Dzsesszbalett óra fiúknak is
Ági többszörös osztályismétlő volt az ötödik osztályban, jól fejlett, anyányi lányka. Az órákon ritkán szerepelt, jó magatartása miatt nemigen tűnt ki, legfeljebb szünetben verte a szemtelenkedő fiúkat. Januárban azonban jelentősen megnőtt a tekintélye. Dzsesszbalett órát tartott a lányoknak az órák között és lyukasórákon. Amíg be nem lépett a tanár az osztályba, a kislányok fegyelmezetten követték Ági utasításait, sőt, még az egyébként verekedő fiúk is rendezett sorban állták körül a lányokat, nem hallgatva el irigykedő bíráló megjegyzéseiket. De Ági pontosan tudta, kinek mikor kell lekeverni egy pofont, vagy órák után kérte számon a kéretlen tanácsokat.
A szülők eleinte háborogtak az új rendszer ellen, de Ági ügyesen elhallgattatta társait, a továbbiakban csak dicsérő szavakat mertek otthon mondani az új elfoglaltságra. Végül is majdnem mindegy, hogy egymást verik a fiúk, vagy Ági veri őket. Az utóbbi esetben még kicsit közel is kerülhettek Ági izgalmas bájaihoz, amitől egyébként kemény fegyelmezéssel tartotta őket távol.
A táncruhákat is maguk tervezték, s a szülőket sikerült varrásra bírniuk.
Sminkelj velünk! Tuti farsangi tippek >>
Történelmi korok ruhái
A történelem tanár rendszerint arra bíztatta a gyerekeket, hogy a tanult történelmi kor szerint öltözzenek csoportos jelmezbe. Vagyis az ötödikesek lepedőből készítsenek görög ruhákat, a hatodikosok a középkor lovagjaiként vívjanak párviadalt a hercegnők kegyeiért, a hetedikesek Palotást táncoljanak Erkel zenéjére.
A nyolcadikosoknak így a világháborúk jutottak volna, mert a gyerekeket ez érdekelte a legjobban a nyolcadikos anyagból. Ott is leginkább a film alapján a Perl Habour-i légitámadás, minthogy nem volt se szülő, se tanár, aki a légitámadást előkészítette volna, maradtak a huszadik századi varázslatok könyvénél, és boszorkány-seprővel jelentek meg Harry Potter társai kvadics-meccset illusztrálva.
Egyéni jelmezek
Mint kiderült, nemcsak a nyolcadikosok példaképe volt Harry Potter, a fél iskola hozott magával fekete köpenyt és seprőt, távolról sem azzal a céllal, hogy a rendezvény végén összesöpörjön. A magyartanár vezette be a jelmezeseket egy-egy odaillő verssel vagy énekkel.
A bohócról:
Az én apukám, egy olyan híres bohóc volt,
Mint amilyen még nem volt sohasem.
Cowboyok:
Mexikói préri pusztán cowboy lovagol,
Két oldalán két kolt fityeg, s vígan így dalol…
Angyalkák:
A lányok, a lányok a lányok angyalok,
A férfiakkal csak komédiáznak…
Úgy kapta elő memóriájából az ötvenes évek rádióműsorát, mintha tegnap hallotta volna. (A cikk nem ért véget. Lapozz tovább!)
A nyertes
A közönség meglepetésére a hatodik osztályosok vadnyugati táncot adtak elő jelmezben, de a fiatal osztályfőnöknő is velük táncolt, sőt fiúruhában kalappal a fején különleges sztepptáncával kápráztatta el a közönséget. A siker egyértelmű volt. Ettől a pillanattól kezdve ő lett a gyerekek kedvence, az órákon is úgy hallgatták kicsit mókás előadásait, mintha mindig táncparketten szerepelne. A nyolcadikos fiúk pedig megpróbáltak udvarolgatni neki.
A farsangi mulatság így lett tökéletes. Zálogkiváltáskor a termetes igazgató úr balettáncot járt be a rajztanárral. A matektanár székes játékot vezetett, a fizika tanár a magasugró mércét tette egyre alacsonyabb fokra, az alatt kellett áttáncolni a gyerekeknek. A mulatság utolsó órájában összekapaszkodtak tanárok, gyerekek, szülők, s együtt ropták kivilágos kilenc óráig, ami már meghosszabbítása volt az előre meghirdetett nyolc órás zárásnak.
Jól sikerült a rendezvény, mert mindenki bemutathatta azt az oldalát, amit eddig nem ismertek. Az igazgató úgy belejött a táncba, hogy megígérte: a legközelebbi farsangot a műjégpályán tartják.
Dobosy Ildikó



