Vajon a ritka betegségek tényleg csak néhány érintett magánügyét jelentik? Ha valóban így van, miért nyilvánította az Európai Unió 2008-ban a Ritka Betegségek Világnapjává február utolsó napját és miért kezeli kiemelt kérdésként a ritka betegségekkel kapcsolatos problémakört? Talán mégsem igaz, hogy a ritka betegségek csak keveseket érintenek?

„Cri du chat szindróma” – áll a diagnózis a genetikai vizsgálat eredményeként a fehér papírlapon. A szülő nézi – és nem is érti. Csak egyet tud: az élete teljesen megváltozik. Nem tudja mit takar a kifejezés, nem tudja mit hoz a jövő, de az eddigi világa romba dőlt. A várva várt gyermek nem olyan lesz mint a barátoké, mint akiket a játszótéren figyelt a sajátját várva. A fehér lapot átnyújtó orvos ugyan mosolyog, mond néhány biztató szót, de elengedi a családot az ismeretlenbe. Nem is tehet mást. Még az Ő ismeretei is végesek, a hétköznapokra vonatkozó tapasztalatai pedig nincsenek is. Ad egy címet, telefonszámot, ahol majd mozgásfejlesztést, értelmi fejlesztést kaphat a kicsi... És a család elindul az úton…

A háziorvos rávezeti a kartonra a diagnózist, a védőnő kíváncsian megnézi a kicsit. Mikor az Anyuka már nem hallja, csodálkozva néznek egymásra: „Nahát, nem is látszik rajta!” és előveszik a szindróma gyűjteményt, elolvassák az ott található 3-4 sort: „Szegény!”.

A Cri du chat szindróma csupán egy a ma ismert körülbelül 7000 ritka betegség közül. Sok-sok más és még sokkal ijesztőbben hangzó szindrómanevet és latin kifejezést is ide írhattam volna. A hivatalos meghatározás szerint Ritka Betegségnek számít az a rendellenesség, amely 2000-ből maximum egy embert érint. A példaként említett Cri du chat szindróma esetében 25-50.000-ből egy ember lehet érintett. Nem csoda, ha még a szakorvosok is csak keveset tudnak mondani azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke ritka betegséggel születik.



Ezek szerint tényleg csak keveseket érintő problémáról van szó?

Határozottan kijelenthetjük, hogy nem! Az előfordulási arány mellett ne feledkezzünk meg a ritka betegségek nagy számáról. Magyarországon is több százezerre tehető a ritka betegséggel élők és az őket segítő családtagok száma. Hiszen nem feledkezhetünk el arról: nem csak maga a beteg érintett! Közvetlen családtagjai életét is megváltoztatta az Őt sújtó egészségügyi probléma. Az Európai Unió területén ez a szám több tíz milliós nagyságrendet jelent. Prioritásként kezelt problémakörről van szó uniós szinten, ezért is nyilvánította az Európai Unió 2008-ban a Ritka Betegségek Világnapjává február utolsó napját.

Kicsit kevert kalap
Elsőre talán furcsa és érthetetlen hogy lehet „egy kalap alá venni” a törpenövésűt a súlyos, halmozottan sérült értelmi fogyatékossal, a bőrbetegséggel élőt az anyagcsere zavarral küzdővel, a jól kezelhetőt a megváltoztathatatlan állapotúval. Meglepő módon mindannyian hasonló problémákkal is küzdenek: a késői felismerés és diagnózis, a szakemberek érthető módon kevés ismerete, a ritka gyógyszerek nehéz hozzáférhetősége, a sorstársak hiányából adódó elszigeteltség mindegyiküket sújtja.

Szerencsés törvényszerűség, hogy előbb-utóbb mindig születik egy-egy ritka beteg olyan családba, ahol valaki úgy dönt: változtatni szeretne a dolgokon. Szeretné megismertetni az őket érintő betegséget, átadni a tapasztalatait, összegyűjteni az érintetteket, segíteni az utánuk jövőkön. Így alakulnak meg az önszerveződő, önsegítő betegszervezetek.

Magyarországon 2006-ban következett be az a szerencsés fordulat, hogy hasonló problémáikat és feladataikat felismerve néhány betegszervezet vezetője úgy döntött, hogy összefog a közös célokért.

Így alakult meg a Ritka és Veleszületett Rendellenességekkel Élők Országos Szövetsége, a RIROSZ.




Egy mindenkiért...

A RIROSZ alapvető céljának tekinti, hogy részt vegyen az Európai Unióban folyó ritka betegségekkel kapcsolatos munkában, figyelemmel kísérje az állásfoglalásokat és ezeknek megfelelően próbálja befolyásolni hazánk döntéshozóit, koordinálni a magyarországi helyzetet.

Nem véletlen tehát, hogy a Ritka Betegségek Világnapjához kapcsolódó tavalyi két program után – egy közönség rendezvény és egy szakmai konferencia – idén egy még nagyobb szabású, komplex rendezvénnyel szeretne nyitni a többségi társadalom és a sorstársak felé.

Február 28-án, szombaton az Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, a budapesti Vajdahunyadvárának Barokk Palotájába várnak minden érdeklődőt a program szervezői. A betegszervezetek bemutatkozó standjai mellett egész napos játszósarok, szórakoztató programok neves résztvevőkkel és a magyarországi ritka betegek helyzetével foglalkozó konferencia várja az érdeklődőket. A RIROSZ „Ritka Szépségek Gyűjteménye” címmel művészeti pályázatot is hirdetett ritka betegséggel élők részére, melynek anyagából rendezett kiállítás is színesíti a programot. A pályázatra február 7-ig még várják a pályaműveket a szervezők!

HarmoNet tipp: Szép, mert ritka, vagy ritka, mert szép? - Döntsd el magad! >>

...és mindenki egyért!

A ritka betegségek problémaköre nem kevesek gondjait takarja, hanem egy sokakat érintő társadalmi kérdés. Jellemzője és befolyásolója az egészségügyi ellátásnak, melyet mindannyian igénybe veszünk.

Kevesen tudják, hogy mindannyian hordozunk „hibás” géneket. Egyedi génkombinációnktól függ, hogy „támadnak”-e és életünk során mikor. Bízzunk abban, hogy nekünk és szeretteinknek soha nem kell szembenézni ezekkel a problémákkal és segítsük azokat, akik nem ilyen szerencsések. Sorstársként bízzunk az összefogás erejébe és próbáljuk támaszt, kapaszkodót keresni egymásban.

Bencsikné Mayer Mónika
Információk >>
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.