A szél, mint természetes ventilátor
Régi megfigyelések szerint már az is némi enyhülést hoz a forróságban, ha kis könnyed szellő éri testünket. Ezért, ahelyett, hogy bekapcsolnánk a légkondit, nézzünk ki az ablakon, és figyeljük meg, merre fúj a szél (legyen az akármilyen gyönge kis légáramlat is). A levegő mozgásának irányában nyissunk ki pár ablakot. Engedjük, hogy a levegő átjárja az egész szobát, vagy az irodát.
Segítsünk a szélnek ventilátorokkal
Ha a szellő magában nem lenne elég, szerezzünk be néhány ventilátort. A legegyszerűbb asztali ventilátor is megteszi, ezeket a nyár beköszöntével 1-2 ezer forintért beszerezhetjük bármelyik hipermarketben, vagy barkácsáruházban. Az egyik ventilátort helyezzük ahhoz az ablakhoz, ahol beáramlik a levegő, a másik ventilátort pedig tegyük a másik ablakhoz, ahol elvileg kiszáll a levegő. Ezzel meggyorsítjuk a meleg levegő kiáramlását, és kellemes „szélcsatornát” hozhatunk létre, amellyel áthűthetjük az egész helyiséget.
HarmoNet tipp: Nyári rém: A hőguta >>
Ez a megoldás különösen éjszaka lehet hatásos, amikor picit amúgy is hűvösebb a kinti levegő. Azonban, amikor elmegyünk otthonról, ne felejtsük el becsukni az ablakokat, így a hűvösebb levegő bent marad, a nappali meleg pedig kint reked. Hagyjuk a redőnyt lehúzva, és húzzuk be a sötétítőfüggönyöket is, mivel a besütő nap felmelegíti – főleg a csukott ablaküvegen keresztül – a benti levegőt. Emellett kapcsoljunk le minden lámpát, illetve olyan berendezést, ami hőt bocsát ki, ugyanis az égve felejtett izzók amellett, hogy pazarolják az energiát még hőt is termelnek.

Retro, de hasznos
Szót kell ejtenünk a mennyezetre szerelhető (esetenként lámpával kombinált) ventillátorokról is. Noha a felszerelésük kissé költséges, hosszú távon mégis megéri, ha beszereltetünk egyet a leggyakrabban használt helyiségekbe, ugyanis ezek a ventilátorok a légkondicionáló berendezések energiaszükségletének csupán töredékét fogyasztják.
A hűsítő víz
Gyors hűsítő hatást érhetünk el, ha a csuklónkat hideg víz alá tartjuk. Ezt szükség szerint ismételhetjük, a mellékhatás kockázata nélkül. Hasonló azonnali eredményt hoz, ha csuklónkra törölközőbe tekert jégkockát csavarunk. Ezekkel a módszerekkel az egész testünket jó pár tized fokkal tartósan hűthetjük.
Ha még ez sem lenne elég, és nem féltjük a ruhánkat, picit nedvesítsük be a ruha ujját, vagy nadrágszárunk, illetve a szoknyánk alját. Erre egy kis kézi virágpermetező is tökéletesen megfelel. Ezzel kellemesen hűvösen tarthatjuk végtagjainkat, amely egész hőérzetünkre kihat. Ha ehhez még a szobában kialakított „szélcsatornát” is felhasználjuk, illetve (ha még ez sem lenne elég) erre rásegítünk egy-egy ventillátorral, a végén még fázni fogunk a nagy hőségben.
Mindenáron légkondi
Azonban, ha mégsem tudunk kedvenc légkondicionálónk nélkül élni, erre az esetre is léteznek ún. „zöld” megoldások. Kezdetben elegendő, ha csak abban a szobában szerelünk fel egy kisebb teljesítményű szerkezetet, amelyet a leggyakrabban használunk. Teljesen felesleges az egész lakást központilag hűteni, beleértve azokat a szobákat is, amelyeket csak ritkán, vagy egyáltalán nem is használunk. Emellett hosszú távon kifizetődőbb valamelyest drágább, de energiatakarékosabb berendezést választanunk, hiszen a környezetbarát készülék ára az egyre növekvő energiaárak mellet igen gyorsan megtérül.
HarmoNet tipp: Hogyan lehetsz részese a természeti katasztrófák elkerülésének? >>
Fenti módszerekkel elkerülhetjük a nyári megfázást, hiszen nem tesszük ki magunkat nagy hősokknak, amikor a forró utcáról egy alulhűtött szobába megyünk be, vagy egy kellemesen hűvös szobából lépünk ki a hőségbe. Kevésbé fogjuk érezni a különbséget, és a szervezetünket sem terheli meg a hirtelen változás.
... És időnként azért megengedhetünk magunknak egy-egy gombóc hűvös gyümölcsfagyit is.
Klement Gabriella



