A sárgarigó a 2002-es év madara. Annak ellenére, hgoy rigónak hívják, nem sok köze van a fekete, vagy az énekes rigóhoz, csupán testalkatában hasonlít. Európában faja egyetlen képviselője, de Ázsiában és Afrikában további 20 rokona ismert.
A sárgarigó vagy népies nevén aranymálinkó hazánkban gyakori madárnak számít, ligetes erdőkben, folyóártereken, a kis alföldi akácosokban és nyárasokban, de szőlőhegyeken, parkokban és nagyobb kertekben is találkozhatunk vele.
Vonuló madár, a telet Kelet-Afrikában tölti. Az őszi vonulás augusztusban indul és szeptember közepéig tart.Tavasszal későn, csak április utolsó vagy május első napjaiban érkezik. Ekkorra a lombosodás már befejeződött és a főtáplálékát jelentő hernyók megjelentek a fák koronájában. Imádja ezeket a szőrős csúszómászókat. A sárgarigó többnyire a magas ágak között mozog. Gyakran látni, amint a levegőben kapja el a repülő bogarat. A galambokhoz hasonlóan folyamatosan szívja a vizet, hogy közben egy alacsonyra hajló ágon kapaszkodik.
A sárgarigó fészke egyedülálló a hazai madárvilágban. A hazaérkezést követően a párok rövidesen kialakulnak és a két madár kedvező helyet keres a fészek számára. Mindig lombos fát választanak, ott többnyire magasan (akár 20 méteren), de néha csupán embermagasságban építkeznek. A kiválasztott villás ágra alulról szövik, fonják a fűszálakból, rostokból, háncsdarabkákból készült fészket, amely így kosárszerűen csüng az ágon. Főleg a tojó épít, a hím inkább az anyagkeresésben segít. A munka általában 6-12 napig tart. Ha viszont a fészek valami okból tönkremegy, az újat, kicsit talán hevenyészve, de nagyon rövid idő, 3-5 nap alatt elkészítik.
A megépült fészekbe a tojó májusban rakja le többnyire 4 (3-5), fehér, néha halvány rózsaszínű alapon ritkásan pettyezett tojását. A kotlási idő 14-16 nap. Éjszaka valószínűleg csak a tojó ül, napközben időként a hím felváltja. A tojó ilyenkor keres táplálékot, párja a fészken csak nagyon ritkán eteti. A fiókák szemei a 6. napon nyílnak. Anyjuk eleinte rajtuk marad, melengeti őket, később már mindkét szülő etet. Naponta akár 200 alkalommal érkeznek eleséggel a fészekhez.
Ebből is látszik, hogy nem könnyű egy madár élete. A fiatalok 14-17 napos korukban hagyják el a fészket. Eleinte nagyon gyengén repülnek, a közeli ágakon üldögélnek, és ott várják eleséggel érkező szüleiket. Csak fokozatosan válnak önállókká, a család még hetekig együtt marad.
A sárgarigó jól alkalmazkodik környezetéhez. Valószínűleg ennek is köszönheti, hogy még mindig gyakori fészkelőnek számít Magyarországon.
Forrás: www.mme.hu
A sárgarigó a 2002-es év madara. Annak ellenére, hogy rigónak hívják, nem sok köze van a fekete, vagy az énekes rigóhoz, csupán testalkatában hasonlít. Európában faja egyetlen képviselője, de Ázsiában és Afrikában további 20 rokona ismert.
Tetszett a cikk?



