruk első őszére alakul ki. A rozmáragyar 15 évig egyfolytában képes fejlődni. A hímek agyara természetesen hosszabb, egyenesebb és erősebb, mint a nőstényeké és főként viaskodás, illetve zsákmány elmozdítása esetén használják. A hímek agyara az 1méteres hosszt is elérheti, a nőstényeké pedig a 80 centimétert. Amennyire gyenge ezeknek az állatoknak a hallása, annyira kiélezett a szaglása és a hallása. Még az 1,6 kilométerre lévő társaik hangját is képesek meghallani és reagálni rá.
A rozmárok bőre körülbelül 3 cm vastag, a nyak és a vállak környékén viszont akár 4 cm is lehet, hogy jobban védje őket társaik támadása elől. A hímek bőrében hatalmas csomók vannak, ez a nőstényekéből teljesen hiányzik. A szőrük, aminek a színe idősebb kor elérésével halványodik, körülbelül 10 mm hosszú, az uszonyukon viszont nincsen szőr. A szárazföldön az uszonyok a lábat helyettesítik, melyekkel a rozmárok egy futó embert is képesek utolérni és lehagyni! Az uszonyokon 5-5 ujj van, amelyeknek a végén köröm nő.
Az átlagos úszósebessége ezeknek az állatoknak 7km/h, de rövid ideig képesek akár 35 km/h sebességgel is úszni. Ha vízben tartózkodnak, többnyire 1 percig lélegeznek a vízből kiemelt fejjel, körülbelül 8 perces víz alatti mozgás után. Ugyanakkor egyes megfigyelők 113 méteres merülést is mértek, 25 perces merülési idővel. A rozmár átlagos testhőmérséklete 36,6 fokos, de úszáskor csak 1-3 fokkal marad melegebb a víznél. Emiatt a nagy testhőmérséklet-ingadozás miatt a parton gyakran keresik a testi kontaktust, időnként több százan bújnak szorosan egymáshoz.
A rozmárok puhatestűeket esznek, többnyire kagylókat, amiket kiszívnak a héjukból. Esznek ugyanakkor hernyókat, tengeri uborkát és más puhatestű állatokat. Néha még tőkehalakra is vadásznak. Alkalmanként, csak ha nincs elég táplálék, elpusztult fókák tetemeit is elfogyasztják. Átlagosan naponta 2-szer, de vándorlásuk idején sokkal kevesebbet esznek.
A hímek nemi érettsége 10 évig tart. Sikeresen szaporodni viszont csak 15 éves koruktól képesek; ez az a kor, mire elérik a teljes fizikai fejlettséget és képesek verekedni a nőstényekért. A nőstények viszont csak 5-6 évig termékenyek és 10 éves koruk környékén várnak ivaréretté. A párosodási időszak decembertől márciusig tart, a nőstény vemhessége meg15-16 hónapig. Egy nőstény általában kétévente szül és általában alkalmanként csak egy kölyköt, az ikerszülés nagyon ritka. Egy újszülött rozmár 95-123 cm hosszú és 45-75 kg nehéz és átlagosan 16-30 évig él, bár néhányan elérik akár a 45 éves kort is. Haláluk oka csak a legritkább esetben végelgyengülés.
Rend: Pinipedia; Család: Odobenidae; Faj: Odobenus rosmarus
Az eszkimók a rozmárokat aiviknek (Inuit) vagy aivuknak (Yu’pik) hívják. A legrégebbi rozmármaradványok hozzávetőlegesen 14 millió évesek. A mai rozmárok a sarkkörök közelében élnek, vagy a Bering, Chucki és Laptev tengerekben (Csendes óceáni rozmár), vagy az Atlanti óceánnál.
Tetszett a cikk?



