A Jóreménység-fok háromszögletű bélyegei
Ezek a háromszögletű bélyegek 1853 és 1863 között voltak forgalomban Afrika legdélebbi csücskén, amely terület akkoriban a brit korona fennhatósága alá tartozott. Valamennyi címleten a Reménység allegóriája, egy nőalak látható (a fok nevét a különösen veszélyes, viharos tenger miatt kapta - az a tengerész, aki megkerülte Afrikát, karikát fűzhetett a fülébe és bármely kocsmában az asztalra tehette a lábát.)
Állítólag azért volt szükség háromszögletű címletek megjelentetésére, hogy az analfabéta postai dolgozók is könnyen felismerjék és megkülönböztessék a bélyegeket. (Terveztek ötszögletűeket is, ezek azonban nem kerültek forgalomba.) Ezek az első afrikai bélyegek és a világ első háromszögletű bélyegei. A fogazatlanul készült háromszögletű bélyegek nem arattak nagy sikert. Előfordulnak közöttük tévnyomatok, mert a nyomdászok gyakran összecserélték az eredetileg cinóbervörösnek szánt egypennyseket és a kék négypennyseket.
HarmoNet tipp:Itt olvashatsz még egyéb különleges bélyegekről
Megmutassam a bélyeggyűjteményemet?>>>
A világ legnagyobb és legkisebb bélyege
A világ legnagyobb méretű bélyegét - "természetesen" az Egyesült Államokban adták ki 1865-ben. Ezek mérete 51X95 mm. Hírlapok bérmentesítésére szolgáltak, ezért meglehetősen kevés maradt belőlük (hiszen az elolvasott hírlap és az átkötő szalag a bélyeggel együtt a szemétbe került). 5, 10 és 25 cent névértékben készültek, Washington elnök arcképével.
A világ legkisebb bélyegét Kolumbia Bolivar államában adták ki 1863 és 1866 között. Ez alig 8X9,5 milliméter nagyságú, ráadásul fogazatlan, tehát a postai dolgozóknak ollóval kellett a körömnyi kis bélyegeket az ívből kivágni.

A Momotombo-bélyeg
Ha ritkán is, de előfordul, hogy egy bélyeg befolyásolja a politikai és gazdasági döntéseket. Ez történt a huszadik század elején közép-Amerikában: amerikai és francia üzletemberek arról készültek dönteni, hogy hol legyen a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő csatorna helye. Az egyik csoport Nicaraguánál, a másik Panamánál szándékozott átvágni a földszorost. Végül a Panama-változat hívei győztek: az amerikai képviselőket és rajtuk keresztül a befektetőket egy bélyeg győzte meg, amelyet 1900-ban adott ki a nicaraguai posta, és amelyen a nicaraguai Momotombo-vulkán látható, működés közben. A vulkán a valóságban már rég kialudt, a füstfelhő a kráter felett csak a tervező fantáziájának szülötte volt - de a vállalkozók visszariadtak az ilyen "veszélyes" terepen való munkálatoktól.
Írógéppel készült ugandai bélyegek
A bélyeggyártásra alkalmas nyomda hiánya egészen különös bélyegeket "teremtett". Az ugandai Mengóban 1895 és 1896 között egy Ernest Miller nevű pap írógéppel készített bélyegeket. A bélyegek minden tekintetben megfelelnek a "bélyeg" kritériumainak: szerepel rajtuk az ország megjelölése (UG rövidítés) és az értékjelzés is. Ennek külön furcsasága, hogy nem mai értelemben vett pénzben, hanem kauri-csigában van megadva, amit fizetőeszközként - állítólag - még ma is használnak Afrika eldugott vidékein. 40 kauricsiga ért egy aranyfillért - és kauricsiga-infláció is volt. Ernest Miller gyakorlatiasságát bizonyítja, hogy a gépelés során indigót is használt.
A szudáni tevepostás-bélyeg
Szudánban több mint negyven évig ugyanazt a bélyegrajzot használták (1898-tól 1941-ig, de a kép még később is visszatért). A híres bélyegábrát E. A. Stanton, az egyiptomi hadsereg kapitánya tervezte, aki ügyes rajzoló, egyben neves filatelista volt. A bélyegkép egy teveháton ülő kézbesítőt ábrázol (ilyenek a mai napig is teljesítenek szolgálatot Szudánban). A kézbesítő modellje egy sejk volt, aki postás ruhába öltözve tevegelt oda-vissza Stanton előtt, míg az lerajzolta. A postacsomagokat megjelenítő zsákokat szalmával töltötték meg.
A tevepostás később valósággal Szudán nemzeti szimbólumává vált, pénzérméken és későbbi emlékbélyegeken is többször visszatért.

Te is gyűjtenél bélyeget? Íme egy hely, ahol adhatsz-vehetsz, cserélhetsz>>>
Aranybélyegek
Bélyeggyártás alapanyagául a legkülönfélébb valószerűtlen anyagok szolgáltak már. A bélyeg köztudottan értékcikk, néha már az anyaga is az...
Az első bélyeg, amelynek készítéséhez aranyat (aranyverő hártyát) használtak, 1886-ban a Német Birodalomban készült. Számtalan kisebb-nagyobb ország vette át az ötletet, főleg Afrikában és Ázsiában. A legkülönösebb aranybélyeg, amit Nixon-ékszerbélyegnek neveznek, 1972-ben Guineában jelent meg. Ezt Nixon elnök pekingi látogatásának emlékére adták ki, mérete 46X37 milliméter, és két parányi rubin is ékesíti.
1969-ben Haitin Duvalier, a hírhedt diktátor 44 ezer példányban, saját arcképével és aláírásával ellátott bélyeget adott ki aranyból. Darabja 20 dollárba került és a pénzt - "természetesen" - Duvalier tette zsebre.
HarmoNet tipp: a cikk első része>>>
Tudatd, hogy a világ egyik legnagyobb bélyeggyűjteményét a Magyar Bélyegmúzeum őrzi?
címe: 1074 Budapest, Hársfa u. 47.
www.belyegmuzeum.hu
Halász Alexandra



