Ebben az iskolában mind a tanároknak, mind a tanári karnak az a feladata, hogy hagyja a gyermeket érdeklődése, egyéni hajlama szerint fejlődni, növekedni, s közben olyan példát mutasson emberszeretetből, mely bármilyen politikai, társadalmi korban felnyitja a szemét a művészetekre, a természet és az emberi alkotások szépségeire. Ez az iskolatípus a Waldorf iskola.

Mi nincs a Waldorf iskolában?
Nincs erőszak, nincs poroszos módszer, durvaság, versenyszellem, sőt értékelés is csak annyira, hogy a felsőbb tanulmányait is elkezdhesse az ifjú. Sosem kell attól tartani, hogy szülői értekezlet után háborúság várja otthon a nebulót.
Létezik ilyen az emberi társadalomban?
Igen, immár 88 éve, 1919 óta. Mégpedig a legporoszosabb országból indult, éppen Németországból. Hitler ugyan egy időre bezáratta, de Hitler és Sztálin eltűnt, az iskolák pedig máig is virágzanak az egész világon; és nálunk is egyre többet alapítanak. Aki tehát gyermekét versenyistállóba szeretné küldeni, messzire kerülje el a Waldorf iskolákat; ha tanár, akkor különösen, mert folyamatosan csalódni fog, s elvei ellentétesek a Waldorf-tanárok gyakorlatával.
Waldorf alapok
Az emberi szellem és lélek nem 70-80 évig fejlődik, hanem végtelen időkből jött és végtelen időkig tart. Nehéz ezt megérteni, ha gyökeresen más környezetben kezdtük el az életünket. Akik azonban egyszer megértették az újjászületések sorozatát, elsajátíthatják a legfőbb erényeket: a türelmet és megértést. Azt, hogy nincs hová rohannunk, ahogyan ideje van a növény kifejlődésének, úgy időt kell adnunk az emberi jellem fejlődésének is, és ez nem lehet anyagi okok függvénye. Ahogy a kertész jobb körülmények kialakításával segítheti a növények fejlődését, úgy segítheti a nevelő az individuális erők szabad kibontakozásának megvalósulását, feloldva a kedvezőtlen hatásokat. A gyermek természetével harmonizálva kell a nevelést alakítani- vallja a Waldorf módszer.
A fejlesztés szakaszai Waldorf-szemmel
Az óvodás korban a gyermek teste, lelke, szelleme nem válik külön, a testi fejlődéssel együtt növekszik az erkölcs utánzás révén. Ezeknek tudattalanul kell kibontakozniuk. Ebben az időszakban a szervezet működését kell megalapozni: az egészséges emésztést, vérkeringést, testépítő folyamatokat. Ebben a korban a gyermek még teljesen nyitott a hatásokra.
A rend, a ritmus megteremtése folyamán kialakul biztonságérzete, az élet iránti mély, odaadó szeretete. Játékai egyszerűek, hiszen a cél a fantázia fejlesztése. A pici megismerkedik a színekkel, a formákkal, a főzés, a varrás alapjaival, az építés kemény törvényeivel, a népmesék, versek, színjátszás révén pedig beilleszkedik a társadalom életébe. Ezt szolgálják az évszakok ünnepei is.
A fogváltással kezd kifejlődni a lélek önmagát fenntartó élete, a tudatos, személyes tapasztalás. Ebben a korban kell az ember belső világába belenőni. A mitológiák, mondák ősi világát áthatják az erős érzelmek, ezért ezeknek fontos szerepük van ebben az időszakban; a költészet pedig lehetőséget ad a gyermek számára a lélek szárnyalására. A hattól tizennégy éves korig tartó életkor az érzelmek és a szív nevelésének időszaka. Fontos, hogy a gyermek becsülje a nagylelkűséget és jószívűséget, hiszen ezzel a szociális lényét neveljük. Az igazi közösségben a különbözőség morális jóvá válik: a gyerekek elfogadják egymást személyes nézőponttól függetlenül. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” a jelentése a béke megértésének.
Minden tag kiegészíti a többit, és a gyermek saját eredményei ösztönzőleg hatnak a többiekre is. A különlegesen tehetséges gyermek úgyis megmutatkozik, kár a többiek rovására fejleszteni, együtt a közösséggel azonban tudatával együtt a szíve is megérik. Ekkor az a cél, hogy a gyermek tanulja meg az önfegyelmet, tudjon várni társaira, akik az önfegyelem és az állhatatosság által érik el azt, amit a tehetséges adottságaiból kap. Kerek, egész, kiegyensúlyozott személyiségekre van szükség, akiknek egyéni tehetségeit, képességeit mélyről fakadó forrás táplálja. Ezért a tanár se dolgozhat soha rutinból, folyamatosan fejlődnie kell, jutalma pedig a gyerekekkel és szülőkkel való barátság lesz.

Olvasás, matematika
Ha más iskolákkal összehasonlítjuk az olvasás és matematika tanulás bevezetését, a Waldorf iskolába ez sokkal később kerül előtérbe. A lassú folyamat először mozgással kezdődik: a gyermek eljátssza a folyó folyását, a fa felnövését, majd a gesztusokat ismeri meg, fest, rajzol, elkezdi a betűket írni nagy formátumban: a hullámból kialakulhat az m, a v, a fa növekedéséből a f képe, és ezzel végigjárják az absztrakt formák születésének történetét. A betűk, a számok érzéssé, sajátjukká válnak, ők teremtik meg azokat. Mindig a képtől haladnak a betűig, ahogyan a fantázia kezd a föld felé irányulni. Mivel nincs osztályzás, semmi sem sietteti a gyermeket, átélheti a teremtést a betűkben, szavakban és számokban is.
Az építés-teremtés fontossága
Az ótestamentumi történetekben az ember átéli leválását Istenről, és saját leválását szüleiről. Leszáll a földi létbe, házat, kertet épít, állatokat nevel, megismeri az évszakok jelentőségét a gazdaság szempontjából, ő lesz a jó gazda.
A ház az ember kiterjedésének helyszíne, és ház a teljes emberi életet képviselője. Itt van helye az étkezésnek, a szórakozásnak, az alvásnak, munkának, szerszámoknak, állatoknak, növényeknek. Ennek alapján jöhet létre a falu, majd a város, ahol kibontakozhatnak az emberi együttélés törvényei. Ekkor fejlődik ki a gyermek szelleme, amely egészséges, biztos testbe érkezik, hiszen a test a szellem temploma. Az igazsággal találkozik önmagában, a társadalomban és a természetben.
A gondolatok szabadságában
Kamaszkorban a gondolatra helyeződik a hangsúly. Ebben a korban nemcsak megélik, de meg is ítélik a kapcsolataikat. A tudaton keresztül a lélek a szellem birodalmába emelkedik. A kamaszban a szellem lélegzése kezdi fölébreszteni az emlékezést. Ez még sóvárog az ideákra, és kutatni kezd az igazság után. A kamasz úgy élvezi a gondolatokat, mint a kisebb gyermek a képeket és a játékot. A kamasz kezdi megtapasztalni saját, független természetét, miközben megkérdőjelezi a világot, a tanárokat, a sors jelentését, az akarat szabadságát.
Ebben az időben leginkább megfelelő módszer a gyengéd, megértő humor, amely kész megérteni az öröm és melankólia változásait; a festésben, művészetekben pedig kifejezést nyerhet ez az érzelmi változás. De ez az a kor, mikor meg kell ismerni az évezredek alatt kialakult technikákat, amivel valóban azt a hatást érhetjük el, amire törekszünk. Ez a kemény képzés korszaka abban a mesterségben, amit kiválaszt önmaga számára a fiatal. Fontos azonban, hogy ne az a szándék vezessen bennünket, hogy művészt faragjunk belőle, hanem az, hogy fegyelmezettségre tanítsuk a művészet eszközeivel.
Az ifjúnak az lesz a feladata, hogy megküzdjön az ellenerőkkel, a vadállattal, amivé ő maga is lesüllyedhet, és amivel nem azonos.
Az ember a maga által fölállított törvény szerint szeretne élni, de ahhoz tökéletesen meg kell ismernie a természet törvényeit. A Waldorf iskolák pedig ezt szándékozzák megadni a gyermeknek.
Dobosy Ildikó
(képek: www.waldorfsuli.hu oldalról származnak)



