Vannak azonban szülők, akiknek arra kell rádöbbenniük, hogy gyerekük nem ügyes, lassú, bátortalan, rossz az egyensúlyérzéke, nem tud önállóan megtanulni biciklizni, víziszonyos, mindig először esik ki a közös labdajátékokból, fél magasra felmászni (mert nem tud lejönni és ezért pánikba is esik)...

Vannak azonban szülők, akiknek arra kell rádöbbenniük, hogy gyerekük nem ügyes, lassú, bátortalan, rossz az egyensúlyérzéke, nem tud önállóan megtanulni biciklizni, víziszonyos, mindig először esik ki a közös labdajátékokból, fél magasra felmászni (mert nem tud lejönni és ezért pánikba is esik), nem veszi észre a lába előtt levő gödröt vagy követ (s gyakran elesik), minden állattól fél, sikítva tiltakozik, ha szánkóra ültetik és az álló helyzetnél gyorsabban haladnak…stb.

E gyerekek vissza is húzódnak a mozgásos aktivitástól, más elfoglaltságokat keresnek, de hátrányuk ezzel folyamatosan csak növekszik.

Az a probléma, hogy a nagymozgások ügyetlensége nagyon gyakran együtt jár a finommozgások éretlenségével (önálló öltözés, gombolás, cipőfűzés, fűzőkötés, rajzolás, kézimunka ollóval, ragasztóval,…ill. az iskolai írás nehéz elsajátításával.(disgráfia)

A másik gond, hogy a gyereknek nem lesz saját élménye arról, hogy mozgásos feladattervezésben és megoldásban milyen stratégiák alkalmazásával lehet sikeres. Nem lesznek aktív, cselekvés útján szerezhető stratégiái, melyek később a tanulási stratégiákat és a kitartást is nagymértékben segíthetnék elő.

A lassan fejlődő, „ügyetlen”, részképesség-kieséssel küzdő gyerekek vizsgálatával a Nevelési Tanácsadók, egyes gyermekneurológusok foglalkoznak.

A szakemberek nagyrész egyet ért abban, hogy a fenti tünetek oka az idegrendszer éretlen kéreg alatti szabályzásában, ill. a kérgi folyamatok összerendezési problémáiban keresendő.
A hiányosságok korrekciója érdekében több helyen alkalmaznak Ayres-terápiát is.

Nagyon fontos szakszerűen több oldalról is körüljárni a gyereket, milyen vezető és másodlagos tünetek mutatják az elmaradást, ill. egyéb területeken (IQ, beszéd, grafomotoros terület, vizuomotoros terület, ……stb.) vannak-e más elmaradások.

A legkorszerűbb vizsgálati és fejlesztő eljárásokat a Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítványban végzik, (jelentkezés: 3o3-72-98) ahol a o-2 éves, másként fejlődő gyerekek számára kidolgozott 2o területet mérő fejlődési skálát alkalmaznak, s megkésett fejlődés esetén 12o, otthoni gyakorlásra is kiadható szenzomotoros feladat van a szakemberek birtokában.

A 3-5 éves eltérő fejlődésű gyerekeket a DeGangi-Berk szenzomotoros teszttel vizsgálják, s az eredménytől függően egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést javasolnak a hiányok pótlására, az idegrendszer kéreg alatti szabályozási funkciói javítására.

5 éves kortól a „gyanús” gyerekeket az Állapot-és mozgásvizsgáló teszttel lehet felmérni, s 75 %-os teljesítményszint alatt az egyes tünetek, ill. a tünetkombinációk csökkentése érdekében 65o tornatermi feladatot kell meghatározott szisztéma (tréning) alapján a gyerekeknek homogén csoportokban végigcsinálni és begyakorolni.

A BHRG Alapítvány másik fejlesztése langyos vízben történik, s már fél éves kortól kb. 1o éves korig igénybe vehetik azok a gyerekek, akiknek a fejlődési szintje ezt indokolja.

A fejlesztések a kezdő és a középhaladó csoportban a szülő jelenlétében, aktív segítségével történnek, így a folyamatos biztonság, az irányítás és az aktív fejlesztés is biztosított. (jelentkezés: o6-3o-245-23-17). Az alkalmazott módszer 1994 óta védett Magyarországon, HRG-nek nevezik, s a vízben 37o mozgásfeladatot tanít meg az ügyetlenebb, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

Jellemző, hogy nagyon sok fejlesztő eszközt használnak a gyerekek a terápiás munka során, ami az érdeklődésüket és a mozgáshoz, a vízhez való kötődésük kialakulását segíti elő.

Lakatos Katalin
mozgáspedagógus
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.