Bizony. A vén szatyor ugyanis évek alatt sem bomlik el, és a legkörnyezetkárosítóbb dolgok egyike a világon. Észre sem veszed, és a kezedbe nyomják. A szatyor valójában egy időzített bomba.

A világban percenként átlagosan félmillió (havonta 38 milliárd) egyszer használatos nejlonszatyor kerül forgalomba. Most ugyanis tényleg a kivénhedt szatyrokról lesz szó. Az egyszer használatos nejlonokról.

Skála kópé még menő volt szatyron
A műanyag szatyor nagyjából egyidős a nagy bevásárlóközpontok elterjedésével: a 70-es években jelent meg, és rögtön jellemző darabja lett a köztéri szemétnek. Még javában állt, és árult a budai Skála, amikor először találkoztam a környezetszennyezés ezen formájával, és elhatároztam, én bizony nem csak Németországban, de idehaza sem kérek többé szatyrot.

Szabályosan megríkattam a dauerolt ötvenes elárusító kisasszonyt a nyugati kultúrsznob ötletemmel. Akkoriban ugyanis komoly megrovás járt, ha a kedves vevő nem a népszerű áruházat hirdető tatyival sétált ki. Különben is, trendi volt a szatyor osztás, és komplett hülyének néztek, hogy én nem kérek ebből a trendből. Pedig a komoly gyűjtők ma már licitálnak az ilyen retrós – még jó állapotú – szatyrokra, az áruk 80-500 Ft között mozog.

Nézz utána a különleges gyűjteményeknek itt >>>

A plasztik szatyor azonban már csak itt érték – minden más helyen környezeti katasztrófa.

 
Szatyoradó – hogy visszaszorítsák

Mikor fogadtál el utoljára „ingyen” szatyrot? Mindenhol megteheted, hogy visszautasítod. Ha kérdezik, miért, akkor bátran mondd el az okokat. Ne engedd, hogy fölösleges szeméttel terheld tovább a Földet. Hordj magaddal inkább sokszor használatos táskákat, amikbe könnyebben pakolhatsz. Könnyű gömbbe gyömöszölhető hatalmas befogadóképességű, vállra akasztható szatyrok, vidám katicabogaras, természetes anyagú táskák, valódi vesszőből font divatos kosarak kelletik magukat. A nagy bevásárlóközpontokban is pakolhatsz ezekbe. Az egyetlen módja ugyanis, hogy legalább te ne fizess szatyor-adót, az, hogyha nem kérsz szatyrot sem. Ne feledd – ma már nem divat szatyor nélkül bevásárolni menni!
 


Ingyen szatyor-drága szatyor

Magyarországon öt-hatmillióra becsülik a napi szatyor "termést". Ha napjaink környezetvédelmi problémái felől nézzük, a nejlonszatyrot már régen be kellett volna tiltani, hiszen a gyártása kőolaj- és energiaigényes, szén-dioxidot és - végső soron - szemetet termel. Igény viszont van rá, mivel praktikus és ingyen adják (ráadásul reklámhordozónak sem utolsó). Az egyetlenmód arra, hogy vissza lehessen szorítani, a szatyrok jelentős megadóztatás lenne. Magyarországon évente 1,8 milliárd szatyor kerül a szemétbe.

Az irdatlan mennyiség jelentős része - a széles körben használt, takarás nélküli lerakási technológia miatt - valahol a környezetben végzi, a lerakókról ugyanis elfújja a szél. Találtunk már ilyen szatyrot történelmi műemlék melletti gondozott tóban, természetvédelmi területen, és sétáló utcában. A szatyrok a szelek legkedvesebb játékai.

A hazai környezetvédők szerint a lebomló szatyor valójában nem is a környezeten segít, hanem a csomagolóiparon - elsősorban a termék gyártóin. Ez ugyanis valójában csak évtizedek alatt bomlana le, és csak akkor, ha megfelelően szelektálnák, ami hazánkban nem történik meg, ám a cégek az efféle lebomló táskákkal hülyítve a népet mégis mentesülnek a termékdíj adó alól, mert bevásárlóközpontok azt is kilobbizták, hogy ha a teljes szatyorforgalom nyolc százaléka lebomló, akkor a teljes mennyiség után jár a díjmentesség - így most gyakorlatilag senki nem fizet termékdíjat a szatyrok után.

 
A papírszatyor sem "zöldebb" a nejlonnál: a gyártása során sokkal több szén-dioxid képződik, és sokkal több vizet használnak fel, az esetleges égetés során pedig dioxin kerülhet a környezetbe.

HarmoNet tipp:
Spórolj velünk a szemétdíjon>>>

Pénzes cekker – cikis cekker
Egyik népszerű drogéria termékeket forgalmazó kereskedelmi lánc bevezette ugyan a pénzes szatyrok forgalmazását, de mivel egyáltalán nem társult mellé semmiféle pozitív kommunikáció, így fordítva sült el a dolog. A szatyrok forgalma visszaesett ugyan, de még maguk a boltok pénztárosai sem voltak informálva arról, miért is kell egy drogériában 15 Forintba kerülnie egy vacak zacskónak, és miért nincs mellette alternatíva, ha mégsem emellett a táska mellett döntenénk. Míg külföldön hatalmas kampányokat hirdetnek a társadalmi felelősségvállalást hirdető cégek, és a fizetős zacskók árát környezetvédelmi célkora fordítják, úgy idehaza ennek ötlete sem merült fel.

A tudatos vásárló azonban így is jól informált, és a jól megérdemelt helyén, a boltban hagyja a nejlonzacskókat.
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.